855 nő csatlakozott a háborúhoz, hogy a kézbesítetlen postai küldemények hároméves elmaradását orvosolják. A diszkriminációval és a háború által feldúlt országgal szembenézve több mint 17 millió postai küldeményt sikerült idő előtt… Több

FILMINFÓ
KULCSSZAVAK


67 A 6888. zászlóalj (2024)

67 A 6888. zászlóalj (2024)

67 A 6888. zászlóalj (2024)
A kép forrása: Netflix

67 A 6888. zászlóalj (2024)
A kép forrása: Netflix

67 A 6888. zászlóalj (2024)
A kép forrása: Netflix

67 A 6888. zászlóalj (2024)
A kép forrása: Netflix

67 A 6888. zászlóalj (2024)

67 A 6888. zászlóalj (2024)

67 A 6888. zászlóalj (2024)
A kép forrása: Netflix

67 A 6888. zászlóalj (2024)
A kép forrása: Netflix
Nekem nagyon tetszett ez az igaz történet alapján készült, a második világháborúban amerikai kiképzőbázison, valamint az európai hadszíntéren játszódó filmalkotás. Műfajának besorolása történelmi háborús filmdráma, mely az amerikai hadseregben katonai szolgálatot ellátó fekete bőrű nők sorsán keresztül mutatja be nehézségeiket, küzdelmeiket a fehér, rasszista-fasisztoid jellemmel bíró, fehér bőrű, felettes katonatisztekkel szemben. Ezeknek a színes bőrű nőknek rengeteg megaláztatáson, nélkülözésen kellett keresztülmenniük, amíg meg nem kapták a katonai parancsukat, hogy milyen feladatra is vetik be őket egyáltalán. Ez a feladat pedig nem volt más, mint egyfajta postaszolgálat. A hadszíntéren harcoló katonák és az otthon lévő szeretteik között a levelek és egyéb csomagküldemények elakadtak a háború folyamán, mert az egyéb ellátás jobban számított. Több hangárban, málhazsákokban tárolt, mintegy 17 000 000 levelet kellett beazonosítani, szortírozni és elküldeni a címzettekhez nem egészen 6 hónap alatt. Ezeknek a nőknek állít emléket ez a nagyszerű film.
Lényegében, mintha egy magyar kurzusfilmet látnánk, a szomorú módon egyre sűrűbben érkező "történelmi" filmek közül, melyek az Orbán-érában egyre-másra jelennek meg, csak itt az amerikai fekete történelem egy nagyon fontos elemét veszik elő és adják elő olyan módon, amitől inkább csak távolabb kerül a néző(k egy részétől biztosan) a sztoritól, mintsem közelebb. Többségében gyenge színészi játék, dramaturgiai hibák tömkelege és indokolatlanul átfestett, már-már giccsbe hajló háttér jellemzi a filmet, ami egyébként egy valóban hiteles és valóban rettentő fontos elemét dolgozza fel a világháborús eseményeknek és az amerikai fekete társadalom egyenlőségért folytatott küzdelmének. Annyira jó lett volna, ha A számolás joga színvonalát hozza, de ez tényleg csak egy újabb, felejthető, futószalagon érkező Netflix-film. Egyetlen pozitívuma talán, hogy még így is a köztudatba emeli az alapjául szolgáló eseményeket, melyeknek bárki utánanézhet, akit érdekel a történelmi háttér.
A történet tiszteletreméltó, de attól a film még nem lesz jó. Patetikus, helyenként szájbarágós és túl hosszú a maga 2 órájával. A vége érdekesebb volt, amikor a valódi szereplőket mutatták meg. Tiszteletből adok csak 4 csillagot.
Számtalan film mesél a háborúról, végtelen sokféle történet, megannyi legenda és harctéri esemény felől megközelítve azt. A második világháború kétségtelenül a történelem egyik legfontosabb eseménye, a különféle aspektusok pedig jól feltérképezik annak legapróbb részleteit. Minden egyes alkotással tovább épül a kirakós, de a puzzle talán sohasem lesz teljes. A valóságos történeten alapuló „6888. zászlóalj” című alkotás is ezt a célt szolgálja, az egyetlen fekete, amerikai női hadsereg lelkesítő története. Az elakadt postai szolgáltatások, levelek, csomagok sikeres továbbítása a családok és a katonák között. A névtelen hősök háttérmunkáján keresztül kapunk értékes bepillantást a katonaság problémáiról, a tisztelet hiányáról, a mostoha körülményekről. A film háborús filmként kissé vérszegény, de a párbeszédek erősek, őszinték, néha humorosak, egy remek történelemlecke, jó alakításokkal. Összességében egy inspiráló alkotás, egy újabb kellemes, szórakoztató mozi az ünnepi kínálatban, ami jelen esetben méltó elismerést nyújt a kevésbé ismert hős amerikai nők szolgálataiért.
A zászlóalj mottója a következő volt: „No mail, no morale”, vagyis (szabad fordításban): ha nincs levél, nincs küzdés.
Mrs. Mary McLeod Bethune aktivistát Oprah Winfrey játszotta, Roosevelt elnök feleségét, Elenort pedig Susan Sarandon.