Egy beteg elméjű családnak az agymosott kislányáról szól. Eddig is tudtam, hogy a vallásosok hülyék, de most már egyértelművé vált. Nem derült ki, hogy a nagy állítólagos éhínségben hirtelen minek volt királyi lakoma a végén.
Vallási fanatizmus, babonás félelmek, tudomány és hit egymásnak feszülése, Sebastian Lelio rendezésében és Florance Pugh főszereplésével a Netflix kínálatában. A csoda Emma Donoghue 2016-os regényének adaptációja, középpontjában egy olyan esemény áll... Teljes kritika
Érdekes regényadaptáció. Érdemes megnézni, hiszen a vallás, a hit és a tudomány, a racionális válaszok keresése áll egymással szemben. Két fanatikus oldal „harca” a hitt igazáért. Így vagy úgy, mindenképpen érdekes téma egy jól megrendezett filmben.... Több
A felszínen csak egy kicsit lassú sztorit kapunk, ahol egy nővér meglátogat egy furcsa adottsággal rendelkező lányt, és a nézővel együtt próbáljuk megérteni, a lány miért nem eszik. Azonban a film ennél jóval többről szól. A történet lényege maga a történet, a mesék, a dolgok, amiket elmondunk maguknak, vagy amikkel átverjük magunkat. Mennyire hihetünk másoknak, mennyire hihetünk magunknak. A film még egy érdekes csavart is beletesz egy olyan narratív elemmel, amely csak ebben a történetben működik.
Remek indítás, hogy már az első kockák a színfalak mögött, egy filmes díszlet bemutatásával tudatják velünk, hogy most igazi mozit látunk majd, vegyük komolyan, mert most kezdődik az előadás. És innen kezdve valóban egy igényesen kivitelezett könyvadaptációt látunk. A szépen építkező történet az 1860-as évek puritán környezetébe vezet minket, ahol a vallási hiedelmek veszélyei, az áltudományos félelmek együtt élnek a varázslatokkal, a csodákkal. A mai napig fennálló jelenség bizony gondolkodóba ejti még a hidegvérű nézőt is, hiszen napjainkban is léteznek a fényevő szekták. A szerény eszköztárral készült, letisztult film olyan, mint egy lassan égő, füstölgő cigaretta, ami a füstködben kérdéseket támaszt a tényekről és a hitről. A csoda a világnézeti káoszból mesterien talál kiutat, egyáltalán nem vallásellenes, de bátran szembeszáll a szélsőségesség prioritásával. Az alkotógárda a történethez illő, kíváló helyszíneken forgatott, a színészi alakítások is teljesen rendben vannak. Hihetetlenül magával ragadó, meggyőző és ütős alkotás.
Nagyon szépen fényképezett film, néhány beállítás olyan, mintha egy XIX. századi festményt látnánk. A díszletek, a jelmezek nagyon jók, tényleg egészen figyelemreméltó. A színészi alakítások is rendben vannak, a legelején az a „kikacsintás” (vagy mi)... Több
Egy lassú film a hit erejéről, és arról, hogy néha hogyan vezethet minket az önpusztítás útjára, és biztos, hogy a film végéig találgatni fogtok, és a stáblista lepergése után is lesz miről beszélgetni.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Ez a történet (Emma Donoghue regénye) az alapproblémát tekintve kortalan, a környezet csak színeket fest mellé. Semmit nem fejlődtünk a gyermekeink figyelemmel követésében, nem vagyunk felkészülve a szükséges beavatkozásra sem. Ma sem érdekel senkit a kiindulási alap, csak az elkenések működnek. Csodát kiáltani, azt könnyebb. És érdekes, mindenki az evés - nem evés körül repdes, sehol sem olvasok a családi tragédia valódi okáról véleményt. Pedig megelőzhető lenne. A két modern karakter sem tesz mást, mint csalással kimenekíti az áldozatot, a heppiend kedvéért. Ez is valami, de nem megoldás egy fejlődni képtelen társadalomnak. Jól szórakoztam a filmen, miközben elkeseredtem a valóságon.