
Vélemények (12)
Vallási fanatizmus egy mentálisan nyomasztó közegben. Nem mondom, hogy megbántam, hogy megnéztem, de képtelen vagyok ezeket megérteni...
Vallási fanatizmus, babonás félelmek, tudomány és hit egymásnak feszülése, Sebastian Lelio rendezésében és Florance Pugh főszereplésével a Netflix kínálatában. A csoda Emma Donoghue 2016-os regényének adaptációja, középpontjában egy olyan esemény áll... Teljes kritika
Érdekes regényadaptáció. Érdemes megnézni, hiszen a vallás, a hit és a tudomány, a racionális válaszok keresése áll egymással szemben. Két fanatikus oldal „harca” a hitt igazáért. Így vagy úgy, mindenképpen érdekes téma egy jól megrendezett filmben.... Több
A felszínen csak egy kicsit lassú sztorit kapunk, ahol egy nővér meglátogat egy furcsa adottsággal rendelkező lányt, és a nézővel együtt próbáljuk megérteni, a lány miért nem eszik. Azonban a film ennél jóval többről szól. A történet lényege maga a történet, a mesék, a dolgok, amiket elmondunk maguknak, vagy amikkel átverjük magunkat. Mennyire hihetünk másoknak, mennyire hihetünk magunknak. A film még egy érdekes csavart is beletesz egy olyan narratív elemmel, amely csak ebben a történetben működik.
Remek indítás, hogy már az első kockák a színfalak mögött, egy filmes díszlet bemutatásával tudatják velünk, hogy most igazi mozit látunk majd, vegyük komolyan, mert most kezdődik az előadás. És innen kezdve valóban egy igényesen kivitelezett könyvadaptációt látunk. A szépen építkező történet az 1860-as évek puritán környezetébe vezet minket, ahol a vallási hiedelmek veszélyei, az áltudományos félelmek együtt élnek a varázslatokkal, a csodákkal. A mai napig fennálló jelenség bizony gondolkodóba ejti még a hidegvérű nézőt is, hiszen napjainkban is léteznek a fényevő szekták. A szerény eszköztárral készült, letisztult film olyan, mint egy lassan égő, füstölgő cigaretta, ami a füstködben kérdéseket támaszt a tényekről és a hitről. A csoda a világnézeti káoszból mesterien talál kiutat, egyáltalán nem vallásellenes, de bátran szembeszáll a szélsőségesség prioritásával. Az alkotógárda a történethez illő, kíváló helyszíneken forgatott, a színészi alakítások is teljesen rendben vannak. Hihetetlenül magával ragadó, meggyőző és ütős alkotás.
Nagyon szépen fényképezett film, néhány beállítás olyan, mintha egy XIX. századi festményt látnánk. A díszletek, a jelmezek nagyon jók, tényleg egészen figyelemreméltó. A színészi alakítások is rendben vannak, a legelején az a „kikacsintás” (vagy mi)... Több
Hasonló filmek
Egy lassú film a hit erejéről, és arról, hogy néha hogyan vezethet minket az önpusztítás útjára, és biztos, hogy a film végéig találgatni fogtok, és a stáblista lepergése után is lesz miről beszélgetni.
A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!
Ez a történet (Emma Donoghue regénye) az alapproblémát tekintve kortalan, a környezet csak színeket fest mellé. Semmit nem fejlődtünk a gyermekeink figyelemmel követésében, nem vagyunk felkészülve a szükséges beavatkozásra sem. Ma sem érdekel senkit a kiindulási alap, csak az elkenések működnek. Csodát kiáltani, azt könnyebb. És érdekes, mindenki az evés - nem evés körül repdes, sehol sem olvasok a családi tragédia valódi okáról véleményt. Pedig megelőzhető lenne. A két modern karakter sem tesz mást, mint csalással kimenekíti az áldozatot, a heppiend kedvéért. Ez is valami, de nem megoldás egy fejlődni képtelen társadalomnak. Jól szórakoztam a filmen, miközben elkeseredtem a valóságon.
Aki drámára vágyik, az tehet vele egy próbát, aki valami misztikusra, vagy thrillerre, az ne ezt nézze meg.
Egy beteg elméjű családnak az agymosott kislányáról szól. Eddig is tudtam, hogy a vallásosok hülyék, de most már egyértelművé vált. Nem derült ki, hogy a nagy állítólagos éhínségben hirtelen minek volt királyi lakoma a végén.