Spirituális mozgófestmény Harmonikusan romos képek. Egyszerűen rezgő hangok. Hiteles arcok, remek szinkronnal. A kor valóságának túlvilági üzenete a mának. Úr, szolga, pap alázatos beszéde és egy gyönyörű szerelem csobogása. A vontatottságával nyitotta meg a tudatomat, és belesimult. A spiritualitás miatt érzem modernnek. Tetszik ez a nyelv.
Szórakoztatóan elkeserítő Ez a történet (Emma Donoghue regénye) az alapproblémát tekintve kortalan, a környezet csak színeket fest mellé. Semmit nem fejlődtünk a gyermekeink figyelemmel követésében, nem vagyunk felkészülve a szükséges beavatkozásra sem. Ma sem érdekel senkit a kiindulási alap, csak az elkenések működnek. Csodát kiáltani, azt könnyebb. És érdekes, mindenki az evés - nem evés körül repdes, sehol sem olvasok a családi tragédia valódi okáról véleményt. Pedig megelőzhető lenne. A két modern karakter sem tesz mást, mint csalással kimenekíti az áldozatot, a heppiend kedvéért. Ez is valami, de nem megoldás egy fejlődni képtelen társadalomnak. Jól szórakoztam a filmen, miközben elkeseredtem a valóságon.
Dante-Babits bűzös bugyra filmre festve Végre valami más, másképpen. A történet nem pereg, csak betakar, mint a láva, a jelen nagy kérdéseivel. Hová tartunk? A hit segít vagy elpusztít? Bízzunk a rendfenntartásban? Vagy a "kiválasztott" a pont a végső i-re? A lassú képi trükkök letaglózóak. Visszavonhatatlanul? Egyszerű, de nagyszerű filmjóslat.
55 Pedro Páramo (2024)
Harmonikusan romos képek. Egyszerűen rezgő hangok. Hiteles arcok, remek szinkronnal. A kor valóságának túlvilági üzenete a mának. Úr, szolga, pap alázatos beszéde és egy gyönyörű szerelem csobogása. A vontatottságával nyitotta meg a tudatomat, és belesimult. A spiritualitás miatt érzem modernnek. Tetszik ez a nyelv.