Évek teltek el, mióta a galaxisban dúló kegyetlen háború véget ért, a pusztítás azonban még mindig érezhető, a Föld ráadásul elveszítette egyetlen holdját.
Az emberiség számára nem maradt szinte más bálványozható jelenség, mint a Cosmoball, egy intergalaktikus játék, amelyet egy űrhajón játszanak emberek és földönkívüliek egyaránt.
A hősök csapatához egy ismeretlen csatlakozik, akinek egyetlen célja, hogy megszerezze azt a gyógyszert, amivel segíthet haldokló édesanyján. A Cosmoball azonban több egy egyszerű játéknál, hiszen a földlakók nem csupán becsületükért küzdenek, hanem azért is, hogy elkerülhessék a bolygójukat fenyegető további csapásokat.
Azt hittem, hogy a közeljövőben nem fogok még egy olyan borzalmas filmet megnézni, mint az Artemis Fowl, erre tessék, itt a Cosmoball. Ilyen borzalmas ifjúsági jellegű filmeket még az NSZK-ban sem csináltak annak idején, sőt gyakorlatilag díjnyertes műalkotásnak is tűnnek mellette. Ezek az új vonalú, streamer szolgáltatókra szánt tini fantasy-k/sci-fik olyan mértékű fantáziátlanságról és sterilségről tesznek bizonyságot, hogy bárkit, aki ezeknek az elkészítésében – mint rendező/producer vagy forgatókönyvíró – részt vett, nem szabadna soha többé filmforgatás közelébe sem engedni, nemhogy abban bármilyen formában részt is vegyenek. Nem értem, hogy miképpen lehetett ennyire értékelhetetlenül rossz film, mikor a látvány igazság szerint nem is olyan rossz, látszik azért, hogy költöttek rá. De a pénzen felül semmi mást nem látok benne, ha egy közepes minőségű telefont a kezembe adnának, nagyjából az azzal forgatott filmmel lenne egy szinten, de még ebben sem lennék teljesen biztos, mert ennek a filmnek a cselekményénél néha éjszakánként komolyabbat és komplexebbet álmodok.
Szeretnéd használni a Mafab értékelését a weboldaladon?
Használd ezt a HTML-kódot »
