Az igazi csoda

Az egyik kedvenc filmem. Csodálatosan van felépítve, jók a szinkronok, a szereplők (bár J.R. nem épp személyes kedvencem). Ez a film annyi, de annyi érzelmet tud belőlem kiváltani, még úgy is, ha csak hallom, és épp nem nézek oda. Fantasztikus!

Minden iskolással megnézetném a filmet. Nagyon kemény a története és helyenként könnybe lábadt a szemem. Érdekes volt az elbeszélésmódja is, hogy mindig más szemszögéből láttuk a sztorit.

A film Auggieról, a fejlődési rendelleneséggel szünletett kisfiúról és a családjáról szól. Auggie életébe akkor kapcsolódunk bele a film által, amikor iskolába indul, így végigkövethetjük küzdelmeit a beilleszkedéshez vezető úton. A film nagyon jól ... Többráérez a mostani gyerekek nevelésének és viselkedésének a legfőbb problémáira. Auggie egy igazán tündéri, szeretnivaló kisfiú, mégis a kinézete miatt még a társai szülei is lenézik és elutasítják. Nyilván az első perctől kezdve lehet tudni, hogy mi is lesz a film vége, azonban mégis leköti az embert maga a történet, amikor megcsillan a tökéletességben a tökéletlenség, a hibák felszínre kerülnek. A rendezők és forgatókönyvírók zseniális munkát végeztek, ahogyan létrehozták azokat a helyzeteket, melyekből mindenki lelkivilágába kétségek nélküli betekintést nyerhetünk, így a film nem csak Auggie mindennapi küzdelmeit mutatja be hibátlanul, hanem a családjáét és a barátaiét is. A film egy olyan mű, amely arra próbál igazán rávilágítani, hogy az életben senki sem fekete vagy fehér.

Vonakodtam megnézni, de még is egy tanulságos és szívbe markoló történet, néha egy kis humorral megfűszerezve. Auggie karakterét helyezi ugyan előtérbe, de még is tetszett ahogy mások gondolatait is megtudhatjuk a körülményekről, az érzéseikről. Tudom ajánlani mindenkinek.