Üvöltő szelek

Az Üvöltős szelek számomra egy igazán meglepő élmény volt. Már a történet alapja, Cathy és Heathcliff viharos kapcsolata eleve izgalmas, de a film merészsége igazán feldobta az összképet. Nem számítottam rá, hogy ennyire nyíltan és érzékien fogják áb... Többrázolni a szenvedélyt, és ez meglepett. A sötét, viharos tájak és a zord kastély hangulata tökéletesen kiegészítette a történet szenvedélyét és feszültségét, így minden jelenet sokkal erőteljesebbnek hatott. A film nem fél konfrontálni az érzelmekkel és a belső konfliktusokkal. A gyűlölet, a vágy és a düh mind jelen vannak, és sokszor kényelmetlenül őszinték. Ez a fajta őszinteség, ami a szexualitás ábrázolásában is tetten érhető, adta meg az egész adaptáció erejét. A színészek, különösen Margot Robbie és Jacob Elordi remekül átadták a feszültséget és a belső vívódást, a kémia köztük hihető és intenzív volt. Összességében tetszett, hogy a film merész és érzelmileg őszinte; a szenvedély és a dráma keveréke sokkal élvezetesebbé tette a klasszikus történetet. Nem csak romantikus adaptáció, hanem erőteljes, érzékletes élmény, ami hosszú ideig megmarad az ember fejében. A sötét atmoszféra, a váratlan fordulatok és a karakterek komplexitása mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez egy emlékezetes feldolgozás legyen számomra.

Egy nagyon erős és szenvedélyes film. Nem egy könnyű szerelmi történet, hanem inkább egy fájdalmas, viharos kapcsolat bemutatása. Végig érezni benne a feszültséget és azt, hogy a szereplők nem tudnak szabadulni az érzéseiktől. A hangulat komor és söt... Többét, de pont ez adja meg az erejét. A táj és a zene is sokat hozzátesz, mert még jobban kiemeli az érzelmeket. Néha nehéz nézni, mert a szereplők sok rossz döntést hoznak, de közben mégis érthető, miért viselkednek úgy, ahogy. Nem egy vidám film, inkább elgondolkodtató. Szerintem azoknak fog igazán tetszeni, akik szeretik a mélyebb, komolyabb szerelmi történeteket.

Elég nehéz végignézni ezt a filmet, mert unalmas, a cselekmények nem igazán érnek össze, sajnos nem sikerül egyáltalán átadnia azt, hogy mitől jó és "időtlen" ez a sztori. Gondolom kis részben az is hozzáad, hogy a rendező és a szereplőgárda mellett magasabbra helyezzük az elvárásainkat, amit aztán nem ugrik meg az alkotás. Érezhető, hogy a rendező imádja a történetet, de a miértjét nem sikerül elkapnia. Ezáltal nekem teljesen az volt az érzésem, mintha ez a film nem lenne kész, néhol már-már kellemetlenül kínos volt, rengeteg üresjárat, ami kiforratlanságot idéz elő és unalmassá teszi. Kár érte.

Kétségtelen, nem a könyv kiköpött mása. Ha az lenne, minek a film, ott a könyv. Egy példa: van, ugye, Bob Dylan, zseniális szöveg- és zeneíró, elvégre több Grammy- és irodalmi Nobel-díjas is. Viszont ezekből készült számtalan feldolgozás, és láss csodát, a feldolgozásokból lett sok világszerte ismertebb.(Például, egy Jimi Hendrix-feldolgozás). Ezek nem ördögtől való dolgok. Szóval ezzel azt akarom írni, ha eltérnek a könyv szigorú másolásától, és ábrázolnak vele valamit, ami az alapból indul ki, csak másképp, máshogyan építkezik, más hatást kelt, új élményt ad, ettől még nem lesz rossz vagy pornó (ahogy egyesek írják). Így legalább nem „másodlat”, hanem egy másolat, ami nem a könyv, hanem más aspektus, más feeling, de ettől még értékes. Emily Brontë könyve zseniális, de az az ő könyve. Ez meg egy átdolgozás, ami szintén zseniális, mert tagadhatatlan, vannak érdemei.

Nekem ez túl sok volt stílusban és túl kevés tartalomban. Szép, látványos, de a karakterekhez nem tudtam kötődni, és a nagy drámai pillanatok se ütöttek igazán. Olyan, mintha nagyon akarna mély lenni, de nem sikerül.

A lehető legrosszabb feldolgozás, a rendezőnőnek csak betegesen perverz filmjei vannak.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

A filmnek szerintem van íve, a hangulata a képi világgal összhangban van, és attól még, hogy modern a feldolgozás , nem rossz . Szerintem a szenvedés és szenvedély érezhető , a kosztümök is, a helyszínek meg zseniálisak .

Őszintén kicsit olyan volt, mint egy nagyon szép Insta-reel: brutál látvány, vibe megvan, de érzelmileg nem ütött akkorát, mint vártam. A két főszereplő jó, csak a sztori néha túl üresnek tűnt. Egyszer nézős, de nem marad veled sokáig.

Ennek alig van köze a regényhez. Néhol inkább visszataszító, mint művészi. Tudtam, hogy csalódás lesz, de nem gondoltam, hogy ennyire. A színészi alakítás csapnivaló. Margot Robbie-nak úgy áll ez a karakter, mint tehénnek a gatya; a Barbie pont neki való volt. Tudom, hogy dicsérni kéne a filmet, mert nem divat az őszinteség, és menő is elájulni a merész rendezéstől, plusz az értékrend is a béka ülepe alá került, de nincs mit dicsérni ezen a filmen. A díszlet is borzalmas.