Bernard Herrmann

A viszonylag fiatalon elhunyt amerikai zeneszerző és karmester New Yorkban született, 1911. június 29-én, Max Herman néven. Szülei orosz származású zsidó középosztálybeli emberek voltak, és az apja biztatására kezdett zenével foglalkozni, miután 13 évesen díjat nyert egy alkotásával. A New York University és a Juillard school növendéke volt, majd 20 évesen megalapította a saját zenekarát. Az 1930-as években került kapcsolatba a CBS-szel, ahol megismerkedett Orson Wellessel. Az 50-es évek közepétől egy évtizeden át Alfred Hitchcock több filmjéhez is komponált zenei anyagot, majd mitikus témájú filmeknél működött közre, de különböző tévés munkái is voltak, mint pl. az Alkonyzóna c. sorozat néhány epizódjának zenéje. Élete vége felé ismételten nagy nevekkel (Francois Truffaut, Brian De Palma, Martin Scorsese) dolgozhatott együtt. Noha a zene más területein is alkotott, az egyéb művei kevésbé találtak közönségre. Írt szimfóniát, operát (Üvöltő szelek), kantátát (Moby Dick), sokszor használt elektronikus hangszereket is. Három felesége volt, akiktől összesen két gyereke született. Utolsó munkája a Taxisofőr zenéje volt, és csupán néhány órával az után halt meg szívrohamban, hogy az anyagot rögzítették. Életében egy Oscart nyert, halála után a Taxisofőrért több díjat is odaítéltek neki.