Taxisofőr

Emlékszem, hogy mikor legutóbb láttam, akkor nagyon tetszett, és max. pontszámot adtam rá. Most is szerettem, de azért túlzásnak érzem az 5 csillagot. Igazi moziélmény egyébként vásznon látni, a zene meg ezek az álomszerű képek az éjszakai fényekkel,... Több ahogy furikázik a városban, zseniális volt. Egy idő után viszont picit leül a film, és folyton rádöbbentem, hogy jézus még mindig nem volt fenn a csajnál, és még az a jelenet sem a vége lesz! Aztán jött a következő jelenet és még az sem az volt! Szóval nagyon jó meg minden, de lehetett volna kicsit feszesebb. De gondolom, nem akarták elkapkodni a karakter átalakulását. Az jutott eszembe közben, hogy ha Schrader rendezi, akkor valszeg még lassabb lenne a tempója. Szóval Scorsese nélkül nem hiszem, hogy ekkora klasszikus született volna. Most először esett le amúgy, mennyire buta De Niro ebben a filmben. Persze mondja az elején, hogy nemigen járt iskolába, de még a magához való esze sem igen volt meg. Nagyon tetszett a társadalmi rétegek kontrasztja, és a végén az jutott eszembe a mészárlás után, hogy egy korcs világban az igazság is korcs. Valahogy így foglalnám össze röviden. Szóval nagyon király film, és az egyik bakancslistás vetítésem volt, és szerencsére nem voltak vicces kedvű retardáltak a teremben (viszont ezek a fejtámla nélküli székek kriminálisak a Corvinban).

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Tulajdonképp egy bizonyos aspektusban szorosan kapcsolódik a 70-es évek végén és a nyolcvanas években készült, a vietnami háborúról szóló filmekhez. Gyakorlatilag az elsők közül való, amely igazán nagymérvű rendező kezei közül került ki. Egy évvel va... Teljes kritika

Robert de Niro egyik legjobb alakítását láthatjuk a Taxisofőr című filmben.

Az egyik legjobb Scorsese filmnek tartom a Taxisofőrt, talán egyrészt ez az egyik olyan alkotása a rendezőnek, amely a leginkább klilóghat az összes többi filmje közül, bár ezzel egész biztosan lehetne vitatkozni. Scorsese mindenesetre szerintem egy egészen összetett, és formailag igazán öntörvényű alkotást tett le ezzel az asztalra. Olyan apróságokat rejtett el a narratívában, amelyekre érdemes lehet odafigyelni, és az ember akaratlanul is elkezd kattogni rajta, amolyan igazi kirakós játék a koncepció, mintha össze is lenne egy kicsit kuszálva az elbeszélés menete. Nem csupán klasszikus, de a mai napig időtálló darab.

A színészeket egyáltalán nem ismertem így kicsit aggódtam viszont nem volt probléma. Pont azt a várt szintet hozta amit kell sőt még túl is tett rajta. Magába tudja szippantani a nézőt könnyedén.