Lars Van Trier mélyen a lelkébe nézett és akarva, akaratlan, valamilyen kényszertől vagy szabad akarattól vezérelve megalkotta A ház, amit Jack épített című filmszerűséget. Önreflexió, vagy önkielégítés, nehéz eldönteni, ugyanis Trier mindvégig egy nagyon vékony és sérülékeny mezsgyén halad. Röviden jellemezve, filmje nem jó. Nem jó, mert hiába próbál különböző metafizikai és művészi síkokra evezni, hiába akarja saját önnön démonait egyfajta kulturális megváltásba gyömöszölni, ha lecsupaszítjuk, filmje semmit sem tesz hozzá a azokhoz a témákhoz, amiket feldolgozni szándékozik. :
Főhősének Jacknek Dante: Isteni színjátékából vett Verge(Vergilius) parafráz kísérője mondja egy ponton, mitől lennél te Jack jobb, másabb, mint a többi hozzád hasonló? Trier hiába idéz meg és helyez el művében számtalan művészettörténeti és egyéb utalást, nagy részük pusztán díszítőelem, bármilyen a műfajon belüli másik alkotással lecserélhető lenne. Jack tulajdonképpen maga Trier, Jack embereket öl, a dán filmeket rendez. Mindketten valamilyen belső kényszerességtől hajtva. Jack 5 gyilkosságot mesél el pokoljárása közben Vergenek, (aki messze a film legérdekesebb alakja). Az 5 történet mindegyikében az áldozatok Jack intellektusának nem lehetnek ellenfelei, így ahogy ők is, a néző is a művész öncélúságát nem foghatja fel. De legalább ezek a jelenetek az 5 gyilkosságról jól meg lennének írva, érdekesek lennének, de ehelyett felesleges dialógusok sokaságát kapjuk, miközben az első másodpercektől tudjuk, mire megy ki a játék, így igazából még klasszikus értelemben véve suspenseről sem beszélhetünk.:
Végigszenvedhetjük így főhősünk gyötrelmeit, amit az alkotói (gyilkolói) válság okoz és megismerhetjük az önmagát óriásnak kikiáltó pszeudo-művész legbelsőbb lényének közhelyszerű origójától egészen annak végkifejletéig tartó ívet. Mindezt sajnos úgy, hogy Trier semmi újat nem tud mondani, legyen szó akár művészetről, akár a gyilkosság anatómiájáról. Ezt, vagy nagyon hasonlót már mind láthattuk korábban.:
Filmjének egyedüli pozitívuma így a kiváló címszereplő, Matt Dillon és a már korábban említett Verge-et játszó Bruno Ganz marad. A záró, epilógusnak szánt "szkeccs" pedig már csak arra jó, hogy még kínosabbá tegye Trier önmegváltó, önigazoló kísérletét, ami számára lehet, hogy feloldozást hozott, a nézőnek mindezt csak a stáblista film végét jelző bizonyossága teheti meg. Azt mondják, ez lehet Trier utolsó filmje. Így legyen!
71 A ház, amit Jack épített (2018)
A megosztó, ám sokszor kritikailag is elismert filmjeiről híres botrányrendező, Lars Von Trier filmjében egy kiemelkedő intelligenciájú férfi sorozatgyilkossá válásának... több»
Szereplők: Uma Thurman, Willem Dafoe, Charlotte Gainsbourg, Emily Watson, Matt Dillon
