A ház, amit Jack épített (2018)

Nem jött be a története. Hosszú és helyenként nagyon elnyújtottak a jelenetek.

Az előzetes mindenek előtt egy különleges humorba bújtatott sorozat gyilkosos történet látszatát keltette. A film főszerepében Matt Dillon látható. Játékára nem lehet panasz. Mimikája mesteri, helyenként valóban vérfagyasztó. A film öt történetet mesélt el, mindegyiknek egy vagy több gyilkossággal a középpontjában. A történetek különbözőek mégis hasonlóak. Mindegyikben megegyezik, hogy az emberi butaság teret nyer magának. Végig rendőrnek hazudja magát emberünk, majd beismeri, hogy nem is az, ezért be sem akarja engedni őt asszony, de amint kiderül, hogy meg tudja növelni a nyugdíját márt tárt karokkal várja őt. Uma Thurman karaktere annyira idegesítő volt, hogy valóban azért kiáltott, ho... több»

Trier eddigi munkái nekem finoman fogalmazva sem jöttek be, ez a film azonban igazi kis gyöngyszem. Betekintés egy igazán beteg lélekbe, aki néha ordító igazságokra is rámutat. Ne menjünk messzebb annál a jelenetnél, mikor a prosti segítségért sikítozik, majd Jack odavágja neki: - "Nem látom hogy bárhol is felkapcsolták volna a villanyt, se egy szobában, se lépcsőházban. Tudod miért van ez? Mert ebben a városban, ebben a rohadt országban, ezen a nyomorult világon senki sincs aki SEGÍTSEN! Üvölthetsz torkod szakadtából, de az egyetlen válasz csupán az a síri csend lesz, amit most is hallasz." Szerintem ebben a jelenetben minden benne van az emberiségről...

Voltak jobb fejezetek a filmben, de összességében kicsit erőszakos volt.

Irtózatosan jó film. Alapból kedvelem Lars Von Trier munkáit, de ez a film azt kell, hogy mondjam, egy mestermű. Egy beteg elme működéséről szól, beteg elbeszélésmóddal. Az irodalom mint társművészet remek párbeszédet tud kezdeni ezzel a filmmel.