Kiválóan meg lett teremtve a filmben az atmoszféra, és a színészek is kimagaslóan játszottak. A film minden perce rendkívül élvezetes, valaki, aki igazán szereti a mozit, nem találhat semmi kivetnivalót ebben az alkotásban. Nagyszerű.
Aki szereti Woody Allen filmjeit nyilván hallott már erről is. Woody a tőle megszokott, kissé öngyűlölő, ugyanakkor furcsa módon önimádó, zsidókat gyűlölő zsidó szerepében látható. A cselekmény lassú és lírai, erős érzelmek kerülnek ábrázolásra. Harryn tökéletesen végigkövethető a változás, amit az utazás hoz meg neki.
Ez az egyik kedvenc filmem. Habár a színészek játékán lehetett volna csiszolni, de a sztori első olvasatra kíváncsivá tett és nem is bántam meg a választást. Sokat nevettem az egyes helyzetjeleneteken.
Ez a film nem túl kegyes a nézőhöz, mert annyira közel hozza az emberi kegyetlenséget, hogy helyenként kifejezetten rossz szemtanúnak lenni, de vitathatatlan, hogy az ilyen eseményekről is beszélni kell. Spielberg nagy fába vágta a fejszéjét, amikor belefogott ebbe a filmbe, de sikerült megoldania feladatot, és ha kellemes perceket nem is, emlékezetesek viszont okozott. A történetet pedig a történelem írta.
A film végkimenetele megjósolható, és persze Will Hunting zsenialitása is szürreális. Ennek ellenére 5-ből 5-öt adok neki. Egyszerűen lenyűgöző, hogy mennyire jól ábrázolja az egyes szereplők egyéniségét és a köztük lévő kapcsolatokat. Az élet nagy kérdéseire és a nehéz helyzetekre a film kerüli a könnyű válaszokat és részletesen mutatja be az emberi lélek fájdalmát.
Igen, Alan Parker esetében hozzá lehetünk szokva a valóban komoly, igényes filmekhez, ez pedig egy igazi betegre szabott komédia...egy szanatóriumról...sztárparádéval.
A keményvonalas rajongók nyilván nem véletlenül vannak kibukva ezen a filmen is. Egy ilyen trilógia után megkísérelni elkészíteni az előzményeket nem hogy nagy feladat, hanem még egyenesen hülyeség is - a pénzügyi vonatkozását leszámítva. De ha ez a rajongóknak készült, akkor nem értem, hogy miért csináltak belőle családi matinét? Egynek elmegy.
Tudom, hogy klasszikus, de nekem mégse tetszik annyira. Az esküdtszék valóban nagyon homogén, miközben mindenféle náció él ott. A bizonyítékok közvetettek, és a végén kicsit úgy éreztem, hogy ha mondjuk ezt kivetítem a romákra, vagy törökökre Németországban, vagy igazából mindegy milyen kisebbségre, akkor se működik a döntéshozatal úgy, ha csak nincs a résztvevők között olyan, akinek esetleg személyes találkozása vagy érintettsége van a problémával (szegénységgel). A film egy túlságosan is idealizált helyzetet tár elénk.
Nyilván nem egy hollywoodi produkcióra kell számítani, amibe egy ország vagyonát ölték bele, de megvan a régebbi magyar filmek varázsa. A történetet többször, több formában is feldolgozták, ez az adaptáció is elismerést érdemel.
85 Kizárólag öttől hétig (2014)