Kevin James már önmagában is vicces, de ha még megszólal, akkor aztán igazán kacagósra sikerült estéje lesz az embernek. Remek sorozat, kiszámítható poénok, de ezzel nincs semmi baj.
Gable egy nemzetközi zintű csalót játszik, aki egyszeriben szembetalálja magát női önmagával. Amugy minden ragyogóan működik a filmben, a dialógusok a rendezés és minden egyéb.
A Sikoly 3 egy jó példája annak, amikor egy meglévő közönségnek készítenek filmet, ami bár nem a legjobb, még is beváltja a befektetők reményeit, hiszen elegen lesznek kíváncsiak a filmre és elegen mennek el rá moziba. Ha objektívak vagyunk azért be kell látnunk, hogy ez nem egy nagy szám, közepesnek is csak azért nevezhető, mert nem veszi magát teljesen komolyan, szerencsére.
Hát igen, ez egy teljesen reálisnak tűnő történet.Sajnos , aki már volt hasonló helyzetben, vagy valamelyik családtagjával történt hasonló, biztosan tudna mesélni. Azt mondaná, a biztosítóval harcolni olyan, mint egy ezerfejű bestiával harcolni...
Nem értem, hogy lehet ilyen jó témából ilyen katasztrofális filmet készíteni. Amatőr színészek, rossz kameraállás, döbbenet az egész. Egy valamirevaló rendező egész jó horrort csinálhatott volna belőle.
Eleinte nem élveztem, azonban később felgyorsult a film cselekményének tempója, így kifejezetten jól éreztem magam a fennmaradt időben. Szerintem fordulatos, kellően erős, intenzív és őrült eseményszerkezetű filmről van szó.
Sajnálatos, hogy egy ilyen tiszteletreméltó második rész ennyire elveszett a darálóban. Norman Bates szerepében az eredeti filmben is alakító Anthony Perkins egyszerűen zseniális.
Nem erre a végkimenetelre számítottam a film elején, mint amit a végén kaptam. És maga a film is alkalmanként meglepett, holott a sztori nem volt különleges. Igazi közepes kis horror.
Szerintem Jeremy Saulnier előző filmje, a 2013-as Blue Ruin sokkal jobban sikerült, de ez a film sem kispályás, bátran nézzék meg az igazán igényes, percről percre jobban beszippantó történeteket kedvelő thriller és horrorfilm rajongó arcok.
Újabb bizonyítéka annak, hogy Steven Seagal csillaga végképp leáldozott. Innen már egész biztosan nem lesz visszaút. Srácok, nem igazán tudom ajánlani.
Huhahahahhhhh..... Vérmesen rémes. De jó értelemben. A sztori ugyan elcsépelt, semmi újat nem nyújt, a színészek viszont egészen jók. A helyszín pontosan olyan fakó, mint amilyennek lennie kell, de a gonosz banyát kicsit ijesztőbbé is tehették volna.
Horrorrhoz nem elég ijesztő, a képi világa inkább valami gothic mese a tizenéves darkoknak. Nekem unalmas volt ez a szenvelgés. Embert eszünk és ízlik jelenség meg szebben jelenik meg Jeunet Delicatessen c. filmjében. Az éneklés meg fárasztó, pont elidegenít a karakterektől, és egyáltalán nem tudok velük mit kezdeni. Közepes film egy jónak mondható rendezőtől.
Már a címből tudni lehetett, hogy két ilyen kanonikus világ keresztezése mögött csak a dollárocskák csörögnek. Ez a szintézis kasztrálta a sorozatot, de a rajongóknak oly mindegy volt, csak láthassák a kedvelt karaktereiket. Hogy nincs semmi értelme és erőltetett az egész, az nem zavarja azt, aki megnézte az eddigi filmeket. Szóval garantált kasszasiker volt, mert két hű rajongótábort is becsalt a moziba. Ügyes fogás, könnyű lóvé.
Kissé hatásvadász volt számomra ez a film, nem annyira tudott hangulatot teremteni, sőt inkább untam. Nem tudnám megmondani, hogy miért, de tényleg nem a legjobb volt, amit láttam.
Talán a befejezéstől eltekintve, nem hagyott bennem semmilyen jelentősebb érzelmi újjelnyomatot ez a dráma. Nem volt jobb, vagy különlegesebb mint hasonszőrű társai.
Nem volt az évszázad filmje. Úgy-ahogy sikerült fenntartania a feszültséget, helyenként még izgalmas is volt, de annyira azért nem, hogy nagyon izgultam volna a szereplőkért, vagy különösebben érdekelt volna a végkifejlet, ami pedig egy ilyen típusú filmnél azért szerintem követelmény volna. Szóval ezek miatt nekem annyira nem jött be.
62 Lazíts, Kevin! (2016)