Snydernek mindene a látvány, a heroikus zenével kísért lassítások, a töméntelen pátosz, de lehet valami akármilyen monumentális, súlytalanná válik, ha nincsenek apróbb, de őszintén érzelmes pillanatok, a kisemberek szemszögét például abszolút figyelmen kívül hagyja. több»
Amy Poehler másodszor rendezett nagyjátékfilmet, és érezhetően nagyon akart beszélni valamiről. Valami olyasmiről, amiről tényleg kell is, csak egészen biztosan nem így. több»
Sok jót kevesen várhattak az 1988-as tékaklasszikus három évtized késéssel érkező folytatásától, és úgy tűnik, hogy az alkotók is épp erre készültek. Mindent megtettek, hogy lekenyerezzenek bennünket, de sajnos, ami el tudott romlani, az el is romlott. több»
Tabudöntögető, frivol, megrázó és vicces – a szemtelenül kreatív Radu Jude sebészi pontossággal boncolja társadalmunkat, miközben mellesleg megújítja a filmművészetet. több»
A Vörös pont semmiképpen nem átlagos dolgozat, bár ha a bevett paneleken kissé még csiszolgattak volna, akkor igen emlékezetes alkotásként könyvelhettük volna el a Netflixen bemutatott filmet. Így csak egy jobb mozi, de mivel minden ízében megmagyarázható, könnyedebben is lendülünk túl rajta. több»
Bár a Strip Down, Rise Up témája és tárgya rendkívül érdekfeszítő, valamint a sztriptízfilmek, avagy a stripper- és rúdtánckultúra ismeretében akár progresszívnak is nevezhető, a forma elmarad a tartalomhoz képest. több»
Olyan, mint maga az Apple, aki forgalmazza: próbál elitnek és prémiumnak tűnni, de közben kínosan ügyel arra, hogy a lehető legtöbb ember számára befogadható maradjon. Nézhető, aranyos, de semmi több. több»
Szerencsétlen műfajbesorolása következtében a filmet tényleg könnyű túlbonyolított sci-fiként látni, amely messze nem éri el a Mátrix, a Vanília égbolt vagy az Eredet színvonalát. Csakhogy a Bliss nem ebben a versenyben indult, hanem a drogfilmek kategóriájában, és abban – ha a kivitelezést itt-ott érheti is jogos kritika – egyedi látásmódot hozott. több»
80 Zack Snyder: Az Igazság Ligája (2021)