Leibel

Nekem senki nem szólt, hogy ez amcsi woke propaganda. Én szólok
Most, hogy pápaválasztás előtt állunk, újranéztem a Két pápát. És akkor már jöjjön ez is! Miközben megállítom, újraindításkor véletlenül a böngésző másik fülére kattintok, a képen ugyanaz a Sixtus-kápolna, és a Két pápa indul el. Erős a kontraszt. A konklávénak még csak a felénél járok, de vágyom vissza a Két pápa jóízű és szépen tálalt világába. Szomorúan otthagyom a képet, és visszatérek ebbe a másik, sötét Sixtus-kápolnába, ahol igazán senki sem szimpatikus. Minden szereplő hideg, és hiányzik a szeretet. De ami még nagyobb baj, hiányzik a misztikum. Hiányzik az emberi motiváció ábrázolása, ami a karaktereket mozgatja. Nem a színészek hibája. Eljátszanák, ha lenne egy jó forgatókönyv. Ha j... több»

Ebben az évszázadban csúszik félre a jövő
Ezért érkeznek ide az időutazók 400 évvel későbbről. A jövőben atomtél van, nincs növény- és állatvilág, körbefagyott üveghangárokban él a megmaradt emberiség. Az élet értékes. Az emberiség addigra elvileg megtanulta a leckét. A bolygót nem pusztítani. Egymással tisztelettel bánni. Mindenki vegán, nincs is más opció. A sorozat azt a hangulatot árasztja, amit az időutazók hoznak magukkal. Komoly a tét, amiről a 21. századi ember tud, de nem vesz tudomást. A sorozat egyfelől akciódúsan komor. Másfelől érdekes, izgalmas. És az a része, hogy 400 év múlva atomtélben él a megmaradt emberiség, igencsak realisztikus. Ugyanakkor az én ízlésemnek ez a hangulat gyakran sok, de a sorozat szempontjából i... több»

Igaz történet valósághűtlen ábrázolása- sok-sok irritáló szemdüllesztéssel, és grimasszal
Ebben a sorozatban – amiben elvileg nemrég történt eseményeket dolgoznak fel – nem is tesznek kísérletet arra az alkotók, hogy komolyan vegyük őket, és a sztori hitelességét, amit elmondanak. Pedig tényleg megtörtént. Kezdjük a sorozatbeli újság szerkesztőségével, ahol a legjobb, Pulitzer-díjas, elismert újságírók külön vannak ültetve, a feledés homályába eső asztalhoz, feladat nélkül. Alkalmazottat fizetnek, akinek nincs különösebb dolga? Még talán a szocialista Magyarországon, a teljes foglalkoztatás idején egy gyár irodájában. De Amerikában? Nyilván nem volt jobb ötletük arra, hogy bemutassák párbeszédes formában, hogyan zajlik az „oknyomozás”. Kell valaki, akivel beszél a főhős, nem lehe... több»

Nem mindegy, hogy az okos hülyéskedik, vagy a hülye okoskodik
Aki az előbbit szereti, annak kötelező darab. Könnyesre nevettem magam rajta mindig. Ami először lenyűgözött, az az intelligens humor volt, amit olyan ritkán tud levadászni az ember. Ez az évadok alatt kissé megkopott, de nem maradt el. Ahogyan a sorozat berobbant és giganézettsége lett, gondolom, kénytelenek voltak könnyen érthetővé tenni minden egyes poént. A sorozatot a filmstúdióban élő közönség jelenléte mellett vették fel, így igazi közönség reakcióit halljuk, akik jókor nevetnek. Nekem ez tetszik, valahogyan jobb együtt nevetni, mint egyedül. A tizenkét évad csodásan bemutatja a fiatal tudós srácok küzdelmét a tudományban, és ami még annál is fontosabb, hogy legyen végre barátnőjük. A... több»

Franciaország, 1700-as évek. A fiatal özvegy közömbös egy híres nőcsábász márki iránt, aki izgalmasnak találja a nőt, és a helyzetet, hogy a nő csak barátként fogadja közeledését, a márki szerelmének könnyű mulandósága okán. Szellemi síkon egymásra találnak, majd filozófiai beszélgetéseikből lassan kialakul a márki eddigi "legérdemesebb" szerelmi viszonya. Néhány hónap elteltével a nő rábírja a márkit, hogy valljon színt, ugyanúgy unni kezdte-e a viszonyt vele, mint az eddigieket. Mikor megbizonyosodott róla, hogy igen, ravasz tervet eszel ki a márki megleckéztetésére. A híres francia filozófus, Diderot elbeszéléseit felhasználva készült a forgatókönyv. Az elejét sajnos nagyon kellett teker... több»