Kittikee

Igen, hosszú film, de nem is baj, hiszen sokkal, de sokkal jobban kiboncolgatja azokat az utolsó heteket, végső napokat több szemszögből. Szinte egy és ugyanaz, mint a Bukás: Hitler utolsó napjai, de mégis jobb ez a '81-es, korábbi mű. Sir Hopkins valami lenyűgözően alakítja Hitlert, talán eddig az ő játéka az, aki ilyen jól alakítja a Führert több más színésszel ellentétben... szerintem.

Számos filmes adaptációja volt már Lear király Shakespeare klasszikus drámájának történetéből. Érdekes megközelítés a XVII. századot a modern kori katonai diktatórikus Angliájába helyezni. Most láthattuk ilymódon is... A történetet felesleges is boncolgatni, hiszen iskolai éveinkből (olvasva, esetleg megtanulván) mind ismerjük. Sir Hopkinsnak kimondottan jól állnak eme "színházi" szerepek, szerintem talán a legjobban, ha mondhatom. A színészek "krémje" felvonultatva, baromi jól hozzák szerepüket, előadásukat. A Coriolanus film érzetét keltette bennem...

Bevallom... nem sok műsorát láttam Martin Shortnak, pedig eme dokufilmből kiderült, hogy bőven akadt belőlük az évtizedek alatt. Talán annak idején is elvétve láttam egy-egy bejátszást, de konkrét teljes adásokat soha. Igazából annyira nem tartozik ő maga a kedvenc komikusaim közé... nyilván ezért is van az, hogy nem követtem az életútját. Ha így lett volna, mint mondjuk Kevin Hart-tal, akinek láttam szinte minden műsorát, filmjeit, többet tudnék Martinról is... de nem. Viszont meleg szívvel, meghatódva néztem a körülötte lévő komikusokat, színészeket, akik meghatározó szereplők voltak életem során... ami a jóízű kacagást váltotta ki belőlem, és még a mai napig is (még ha már vannak, akik ni... több»

Gyerek voltam, amikor a családdal beültünk a jó kis fapados (ma már) retro moziba erre a filmre. Persze 9 évesen nekem még kicsit parás volt, főleg ama jelenet, amikor a fény felvette a férfi DNS-ét, és átalakult emberré születéstől a felnőttkorig. Ez a jelenet amolyan villámcsapásként hozta vissza azt a régi érzetet, egyfajta déjá vu-ként. Mai fejjel Carpenter nem is tudott volna másképp alkotni, hiszen a horror a vénájában van, és eme alkotásban (ha jobban belegondolok) egyfajta Dolog-filmérzetet keltett bennem... de talán nem csak bennem. Jeff Bridges zseniálisan alakította az idegent, Karen Allen kis zsenge, kecses őzikeként hozta a szerepét... nem is értem, hova tűnt el ez a színésznő, ... több»

Amennyire vártam... hát... Kevin Hart nálam Nr. 1 komikus. Láttam is már jópár részt a "Beszólok" műsorából, és kimondottan látni akartam ama bizonyos "Akasztják a hóhért" részt is, melyben őt ünneplik, darabokra cincálják, ronggyá égetik. Na most... nagy csalódás volt. Konkrétan minden (majdnem minden) meghívott vendég beszólt mindenkinek, köztük a műsorvezetőnek is, de a főprodukcióra... Kevinre épphogy csak pár mondatot böfögtek. Elvétve volt egy-két poén, de semmi egetrengető, még a legjobb cimborájától, Rocktól sem. Tele volt nem épp vicces megnyilvánulásokkal, ultra trágár megjegyzésekkel, ami már a poénfaktor mocskát sújtotta kőkeményen, és nem épp ember gyomrának való. Sokuk arcára r... több»

Furcsa szerzetek a művészlelkek
Mindig is furcsa "szerzeteknek" tartottam a művészlelkeket, és nem csak őket, hanem a feltalálókat, festőket stb., akik valami csodát tettek le az asztalra a múltban, melyből a jövő táplálkozik felhasználva azokat. De a művészek egyfajta külön "kaszt", akik valamiféle burokban léteznek, mintha kizárnák a teljes külvilágot, és a fejükben zajló más világban léteznének, és alkotják számunkra a lehengerlő alkotásaikat, s mi apró részletek felcsendüléséből is emlékezünk, ki is alkotta azokat. Rodgers és Hart tökéletes párost alkottak egykoron, de a gyenge láncszem mindig lemorzsolódik valamilyen sötét erő hatására. Lásd... Lorenz Hart. Totál elmebaj lett a pali, és az alkoholizmusa is teljes rab... több»

Tipikus Andrew Tate-es nőgyűlöletes őrület ez a film. Mintha direkt reklámoznák ezt az agyament szekta baromságot, hogy pfuuu, gyűlölni kell a nőket, és csak a férfi az erős egymaga, és megállja a helyét egyes-egyedül, nem osztozkodik, minden az övé, neki senki se parancsoljon, full öntörvényűek szexmegvonással... jajh... hagyjad már magadat!!! :D :D És még kajak el is hiszik magukról ezt a sok balgaságot, mert épp bedurciztak valamin, mert a nő is egyenjogú akar lenni egy kapcsolatban, és máris szektát csapnak, és keményeket böfögnek egymás között, hogy ők a világ qrva nagy urai, közben meg áll a péló! :D :D Röhög a vakbelem!!! :D Jesse Eisenberg egy anyámasszony katonája életét mutatja be,... több»

Sokadjára, időnként előszedve, még ma is körömrágósan, feszülten néztem meg ezt az ufós horror némafilmet. Másfél órán keresztül a képernyőhöz köti a nézőt, nincs megállás, unalmas percek, csak izgalom. A hangok félelmetesek, a zene is para, a lényekről már nem is beszélve, a látványvilág elképesztően zseniális!!! Egy része drámai, hiszen "néma lányunk" tragédiáját feldolgozandóan csepegtették bele a harmadik típusú taliba... vagy fordítva. Minden stimmel storykailag, tök jó a felépítés, de a vége számomra megmagyarázhatatlan (eskü... kajak nem vágom) még így sokadszorra nézve is??!! Tény, hogy ennek ellenére 10/10-es nálam ez az alkotás, de ha valaki tudna egy érdemleges választ, meglátást ... több»

Kellett ez a folytatás
Este belevágtam itthon és megnéztem egymás után kétszer, mert nagyon tetszett. Szerintem kellett ez a folytatás, hogy (nagyjából) minden végére pont kerüljön. Mondom ezt azért, mert kissé hiányosnak éreztem Andy magánéletét a múltra visszanyúlva: miért is ment akkor 20 évvel ezelőtt gallyra véglegesen Nate-tel a kapcsolata (pedig akkor már nem dolgozott Miranda mellett)? És Jacqueline-nel is mi történt azóta... már nem maradt a cégnél, aki a pozíciójára pályázott, annyi fejtörést és rossz szájízt adott Mirandának? És Miranda is hogyhogy a cégnél maradt? Lehet, csak nekem hiányoztak eme kis élettörténet-morzsák, hiszen a többiekről több minden derült ki e téren... Nagyon is érthető volt, ... több»

Sose olvastam Emily Brontë híres regényét, melyből számtalan filmadaptáció készült már, így viszonyítási alapom sincs a többihez képest, mint amit (a 2026-os verzió) most néztem meg. Meg kell hagyni... a képi világ, a színek, nyomasztó hangulatot látva felsejlett a Saltburn "hatás"... megspékelve a BDSM-s szexualitással, így már leesett, ki az "elkövető": Emerald Fennell. És akkor itt már összegeztem is a mondandómat, mivel tényleg nincs összehasonlítási alapom, de pótolni fogom valamelyest, hogy azért lövésem legyen erről a nyomasztó szerelmi háromszögről... és persze pornómentesen :D Persze értem én Emerald Fennell gondolatmenetét, hogy veszünk egy adott sztárregényt, és kissé (nem is kics... több»

Nagyon szép és cuki mesefilm. A Lorax és az Avatar egyvelegének látványvilága és zene hatása kerített bűvkörébe... Olyan csodás színek és érdekes lények sokasága vonzza a nézőt a képernyőhöz, hogy nem tud vele betelni. Nagyon tetszett! Kicsik és nagyok imádni fogják... szuper hétvégi mozizás popcornnal a puha ágyikóban vagy kanapén kucorogva.

A ma már neves rendezők sokasága készíti el saját életihletésű, önazonos történetét, és viszi azt filmvászonra, a felcseperedéstől, majdhogynem, néha egészen a "sztárságig". De... vajmi keveset láthatunk a teljes kiteljesedésből, inkább csak életük egy-egy meghatározó periódusát, mint eme alkotásban is, mely Spielberg feltörekvése. Az élet ifjúként, fiatal generációként bármely korban vagy nehezen, vagy könnyedén, pozitívumként megélt egészen a felnőtté válásig... és ez világszerte így van. Főleg, ha egy másik országba vagy városba való belecsöppenésről van szó. A gyengéket hamar kiszúrják, és gyötrik, míg aki erős, stramm, talpraesett... az szerencsésnek mondhatóan éli túl az iskolaéveket. ... több»

Jajh... már megint egy lerágott csontos film... Fogalmam sincs, ez kiknek jön még be, mert full unalmas már, csak annyi a különbség, hogy más és más sztárokkal készítik el, és a helyszín is változatos... de ennyi. Igazából csak Charlize Theron és Taron Egerton miatt "vágtam bele", akik amúgy ismételten brillíroztak szerepkörükben. Nagy feszültséget, izgalmat cseppet sem éreztem a megtekintése közben, mert szinte lépésről lépésre tudtam a cselekmény folyamatát... A képi világ egyébként megkapóan szép, látványos.

Ismét egy nagyon jól felépített, izgalmakkal teli drámasorozat a Netflix palettáján. Már a bemutató alapján sejteni lehetett, hogy ez bizony nem lesz egy kedves, szívet melengető történet, hanem egy komor hangulatú dráma, a tartalmát tekintve pedig bicskanyitogató. Ahogy elkezdi nézni az ember, az érzés ott lebeg, ezt bizony nem tudja abbahagyni, mert folyvást várja a történéseket, így kénytelen egyben "ledarálni"...ahogyan én is tettem. Ami a tartalmat illeti...huhh...folyvást ökölbe szorult kéz jellemzi a megtekintést, mert: Isten nevét mocskosul a szájukra véve, eme név, és szó mögé bújó hamis próféták, akik erőszaktevők a szó szoros értelemben, és az idilli család hangulatát kifelé mutat... több»

Sajnálnivaló feleség?
Ahogy teltek a percek, felismerés kerített hatalmába, hogy hopp... mintha láttam volna már hasonszőrű alkotást. Igen... a Colett. Gondolom, nem csak ez az egy ilyen alkotás van, amely hasonló témát dolgoz fel... fellelhető a sok-sok film között, ha nagyon kutakodik az ember. De valamelyest érzésben ide sorolnám még a Nagy szemek című filmet is, ahol ugyancsak hasonló a történetszál, mármint ami a "szellemiséget" illeti, csak itt festészetről van szó, nem írásról. A néző elgondolkodik azon, hogy vajon kinek is van igaza...? Oké, hogy férfiuralom volt oly soká a világon, de idővel a változással a nők mellett szólhatott volna a kitörés, és azzal együtt a "győzelem". Volt, aki élt vele: Colett... több»

Akárhányszor látom ezt a filmet, hangosan kacagok, és mindig várom a Robert De Niró-s jeleneteket. Óriási, ahogy a langyi kapitányt alakítja :D Mindemellett szuper ez a mesebeli történet, a látványvilág magával ragadó, és nem mellesleg a szereplőgárda De Nirón kívül is sziporkázó, vagyis...csillogó.

Pedig annyi, de annyi pozitívum érvelt eme sorozat mellett, hogy belevágtam, mint például a kedvelt színészeim: Elizabeth McGovern, William Fichtner, aztán nem mellesleg Anne Rice vámpírkrónikái, mert ő az egyik kedvenc íróm, mivel kedvelem a vámpírokról szóló történeteket, főleg az övét mindenképp. De bevallom... ez a sorozat mély csalódás lett. Nagyon unalmas, vontatott, épphogy valamit is megmutató izgalomnak se nevezném a jeleneteket. Az első 3 részt szó szerint csak végigkínlódtam, de feladtam, elég is volt.

Áhhhh... ha ezt így folytatják évenként... zseniális!!!! :D Nagyon várós volt a 2. évad, és különösképp örülök, hogy évente van, és remélem, lesz is (ami a 10. rész befejezése után várható lesz), mert ritka az olyan sorozat, amit úgy ledarálok folyamatában, hogy még a Netflix is rákérdezett: folytatom-e a megtekintést, mert ugyebár egyszer sem kapcsoltam ki menet közben... :D Megérte hajnali 3-ig fent maradni, és jókat "anyázni meg kacagni", mert ismételten azt a szintet, látnivalót éltem át, mint tavaly az 1. évadnál. Amit megjegyeznék Kate Hudsonnal kapcsolatosan: kicsit ijesztő volt a bal szeme... túl erősen húzták hátra a homlokát, vagy a szemhéját, vagy a botox már túl lett tolva, mert... több»

Végigkísért tinédzserként
Jól emlékszem arra az időre, amikor 11 éves koromban, 1987-ben megjelent otthonunkban a Sky Channel műsoradó. Ugyan nem volt semmi magyar feliratozás vagy szinkron, de nem bántuk egy percig sem, mert csodálattal meredtünk a képernyőre, amikor nézhettük a gyerekműsorokat: Dj Cat Show Linda De Mollal, a különböző rajzfilmeket, zenei műsorokat, Incredible Hulk, Bionic Woman, és még sorolhatnám. De!!! Amit minden szombaton lázasan vártunk, az a WWF volt, mert akkor láttunk életünkben először pankrációt, amire kajak azt hittük évekig, hogy valóságos... És egyszer csak megjelent: Hulk Hogan! Nah... akkor aztán kerekedett rendesen a szemünk, hogy wowwww, ez egy szuperhős a talpán, és őrjöngtünk u... több»

Erősen életszagú, groteszk animációs vígjáték. A négy Willoughby tesó története humorral, hol cuki, hol drámai, olykor fájdalmas igazságot bemutató alkotás. Imádom ezeket a karikatúraként elkészített "rajz/mesefilmeket", és bár sokaknak fel sem tűnnek az amolyan gyors mimikák, mozdulatok, de én kimondottan ki vagyok hegyezve/élezve ezekre a jelenetekre, és jókat mulatok rajta. A színek szuperek, a szinkronok is, és a zene... csillagos ötös.