Kittikee

#MeToo
Ahogyan én látom és értelmezem eme alkotást: kezdés, főcím: full Woody Allen-stílus. Adott egy leszbikus "diáklány", aki belezúgott a "tanárnőjébe". Mindenben is majmolja, rajongja, még a tanár nénitől elcsent "múltbéli pakkból" kifolyólag a szexuális zaklatás kitalálásában is, és az adott áldozatot megzsarolván teszi ezt a rajongó diák. A tanár néni anno féltékenységből (még öngyilkosságba is kergetve a férfit), a diáklányt pedig plágiumi lebukása vitte, viszi, tereli eme "könnyelmű" útra, megoldásra, hogy érvényt szerezzen a Yale-en (főleg hogy gazdag, befolyásos, az egyetemet támogató családdal áll a háttérben, és ezt ki is használja a nem épp jeles tanuló), és a #MeToo pont kapóra jön,... több»

Ahogy elkezdtem nézni, rögtön az André, a fóka ugrott be, mert az is egy szuper kis történet volt. A National Geographic alkotásait mindig is szeretettel néztem, s nézem most is. A látványvilága, fényképezése valami zseniális, manna a szemnek, annyira gyönyörködtető. A kis vidra, Molly története Billyvel szívet melengető. Ajánlom megtekintésre minden állatbarátnak!

Az Amazon MGM Studiosnak szerintem kicsit le kéne állnia ezekkel a nagyon ócska, jelentéktelen, ostoba, gagyi, 3 ft 20 fl-t se érő produkciókkal, mert akinek ezek szórakoztatónak titulált filmek... hát... Kevin James inkább maradjon meg a stand-upnál, mert színészként már nem filmvászonképes. A "temus" Jack Reacher pedig ezt az alkotást feljegyezheti a szégyenlistájára, mert ekkora erőltetett idióta barmot alakítani... omffggg!!! Alapjáraton összességében jó a színészgárda, de szégyen, hogy ehhez a kalap sz@rhoz a nevüket adták, és elvállalták. A vágásról szót se említek, mert a sz@r jelző túl pozitív lenne...

A Duna TV még tud filmcsemegéket bedobni...és reklám nélkül nézhetjük meg! Örülök, hogy szörfözés közben rátaláltam a mai napon (nagyon régen láttam), mert egy nagyon kedves, és egyben szomorú történet De Niro és Fonda főszereplésével.

Ha meglátom Matthew Rhys-t, nekem mindig is megmarad az a kis naiv, bénácska srác a 2000-ben nagy sikert aratott "cuccosok körében" a Szétcsúszva filmben. Megszámolni sem tudom, hányszor néztem meg, mert anno én is nagy bulizós voltam, és a filmben fellelhető nagy kedvenc zenéimre pörgött a filmbeli népség. Nah, de visszakanyarodván eme alkotáshoz... Annyira vitt magával a sztori, hogy képes voltam éjjel fél háromig fent maradni, hogy végignézzem! :D Furcsa volt Matthew Rhys-t ilyen gonosz szerepben látni, a festett fekete hajával, ráncos, megöregedett fizimiskájával, és egyenesen a frászt hozta rám a nyugodtnak láttatott csendes, majd elvetemült pszichopata gyilkosként. Rohadt jól játszot... több»

Kedves kis nyálas, csöpögős, klisékkel túltolt limonádé. De ezt a fajta karácsonyi lagymatagos "filmfajtát" évente megszoktuk már a Netflixtől... Ha épp nincs más, egyszer meg lehet nézni, de ezek azok az alkotások, amiket soha többé nem nézel meg, inkább pörgőből kattintasz a régmúlt ténylegesen karácsonyi hangulatra érdemes filmekhez.

Film az olimpikonról, sikerről, dicsőségről, csalásról, bukásról, hosszanti eltűnésről, majd visszatérésről, teljes leépülésről, lelki vívódásról, újbóli felemelkedésről, célba érésről. Ez a sporttörténet az "ex"-birkózóról, majd edzőről szívmelengetően hat a nézőre, a múltjáról és jelenéről.

Nagyon vártam már a beharangozója alapján a Netflix dokuját Eddie-ről. Nem is gondolná az ember, hogy sok színésszel ellentétben ő totálisan "normál" életet folytatott mindvégig, és soha nem nyúlt "tudatmódosító" és egyéb szerekhez. Persze nyilván élte az életét, amit el is mondott, de normál keretek között, és ha valami már gyanús volt számára, akkor le is lépett. Igazán szimpatikus életfelfogása, családszeretete, és a rengeteg jó filmek, amiken én is felnőttem, és a mai napig is többszörnézősek, mert ahogy sokaknak, úgy nekem is Eddie a király!

Méltó, zseniális folytatása az elsőnek, különösen jó megjelenítése az elkülönített 80-as évek feelingjével, amikor álmodik Gwen. A "korosztályunkat" zsigerből libabőrbe itatva repít vissza minket a Péntek 13, vagy a Rémálom az Elm utcában filmekbe... Nagyon szaftos, izgalmas látványvilág ismét, sőt, talán még erősebb az előző résznél is, ami a képi világot illeti. Tuti lesz harmadik rész is, mert már a huginál, Gwennél van a labda, csak arra leszek kíváncsi, kinek passzolja majd tovább az új, ráeső feladatot... de ez még a jövő zenéje.

Bármennyire is kedveltem Diane Keatont, sajnos az én meglátásomnak és ízlésemnek már nem jöttek be az utóbbi alkotások, amelyekben szerepelt. Borzasztómód Zs-kategóriás filmek, nem hozzák abszolút azt a színvonalat, mint anno... elveszett a varázs! Ez az alkotás meg egyenesen annyira gagyi, amatőr, olcsó! Én nem látom benne a cukiságot, kedves történetet másokkal ellentétben, csakis a full erőltetést, bénáskodást... bocsi, ez van. Tucatfilm... tiszta Hallmark-stílus. Lulut anno a Take That-tel imádtam a Relight My Fire dalukkal, de ennyi! :D

Kedvelem a Nicholas Sparks-filmeket, és ez is egy kedves kis romantikus történet volt. Amiben pedig Alan Alda van, az nálam meg pláne nyerő. Imádtam a régi idők történetének beleszövését, ami egybefonódott a mai korral, szerelmi szállal. Kellemes hétvégi kikapcsolódás, ha épp egy kis romantikára éhes az ember lelke, szíve.

A valaha volt legjobb alakítása Eddie Murphy-nek... azt a mindenit, ez telitalálat! Teljesen véletlenül akadtam rá Britt Robertson filmográfiáját lapozgatva... hopp, az ott Eddie Murphy?? Nem is hallottam erről az alkotásról, sehol sem jelent meg, mint valami szellem, valahogy a homály fedte (legalábbis én nem tudtam erről a filmről, és ráadásul 2015-ös??!!!). Hatalmas gombóccal a torkomban, krokodilkönnyekkel néztem végig ezt a "csodát". Elmondhatatlanul tetszett, örülök, hogy ráleltem, és megnéztem (az se zavart, hogy feliratos). Szenzációs, tényleg... szenzációs!

Nyilván vannak fanatikus, mindent észrevevő, túl sokat mögé látó kritikus Predator-fanok, de én csak egy egyszerű "filmnéző" vagyok, és mindenféle tudományos megállapításmentesen leírom, hogy: nagyon jó volt ez a film, és pofátlanul állok neki még egyszer megnézni, mert annyira tetszett! Szuper izgi, látványos jelenetek, folyamatos pörgés, cuki lényecske, poénos Weyland-Yutani android (ahogy az alsó fertály lepacsizik a felsőtesttel :D ). A Bolygó neve: Halálból kiragadott rakodógép tökéletes beillesztés, hogy tudjuk a részek közti idősávot. Egyszóval... imádom ezt az új megközelítést, és nagyon várom a következő részt, majd ha lesz valamikor a "jövőben"...

Nekem kimondottan tetszik ez a sorozat, mert nemcsak hogy a női front védi a nőket, hanem hemzsegnek benne a régmúlt sztárjai is: Rick Springfield??? Wowww, még őt is megtalálták (tini koromban hallottam utoljára róla bármit is)? A lista olyan hosszú, hogy sorolni sem lehetne, csak kapkodtam a fejem... és még csak 3 epizódot adott le a Disney+. Belecsempésztek nem kevés "szépségápolási" reklámcélzatot is, ami a plasztikai sebészet netovábbja, és ugyebár már 2025-öt írunk, így ezen beavatkozásokon, újításokon már meg sem lepődünk. Várom a folytatást!

Sajnáltam Lee-t, most meg pláne, hogy nem csak a Rém című film által, hanem eme dokufilm is jól mutatta, hogy csórikámnak az egész élete egy lejtő volt, süllyesztő a mély gödörbe, tele fájdalommal, lenézéssel, megalázással, erőszakkal. Ajhvé...nem érdemelte ezt az életet, mert ő csak szeretve szeretett volna lenni, de a sors ezt osztotta neki, és a halálsort.

Kár volt a folytatás, tök felesleges(re sikeredett). Az elsőnek legalább volt kis varázsa, meglepettsége a néző számára, de eme rész adott szitukat hozott, hiszen elmehet bármerre Mr. Senki, már tudjuk, hogy csihipuhi, hádzsime lesz, és már tök alapnak érezzük, semmi titokzatosság. Az első számomra többszörnézős volt, és lesz is, de ez elég volt egyszer is.

Elmondhatom, hogy számomra ez a 2025-ös év aranyérmes alkotása! A Douglas-Turner-DeVito retró film újragondolása, filmvászonra vitele hozta ugyanazt a formátumot, sőt, még talán felül is emelkedett az eredetin (pedig ez ritka számba vehető más újítással szemben). Egyszerűen imádtam a Cumberbatch és Colman közti dinamikát, humort, azaz azt a tökéletes összhangot, amit ketten lehoztak. Nem is eresztem hosszú lére a véleményem, mert felesleges. Imádom a filmet, és ahogyan a régi, úgy az új változat is többszörnézős lett!

Stephen King zseniális nagyfilmjeinek előzménysorozata valami fenomenális lett, még ha eddig csak az első rész is került fel streamingre...HBO MAX-ra. Ízig-vérig para, nagyon eltorzult, szaftos-véres. A '60-as évek feelingje nagyon jól lett itt is megmutatva...'imádom'-korszak, legfőképp az amerikai stílus. A gyerekek fantasztikus kis színészek, nagyon élik szerepük! Várjuk a folytatást!

Nagyon jól elkészített önéletrajzi sorozat. Mondhatni, a Dahmert követően nekem ez az ezüstérmes. Nem tudja az ember abbahagyni, annyira magával ragad a már jól ismert történet. Hihetetlen, hogy ez az ember mennyire volt beképzelt, hatalomvágyó, nárcisztikus és öntelt még a kivégzése pillanatában is (legalábbis ezt olvastam anno valahol). És még sorolhatnánk a jellemvonásait, ahogyan a pszichológus tette; olyan hosszú a lajstromja ennek a beteg agyú embernek. Ezidáig négy részt tett fel a SkyShowtime, nagyon várom a folytatást.

Mindig talál az ember kincseket a Videa-n... Tinédzserkoromban, 14 évesen láttam először ezt a "Mad-Max/Terminator egyveleg" filmet, és bizony para volt akkortájt. Félelmetes volt a két pasi tanár, Stacy Keach fizimiskája, haja, szeme még ma is vagány, és egyben ijesztő is. Eltelt 35 év, és hiába számít ma már Zs-kategóriásnak, de akkor igenis izgi, és "korhű" volt filmkategóriailag. A jó kis VHS kazettán 1999-es osztályos matrica volt ragasztva... sose feledem.