Kittikee

Az biztos, hogy nem hagyott bennem mély "sebeket" ez a film... :D Erősen Zs-kategóriásra sikeredett, pedig az alapkoncepció tök jó lenne, sőt... annyira gagyira nem is sikeredtek ezek a farkasemberek, bár egyik-másik inkább orkszerű volt. A jelenetek jórésze igen vicces volt, a szereplők (noha más filmekben némelyik még nézhetőbb is volt) nem igazán élték bele magukat a szerepükbe. Sokkal, de sokkal többet is kihozhattak volna ebből a vonatos kezdetlegességből. Valahogy nem éreztem azt az igazi feszültséget, izgalmat, parát, rettegést. Sajnálatos...

Nyilván egyedül vagyok a "nemtetszés" véleményemmel, de hát nem vagyunk egyformák... Háromszor is nekiveselkedtem a megnézésének, de annyira erőltetett volt, legfőképp a kislány színészkedése, hogy olyan szinten irritált, hogy még a negyedéig sem jutva le kellett kapcsolnom. De nem csak az ő játéka volt számomra túljátszva... Ameddig eljutottam, látványos, szép... blablabla, de nem érdekelt a további történés. Megmaradok a rajzfilmváltozatnál.

Friss és újszerű
Végre nem egy sablonos, szokásos klisés horror 2025-ben, hanem valami új, elképesztően briliáns, betegagyú alkotás lett a Fegyverek! Nekem annyira eme rendezőtől nem igazán jött be a pár évvel ezelőtti Barbár című filmje, de szerencsére fejlődőképesen túlszárnyalta önmagát, és fejlesztette profi szintre ezt az új "kitalációját", és remélhetőleg lesznek még ilyesfajta, vagy ennél is betegebb alkotásai! Julia Garnert imádtam anno: Az örökösnő álarca mögöttben nagyon jól adta azt a valós karaktert, a Farkasemberben, és eme Fegyverekben sincs panasz rá tulajdonképpen. Amy Madigant jó volt újra látni a filmvásznon, bár az idő eljárt felette is, de a fizimiskája mit sem változott, igenis felismert... több»

Még mélyen bennem vannak az egykoron, 24 évvel ezelőtt moziban látottak, de ennyi idő eltelte után megnézve is erősen hatott rám a film... Nem eresztem bő lére a véleményezésem, egyszerűen csak zseniális alkotásként voksolnék eme Oscar-díjjal jutalmazott filmre.

Gondoltam, addig írom ki magamból a véleményem erről a dokufilmről, amíg még erősen fortyogó hangulatban vagyok a látottakat és hallottakat követően, és mivel túl drága móka lenne egy új TV-t venni :D, mert már azon a szinten voltam, hogy lerúgom szegénykémet, így elterelő hadműveletként cselekedek inkább itt. :D Na, de félretéve a viccet /jah, nem is vagyok humoros... bocsika :D/, én már kb. az első öt perc után erősen sejtettem, ki a ludas, és amikor ez beigazolódott a film 3/4-énél, na, akkor robbant az agyam, és az is, hogy holnap lottószelvényt kell vennem!!! Nem szeretnék spoilerezni, inkább mindenkinek meghagyom a meglepetés "örömét", akik kíváncsiak erre az igen mocskos, betegagyú ... több»

Andy Kaufmanról igencsak zseniális életrajzi filmet dobott össze Milos Forman. Kaufman megbotránkoztató, provokatív stílusát igen nehezen lehetett elviselni, együtt élni vele, feldolgozni a hozzá közel állóknak, mégis nagyon szerethető figura volt a maga nemében. Jim Carrey fenomenálisan hozta a szerepét, itt nem volt kec-mec, teljesen más karakter, mint az agyament Ace Ventura, bár... Kaufman mint személy se volt ám 100-as, mint köztudott, így volt némi érzéke ezen szerep eljátszásához. Imádtam az atmoszféráját, sötét humorérzékét, a zenéket.

Sokadszorra megnézve is igen közkedvelt Marvel-hős filmem. Alapból imádom a vámpíros filmeket (no de nem mindet), és ez kifejezetten tetszetősre sikeredett. Véres, szaftos, iszonyat jó látvány, hangtechnika, és nem mellesleg, ahol Jared Leto neve felcsendül, az nálam alapból nyerő. Nagyon jól hozta Morbiust, számomra ez az alkotás fenomenális!

Tudom, és tisztában vagyok vele, hogy még nem adja a Netflix, csak az előzetes látható, de én már ez alapján is véleményeznék, ha nem probléma... :D Az eszem megáll, és csak kinevetni tudom azokat az ostoba embereket, akik internetes társkeresőn bedőlnek vadidegen, kamu, "láthatatlan profiloknak", és képesek olyan szinten megenni a nem létező habos, maszlagos tortájukat, hogy pénzt adnak(???)!!!!! Utána meg sír a szájuk nyilvánosan, és kergetik a pénzüket vissza. Én tuti idáig nem süllyednék, és van annyi gógyim, hogy nem esek ilyesfajta "naiv, ostoba" csapdába! Megérdemlitek a sorsotok, idióták, sajnálni egyiket se tudom!

Bong Joon-ho forgatókönyvíróként és rendezőként nagyon jól mutatja be a dél-koreai társadalmi rétegek közti igen erős, szélsőséges különbségeket. Ez a "szélhámosfilm" kiszámíthatatlan cselekménnyel, csavarokkal, olykor vicces jelenetekkel tálalva, mégis drámai, szatirikus, és néhol thrillerbe csúszik át. Nagyon jól felépített történet és vonalvezetés. A színészi alakítások rendben voltak. Méltán megérdemelt Oscar-díj!

Épp a dokufilm befejező, 8. epizód végén, még a stáblistát nézve, könnyeimmel küszködve, törölgetve, és jó nagy gombóccal a torkomban írom eme pár sort a kedvenc NFL-csapatomról...Én még csak tejfelesszájúként (12 éve) vagyok a Dallas Cowboys rajongója, és ez idő alatt megéltem sok jó és rossz pillanatot, perceket, órákat az elmúlt időszakra visszatekintve, a meccsekre emlékezvén, és szívmelengetőleg hatottak rám a látottak, miből/mivé vált ez az Amerikát oly erősen jelképező dinasztia. Jerry Jones tulajdonos keze által micsoda család kovácsolódott össze és micsoda kötelék az akkori játékosok között a hosszú, vért, verejtéket követelő edzői kezeknek köszönhetően. Szavak nincsenek, mekkora h... több»

Kemény, küzdelmes éjszakai hajsza azon pénzért, mely biztos fedelet jelenthet egy család feje felett az amerikai válság kellős közepén, ahol hatalmas százalékban állástalanok az emberek, és hajléktalanságra ítéltetnek. Egy nő, egy éjszaka, egy cél. Ő akarja azt a romhalmazt, az anya nem, és inkább nem vallja be az igazságot (mert neki már biztos lakhatási garanciája van máshova autista fiával)... kocsira költi a házra szánt spórolt pénzt, így a lánya, aki bűnözőként megpecsételődött múlttal rendelkezik, belevág a pénz felhajtásába, mert csak pár óra áll rendelkezésére, hogy rendezze a tulajdonossal a feltételeknek megfelelően. Bár veszélyes órák várnak rá, és közben fel-felsejlenek régi em... több»

Nem volt ez olyan rossz film! Jó, jó... az első idősáv szokás szerint uncsi, lassan építkezős, de ennek ellenére a történések felzárkóznak, ijesztgetéssel megspékelve. A vége kissé katyvasz, és sok kérdés felmerül a nézőben, de nekem adta ez a sötét, parás látványvilág az ívet rendesen, így annyira nem voltam elkeseredve, hogy lehúzzam ezt a filmet a slozin. A színészi játékok is rendben voltak szerintem.

Pontosan azt kaptam, amire számítottam! Tökéletes kezdőrúgással beindítva a storyt, lassan (de nem túlzottan hosszan), de biztosan építgetve a mondanivalóját, és kapcsolódva az előzőekhez, még több újdonsággal szolgálva. Látványilag teljesen rendben, a szereplők is jól játszanak. Nagyon örültem, hogy legalább két ismerős arcot láthatok, úgy mint Alex Lawther (Kódjátszma) és Timothy Olyphant (Hitman). Remélem, a mai két epizód után a maradék hat rész is tartja majd ugyanezt a feszültséggel és látvánnyal teli szintet!

Méltán megérdemelt Oscar-díj a filmnek 2018-ban... számomra legalábbis hatalmas IGEN! Mindig is lenyűgözött Guillermo del Toro "agymenése", tematikája, szürreális, horrorisztikus elgondolása az alkotásait illetően. Olyan szinten magával ragad a képi világa, elgondolása, megalkotása, hogy egyik filmjét sem lehet "csak" egyszer megnézni... A víz érintése az egyik "best", mert van, aki magát a horror témakört látja benne, és akár fújjog, holott igen erős társadalmi mellékzöngét is felfedezhet ama bizonyos néző, mint a: sérült lány (néma), meleg szomszéd bácsi, fekete elnyomott barát és kolléganő. A szerelmet pedig, bármily furcsán is hangzik, nem csak efféle filmekben keresendő és megtalálható ... több»

Nagyobb volt a füstje, mint a lángja...Nagyon jó kezdés, de szép lassan elmaradozik a para és a rettegés, teljes ellaposodás. Gagyi szereplőgárda, zagyva sztori, pár jó jelenet. Egyszer nézhető, de erősen feledhető alkotás.

Az már egyszer biztos, hogy ez az alkotás nem való mindenkinek! Itt van minden, mi "szem, szájnak, gyomornak" ingere... és legfőképp erős idegzetnek! Mély, komor atmoszféra, hangulat, látványvilág. Fontos témákat feszeget, taglal, úgymint: gyász leküzdése és trauma feldolgozása, nem elengedés, gyermekbántalmazás, erős testvéri kötődés, megszállottság, démonizmus. Iszonyat jól felépített cselekménysor, még ha az eleje kissé lassú is, de valójában már így is a "lecsóba csapás" formációt kapjuk. Nem hagyja az embert nyugodt állapotba kerülni, mert folyvást a feszültséget sulykolja belénk / max akkor érzünk kis "felüdülést", amikor a segélykiáltás elér a gyámhatósághoz, de ennyi a spoiler ;... több»

Ez most nagyon hazavágott lelkileg... aztamindenit! Ez csak a saját véleményem, de én sosem tartottam kedves, őszinte, bűbájos embereknek sem az apácákat, sem az érsekeket, papokat stb., stb. Nem egy olyan film készült már el ilyen és hasonló témakörben, amelyek megtekintése mély felháborodást keltett bennem, és konkrétan az ember szíve, lelke összetörik ezen mocskos "szent" emberek tettei miatt. Eme alkotásban nemhogy bőven elég a főszereplő férfinak feldolgozni a gyerekkori traumáit, de felnőttként ismét lelkileg megterhelődik az adott zárdában folyó tapasztalásoktól... Nagyon lassú építkezésű cselekménysor, de végig ott tartja a nézőben a feszültség érzetét, hogy mikor történik már valami... több»

Már előre féltem egy újabb Eddie Murphy-produkciótól, és a félelmem ismét beigazolódott a legújabb Beverly Hills-i zsaru után, hiszen ez sem lett, nemhogy többször nézős kategória, de örülsz, ha egyszer végigszenveded. Pár apró poén, klisés blabla, és egy igazán dühítő, idegesítő, borzasztóan csúf színészfiúcska, akinek a neve még tintát sem érdemel, az erőltetett színészi játékával. Eddie hiába a film producere, nagyon nem hozza már azt az elvárt szintet évek óta, amit megszoktunk, igencsak jó pár kollégájával egyetemben. Ha nagyon akarod, nézd meg, de szerintem inkább sütnél finom rántott húst felesleges idődben, mint erre pocsékold!

Számomra nagyon átjött az 50-60-as évek retro stílusa, és valahogy még az akkortájt megjelenő képregény formátumot is magam előtt látom... szinte érezhetően, fogom a kezemben, és lapozgatom. Kifejezetten bejöttek látványilag a "régmúlt" kütyük: legömbölyített TV-k, monitorok, kijelzők, fejhallgatók, bútorok stb., stb... Az, hogy már a jövővel keveredett... ugyan miért baj? Hiszen egy sci-firől van szó, az univerzum lakosai be-betekintgetnek, a négyes csapat pedig kifelé. A sztori egyszerű volt, nem volt túllihegve, kedves és családias hangulatú.