Megint egy erőltetett, nyálas, csöpögős, túljátszott netflixes limonádé... bleeeee! Mese vastagon habbal, tökéletesre testnevelésezett testű modellpasi, formás csajok... úgyhogy biztos lesznek olyan nézők, akiknek ez a műfaj tetszetős. Jó szórakozást hozzá!
És a zenekar játszik tovább című film mellett, ez a másik, ami komoly témát feszeget: HIV/AIDS. Igenis, haragszom... és nem a "meleg társadalomra" (mondom ezt legfőképp ÉN, aki biszexuális), hanem az esztelen, védekezésmentes (pedig akkor is már létezett óvszer), mindenkivel-bárkivel-akárkivel, felelősségmentesen, féktelenül fűvel-fával szexelő meleg férfiakra! És amikor kitör a "melegpestis", fülüket ugyan igen, de farkukat nem húzzák be, csak használják mindenféle orgiákban, és nem hallgatják meg a jó tanácsot, kicsit visszább venni, és meghúzni a vészféket... pedig baj van, és ők maguk a terjedés okozói, de nem akarják felfogni. Csak vagdalkoznak, hogy nekik csak a szex juthat melegként, ... több»
Az angol Ez a témakör mindig is jelentős helyet foglalt el a "filmtáramban", és bár rengeteg ilyen, ehhez hasonló hős létezett a II. világháború idején, mindig érdekes, ha egyet-egyet kicsomagol és filmvászonra visz egy rendező. Anthony Hopkins tökéletes választás volt az idős "Nicky" szerepére, mint oly sok alakítása más filmekben. A két korszak, a '30-as és a '80-as évek, nagyon hűen lett ábrázolva, és visszaadta a régmúltat. A film cselekménye ennek ellenére kissé lassú volt, nem érződött az a feszültség, ami több más e témáról szóló alkotásban... nem volt gombóc a torkomban a végén, csak icipici meghatódás. Ennek ellenére igenis mérhetetlen tisztelet jár ennek a férfinek és azon társainak, aki... több»
Nem is tudom, miért, de valami egészen másra számítottam a bemutató alapján. Gondoltam, hogy egy nagyon színes, pompázatos, csilli-villi, táncos-revüs film lesz, de ehelyett egy mély, melankolikus, nagyon a valóságot bemutató lassú, helyenként uncsi filmecske lett. Aztán rájöttem, hogy itt nem a táncika a lényeg (pedig azért jó lett volna kicsit feldobni a filmet egy-két bevágással a múltból s jelenből), hanem a hulló csillagok. A már-már betegesen a flitteres-táncos élethez, léthez foggal-körömmel, 30 év elteltével is ragaszkodó, kapaszkodó, kiöregedett showgirl nem akarja tudomásul venni, hogy ez a pálya már nem pálya, sem mint műfaj, sem a korát illetően. Az életben való továbblépés, a fl... több»
Az biztos, hogy nem hagyott bennem mély "sebeket" ez a film... :D Erősen Zs-kategóriásra sikeredett, pedig az alapkoncepció tök jó lenne, sőt... annyira gagyira nem is sikeredtek ezek a farkasemberek, bár egyik-másik inkább orkszerű volt. A jelenetek jórésze igen vicces volt, a szereplők (noha más filmekben némelyik még nézhetőbb is volt) nem igazán élték bele magukat a szerepükbe. Sokkal, de sokkal többet is kihozhattak volna ebből a vonatos kezdetlegességből. Valahogy nem éreztem azt az igazi feszültséget, izgalmat, parát, rettegést. Sajnálatos...
Nyilván egyedül vagyok a "nemtetszés" véleményemmel, de hát nem vagyunk egyformák... Háromszor is nekiveselkedtem a megnézésének, de annyira erőltetett volt, legfőképp a kislány színészkedése, hogy olyan szinten irritált, hogy még a negyedéig sem jutva le kellett kapcsolnom. De nem csak az ő játéka volt számomra túljátszva... Ameddig eljutottam, látványos, szép... blablabla, de nem érdekelt a további történés. Megmaradok a rajzfilmváltozatnál.
Friss és újszerű Végre nem egy sablonos, szokásos klisés horror 2025-ben, hanem valami új, elképesztően briliáns, betegagyú alkotás lett a Fegyverek! Nekem annyira eme rendezőtől nem igazán jött be a pár évvel ezelőtti Barbár című filmje, de szerencsére fejlődőképesen túlszárnyalta önmagát, és fejlesztette profi szintre ezt az új "kitalációját", és remélhetőleg lesznek még ilyesfajta, vagy ennél is betegebb alkotásai! Julia Garnert imádtam anno: Az örökösnő álarca mögöttben nagyon jól adta azt a valós karaktert, a Farkasemberben, és eme Fegyverekben sincs panasz rá tulajdonképpen. Amy Madigant jó volt újra látni a filmvásznon, bár az idő eljárt felette is, de a fizimiskája mit sem változott, igenis felismert... több»
Még mélyen bennem vannak az egykoron, 24 évvel ezelőtt moziban látottak, de ennyi idő eltelte után megnézve is erősen hatott rám a film... Nem eresztem bő lére a véleményezésem, egyszerűen csak zseniális alkotásként voksolnék eme Oscar-díjjal jutalmazott filmre.
Gondoltam, addig írom ki magamból a véleményem erről a dokufilmről, amíg még erősen fortyogó hangulatban vagyok a látottakat és hallottakat követően, és mivel túl drága móka lenne egy új TV-t venni :D, mert már azon a szinten voltam, hogy lerúgom szegénykémet, így elterelő hadműveletként cselekedek inkább itt. :D Na, de félretéve a viccet /jah, nem is vagyok humoros... bocsika :D/, én már kb. az első öt perc után erősen sejtettem, ki a ludas, és amikor ez beigazolódott a film 3/4-énél, na, akkor robbant az agyam, és az is, hogy holnap lottószelvényt kell vennem!!! Nem szeretnék spoilerezni, inkább mindenkinek meghagyom a meglepetés "örömét", akik kíváncsiak erre az igen mocskos, betegagyú ... több»
Andy Kaufmanról igencsak zseniális életrajzi filmet dobott össze Milos Forman. Kaufman megbotránkoztató, provokatív stílusát igen nehezen lehetett elviselni, együtt élni vele, feldolgozni a hozzá közel állóknak, mégis nagyon szerethető figura volt a maga nemében. Jim Carrey fenomenálisan hozta a szerepét, itt nem volt kec-mec, teljesen más karakter, mint az agyament Ace Ventura, bár... Kaufman mint személy se volt ám 100-as, mint köztudott, így volt némi érzéke ezen szerep eljátszásához. Imádtam az atmoszféráját, sötét humorérzékét, a zenéket.
Sokadszorra megnézve is igen közkedvelt Marvel-hős filmem. Alapból imádom a vámpíros filmeket (no de nem mindet), és ez kifejezetten tetszetősre sikeredett. Véres, szaftos, iszonyat jó látvány, hangtechnika, és nem mellesleg, ahol Jared Leto neve felcsendül, az nálam alapból nyerő. Nagyon jól hozta Morbiust, számomra ez az alkotás fenomenális!
Tudom, és tisztában vagyok vele, hogy még nem adja a Netflix, csak az előzetes látható, de én már ez alapján is véleményeznék, ha nem probléma... :D Az eszem megáll, és csak kinevetni tudom azokat az ostoba embereket, akik internetes társkeresőn bedőlnek vadidegen, kamu, "láthatatlan profiloknak", és képesek olyan szinten megenni a nem létező habos, maszlagos tortájukat, hogy pénzt adnak(???)!!!!! Utána meg sír a szájuk nyilvánosan, és kergetik a pénzüket vissza. Én tuti idáig nem süllyednék, és van annyi gógyim, hogy nem esek ilyesfajta "naiv, ostoba" csapdába! Megérdemlitek a sorsotok, idióták, sajnálni egyiket se tudom!
Bong Joon-ho forgatókönyvíróként és rendezőként nagyon jól mutatja be a dél-koreai társadalmi rétegek közti igen erős, szélsőséges különbségeket. Ez a "szélhámosfilm" kiszámíthatatlan cselekménnyel, csavarokkal, olykor vicces jelenetekkel tálalva, mégis drámai, szatirikus, és néhol thrillerbe csúszik át. Nagyon jól felépített történet és vonalvezetés. A színészi alakítások rendben voltak. Méltán megérdemelt Oscar-díj!
Épp a dokufilm befejező, 8. epizód végén, még a stáblistát nézve, könnyeimmel küszködve, törölgetve, és jó nagy gombóccal a torkomban írom eme pár sort a kedvenc NFL-csapatomról...Én még csak tejfelesszájúként (12 éve) vagyok a Dallas Cowboys rajongója, és ez idő alatt megéltem sok jó és rossz pillanatot, perceket, órákat az elmúlt időszakra visszatekintve, a meccsekre emlékezvén, és szívmelengetőleg hatottak rám a látottak, miből/mivé vált ez az Amerikát oly erősen jelképező dinasztia. Jerry Jones tulajdonos keze által micsoda család kovácsolódott össze és micsoda kötelék az akkori játékosok között a hosszú, vért, verejtéket követelő edzői kezeknek köszönhetően. Szavak nincsenek, mekkora h... több»
Kemény, küzdelmes éjszakai hajsza azon pénzért, mely biztos fedelet jelenthet egy család feje felett az amerikai válság kellős közepén, ahol hatalmas százalékban állástalanok az emberek, és hajléktalanságra ítéltetnek. Egy nő, egy éjszaka, egy cél. Ő akarja azt a romhalmazt, az anya nem, és inkább nem vallja be az igazságot (mert neki már biztos lakhatási garanciája van máshova autista fiával)... kocsira költi a házra szánt spórolt pénzt, így a lánya, aki bűnözőként megpecsételődött múlttal rendelkezik, belevág a pénz felhajtásába, mert csak pár óra áll rendelkezésére, hogy rendezze a tulajdonossal a feltételeknek megfelelően. Bár veszélyes órák várnak rá, és közben fel-felsejlenek régi em... több»
Nem volt ez olyan rossz film! Jó, jó... az első idősáv szokás szerint uncsi, lassan építkezős, de ennek ellenére a történések felzárkóznak, ijesztgetéssel megspékelve. A vége kissé katyvasz, és sok kérdés felmerül a nézőben, de nekem adta ez a sötét, parás látványvilág az ívet rendesen, így annyira nem voltam elkeseredve, hogy lehúzzam ezt a filmet a slozin. A színészi játékok is rendben voltak szerintem.
Pontosan azt kaptam, amire számítottam! Tökéletes kezdőrúgással beindítva a storyt, lassan (de nem túlzottan hosszan), de biztosan építgetve a mondanivalóját, és kapcsolódva az előzőekhez, még több újdonsággal szolgálva. Látványilag teljesen rendben, a szereplők is jól játszanak. Nagyon örültem, hogy legalább két ismerős arcot láthatok, úgy mint Alex Lawther (Kódjátszma) és Timothy Olyphant (Hitman). Remélem, a mai két epizód után a maradék hat rész is tartja majd ugyanezt a feszültséggel és látvánnyal teli szintet!
Méltán megérdemelt Oscar-díj a filmnek 2018-ban... számomra legalábbis hatalmas IGEN! Mindig is lenyűgözött Guillermo del Toro "agymenése", tematikája, szürreális, horrorisztikus elgondolása az alkotásait illetően. Olyan szinten magával ragad a képi világa, elgondolása, megalkotása, hogy egyik filmjét sem lehet "csak" egyszer megnézni... A víz érintése az egyik "best", mert van, aki magát a horror témakört látja benne, és akár fújjog, holott igen erős társadalmi mellékzöngét is felfedezhet ama bizonyos néző, mint a: sérült lány (néma), meleg szomszéd bácsi, fekete elnyomott barát és kolléganő. A szerelmet pedig, bármily furcsán is hangzik, nem csak efféle filmekben keresendő és megtalálható ... több»
Nagyobb volt a füstje, mint a lángja...Nagyon jó kezdés, de szép lassan elmaradozik a para és a rettegés, teljes ellaposodás. Gagyi szereplőgárda, zagyva sztori, pár jó jelenet. Egyszer nézhető, de erősen feledhető alkotás.
58 Egy másik Párizs (2025)