puszpang

Mark L. Lester-rendezés
Tökéletes akció-vígjáték. Minden a helyén van. A Kommandó után ez egy elképesztő felüdülés, holott az is profi munka volt. Ilyen színészgárda és rendezés nagyot szól. Itt működik legjobban John Candy és Eugene Levy. A fene se gondolta, hogy ez a két lökött erre is képes. És még olyan nevek vannak, hogy beremeg a szemem: Robert Loggia, Brion James, Meg Ryan, Tommy Lister. A magyar szinkron zseniális. Nagy szövegek vannak benne, és a poénok remekül vannak időzítve. Azért a végére kellett egy kiadós akció, autós üldözés, lövöldözés. De van itt bőven humor és igazi dilinyós megoldások. És mindez működik a fent nevezett két főszereplővel. Vigyorgok, mint a tejbetök. Ugyanis ismeretlen volt azámom... több»

Inkább bűnözők
Nem nekem való ez a film. Ennek ellenére nem fogom lepontozni, mert van benne munka rendesen. Meglehetősen keményre sikeredett, mint ahogy indult. Cseppet sem könnyed, amerikai fiatalokról szóló álkeménykedős, rivalizálós limonádé. Vannak benne laza részek, de ez kőkemény bűnügyi dráma. Ennek ellenére feltűnően figyeltek a ruházatra, környezetre, hajviseletre, meg úgy a 80-as évek elemeire. Nem gondolom, hogy a fiataloknak ilyesmit kéne átélnie. Érdekes módon - a film előrehaladtával - kikerült az iskola a képből. Fura rendezés. A dalbetétek alapján már majdnem átütött zenés filmbe. Az egész mű fura színezetet kapott. Akart valamit a rendező, és ezt díjazom.

Hidacska a Kwai folyócskán
Remek kis vígjáték. El lehet rajta lenni. Még nevetni is sikerült. A színészek kellően lököttek a szerepükhöz és hozták, amit a profik tudnak. Tom Hanks már egész elviselhető volt a korai szerepeiben. A kellemetlen slamasztika, amibe került, meg se kottyant neki. Laza volt és rámenős. John Candy igazi hurráoptimista karaktere eléggé megadta a történet lényegét. A csávó 5 perc alatt lett kapitalistából kommunista, majd a kijózanodás is ilyen gyors volt. Egy perfekt kaptalista úttörő. Szétnevettem magam. Különösen tetszett, hogy vannak benne Top Gun-stílusú poénok. Nem ült le sehol a film. A rendező egész türhető munkát tett le az asztalra.

Meglepetésfilm
Jó érzés, mikor olyan 80-as évekbeli filmbe botlok, amit nem láttam. Pedig egész összeszedett kis buddy cop akció-vígjáték. A jelenetek talán nem olyan feszesek, de jópár szálat visz, és abszolút egyben van. Továbbá kiváló a magyar szinkron. Olyan szövegek vannak benne, hogy rendesen kacagtam. Billy Crystal és Gregory Hines párosa meglepően jól működik. Peter Hyams nagy név a rendezők között, így érthető a minőségi film. 1986: de jó kis év. Mind a filmekben, mind a zenében. Esti lazításnak teljes mértékben megfelelő.

Cica tejút
Bírom ezeket a címadásokat. Oké, értem mit akartak. Az alapok jók. Bázis, felszerelések, tartalékok, repülőgép. Legjobb. Aztán van egy harmatgyenge történet, hogy hát jajj, mennem kell. Miért? Csak. Nyilván kell valamit csinálni egy filmben. Nem videójáték, hogy lootolunk napestig meg éldegélünk. Értem én a személyes tragédiákat, de van egy kész bázis, ami távlatokat nyit. De nem. Inkább veszélyeztessük. Bocsánat, de szereplőink alapvetően buták. Ha már várost értek a készletek feltöltése gyanánt, és főszereplőnk meg szerelő, nem létezik, hogy ne tudna rittyenteni egy buszt vagy kamiont. Ha repülővel nem ér célt a környéken, akkor megy egy karikát városon kívül a megmaradt utakon. Nem okosko... több»

Érzelmes Bonnie és Clyde
Álmodik a nyomor. Ez történt. Amikor a családokban nincsenek rendben a dolgok, akkor a világ megborul. Legalábbis azok körül, akik változást szeretnének. Az alapötlet jó, a kivitelezés már kevésbé. Nem beszélve a kinullázott, elrontott végéről. Győzött az ötlettelenség. Volt pár jó kép és zene benne. Illetve promó lehetett Jennifer Conelly-nek. Félbemaradt szálak sokasága jellemzi ezt az összecsapott művet. Pedig volt pár jó színész benne, csak nem használták őket. Noble Willingham, Barry Corbin, azaz Maurice Minnifield a "Miért éppen Alaszka?" sziklaszilárd személyisége. Nem értem és nem is akarom érteni. Béna kacsa rendezés. Idegesítő főszereplő. Tanulni belőle jó. De ha van más film a tar... több»

Vörös vagy a szőke?
A filmben 2017-et írunk. Nem lőttek nagyon mellé. Manapság ha van egy olyan AI beszélgetésed, amiben az adott modell mindent tud rólad és van mintának többhetes kommunikáció, akkor már van egy menthető "személyiség" és valóban csak egy hardver kell. A film esetében egy Cherry modell. Mindez baromira közel van. Főszereplőnk boldogságához ennyi elég is. Vagy mégsem? Anno talán a Szív TV adta ezt a B filmet, több alkalommal. David Andrews számomra nem túl meggyőző. De mondjuk Emilio Estevez simán vihette volna a főszerepet. Sebaj. Itt vannak még olyan nevek, hogy elviszik a filmet a hátukon. Rutinos rókák. Brion James, Ben Johnson, vöröshajú Melanie Griffith. Imádom az ilyen sztorikat. 5. szek... több»

Vegyes érzelmek
Kicsit összecsapták a jeleneteket, meg a kidolgozás sem az igazi. Amúgy a történet abszolút rendben van. Joe Pesci mindent megtesz, hogy megmentse a filmet. Szinte mindenki kötélen rángatja. A lezárás lehetett volna valamivel érzelmesebb, vagy kedvesebb. Talán túlságosan mélyről indult a film és nem húzzák fel, hogy valami kellemesebb kontrasztot adjon az egésznek. Jópár jelenetben érződik az ötlettelenség és a kihasználatlanság. A nézőnek nincs kapaszkodója, hogy kivel, vagy kikkel tudjon azonosulni. Nehéz szimpátiát kialakítani. Főszereplőnk romatikaigényét is lecsapják, minden félbemarad. Humor nincs. Tanulság valamennyi van, ami a szülő-gyerek kapcsolatokat illeti. De ezzel kifújt. Ha ni... több»

Néha nem árt egy kis határozottság
Nem egy szokványos történet. Henry Winkler bizony parádésan hozta a melegszívű jófiút. Sokáig ez is volt a veszte. Ebben a világban sajnos nem működik, ha valaki idealista álmokat szövöget. Michael Keaton a tipikus "rosszra visz" alak, aki szakértője a carpe diem életmódnak. Tökéletes kiindulópont egy csokorra való eszement csalafintaságra. Nem kevés tanulság van a filmben. Vígjátéknak nem mondanám. Itt most nincs ideje a hasbavágó poénoknak. A nézőnek nagy teret enged, hogy elmélázgasson azon, kivel tud azonosulni, egyetérteni vagy kivel nem. A húrt nem érdemes túlfeszíteni. Laza, mégis komoly film. Megéri megnézni.

Amikor a szakmának forgatnak és nem a nézőknek
Nekem mindenem a 80-as-90-es évek. Értem, hogy van itt ez a valami, ami tele van pakolva a kor zenéivel, előadóival, termékeivel, és akkorát élveztek rá az okosok, hogy ott virít az Oxford Filmenciklopédiában. Egy jó alapra téve még rendben is lenne. Itt ez nincs. Talán a korszak első filmje, ami szégyen kategória. A vígjátéktól messze van. A zenés részeket leszámítva egy nagy semmi. A történet lerágott csont. Nem lenne baj. De ki ez a két értelmetlen grimaszolós, szóf0sós figura, akik majdnem mellékesek a filmben? Mondjuk Mike Myers alapban nincs megáldva sok tehetséggel. Tökéletesen irritáló. Dana Carvey szódával elmegy, mert sokarcú színész, de ennyi. Vannak munkák, melyeket nem érdemes e... több»

Miféle őrült visz el négy elmebeteget egy baseballmeccsre?
Talán nem is olyan őrült. Ám a mostani terápia meglehetősen rizikósra sikeredik. Régen láttam a filmet. Teljesen ki is esett, hogy ez nem éppen vígjáték, mivel egy erős bűnügyi szál is megjelenik. Ezért jó újranézni a filmeket, mert az ilyen kezdődő demenciával létező néző - mint én - egy csillaggal többet tud rá adni. A film eleje talán unalmasnak hat, de fontos bevezetése a karakterépítésnek, mely folyamatosan átszövi a filmet. Ezt is csak most vettem ám észre. Rendezőnk odafigyelt a részletekre, és ez tetszik. Vakarhatom a fejem, hogy könnyed filmről van-e szó vagy sem. Amikor régen láttam, talán könnyed kategóriába soroltam, de emiatt átsiklottam a részleteken. Ami nem tetszett, hogy a f... több»

Van ott sütnivaló
Dan Aykroyd újabb zseniális alakítása, mely szerepcserén alapul. Persze van, aki átlát a szitán, és egyre többen. Pokolian jó karaktereket írtak a filmbe. Walter Matthau, aki igazi lerázhatatlan figura. Itt van Charles Grodin, aki annyira begőzöl a végén, hogy a mimikáitól padlót fogtam, annyit kacagtam. A történet szórakoztató és profin van összerakva. Minden egyes perc abszolút ötletes és nyerő. Chevy Chase most csak kis szerepet kapott, Donna Dixon meg gyönyörű, mint mindig. Nem tudok már több dicsérő mondatot írni. A 80-as 90-es években készítették a legjobb vígjátékokat. Remélem, nem mondtam újat. Ha igen, akkor mindenképpen nézd meg. Ha nem mondtam újat, akkor is nézd meg.

Méltó folytatás
Rátettek pár lapáttal az előző részhez képest. Kiforrottabb és hosszabb. Felhívnám a figyelmet a nyitójelenetre. Oké, volt benne egy vágás, de nem lehetett egyszerű mutatvány. A filmben senki nem kímél senkit. A végén meg akkora balhé kerekedik, hogy a mai napig gyónhatják. Mindenki kitett a filmért. Szórakoztató, és emlékezetes. Bármikor újra tudom nézni. A rendezés és a kamera csillagos ötös. Ha valaki szeretne jó sokat nevetni, akkor ne habozzon. Filmre fel!

Sűrített szocializmus
Sok minden benne van, ami a gyerekkorom vidékét jellemezte. Itt azért sokkal gazdagabb volt a környezet: gépkocsi, motorbicikli, közeli mellékvonali vasút meg falunapok. Ezek azért ritkák voltak, illetve egyszerre ennyi esemény nem történt. De ez film, itt van minden. Elég dinamikus az egész. Szaladgálás és leskelődés van bőven. Egymás hátsójában van mindenki. Kiérződik a rendszer által megvezetett nép kényszerű, berögződött szolgalelke. Ez a mai napig így van. A rendszerek elnevezése, meg a mindenféle izmusok csak újabb adalék a nép megvezetésére, ki örökké reménykedik, hogy jobb lesz. De soha nem lesz jobb. Nem kéne ezt tennünk, mégis tesszük, és fogjuk is tenni. Itt a humorosabb oldalát l... több»

Amikor a főszereplőnek csökken a mozgástere
Ezt a filmet nem lehet nem szeretni, mondjon bárki bármit. Jól áll Stallonének a karakter? Igen. Estelle Getty imádnivaló? Igen. A sztori elfogadható? Igen. Roger Spottiswoode kiváló rendező. Az "Air America", az "Egyik kopó, másik eb", a "Most kapd el, Jack!" és még tonnányi remek film fűződik a nevéhez. Itt még a rosszfiúk is szerethetők. Persze Augustus Steranko kemény arc. Természetesen Roger Rees-ről van szó a Spionfiókából. Itt is rossz fát tesz a tűzre. A mama az mindenhol mama. Mindegy, hogy ki milyen rossz, ő rendet tesz. Én mint néző, hiszem és tudom. A zsigereiben van, hogy gondoskodjon a fiáról. Hogy vannak-e határok, vagy kényelmetlennek tűnik? Talán. De ezt fogadjuk el. Mindegy... több»

Vitorlát bonts!
Igazi kedves családi film. Bár készítenének még ilyeneket. John Candy a legjobb arc. A többi karakter is szerethető. Vannak ám nagy nevek. Némi vígjátékelem is felbukkan, de nem mérvadó. Az viszont igen, hogy mindent meg kell tenni azért, ha már pihen az ember, akkor azt boldogan tegye és ne kényszerből. Megannyi ballépés és probléma után a dolgok rendeződnek, sőt még egy kis extra élmény is kijut a család minden tagja számára. Tökéletesen történetközpontú a film. Abszolút kikapcsolódás a nézőnek. Csak ajánlani tudom.

Ivan, mit tettél...?
Hullámzó lett, de nagyon. Ivan Reitman rendezése azért egyre jobb lesz az idő előrehaladtával. Ki vagyok én, hogy kevesebb csillagot adjak? Kicsit feszesebbre lehetett volna vágni. Nevetni nem fogunk sokat, de egy szimpla esti filmnek teljesen jó. Főleg, hogy ott van minden kedvenc színészem. Azért a batár GMC lakóbusz nagyon menő volt. Az érzékenyek ne olvassák tovább, menjenek addig vakarózni. A filmben - nagyon helyesen - remek cicik voltak. Kárpótolandó a gyengébb jeleneteket. Nem kimagasló a vígjátékok sorában, a történet is fura a mi szemünkben - főleg az utolsó negyed -, de lépjünk túl rajta. Mindig jó látni ezt a színészgárdát.

Aki barátot talál, kincset talál
Ilyen, ha a könnyelmű életmód képviselője találkozik egy kiégett szolgalélekkel. Egyik sem ideális. A kettő között félúton lenne talán egy elfogadható élet. Azért a filmben lévő házikóban szívesen eltöltenék néhány napot. Vagy többet. A hasbavágós humort erősen mellőzi a film, de mégis könnyed és tanulságos. Charles Grodin karaktere igazán megjárta a poklot. James Belushié meg végre kap az élettől tisztességes lehetőséget, hogy ne csak börtöntöltelékként tengesse életét. Arthur Hiller kiváló rendező. Neki köszönhetjük a Vaklárma című óriási vígjátékot is. Tényleg nem kell semmi extra művészetet várni, csak be kell ülni a képernyő elé, és elfelejteni a külvilágot. Talán a mi könyvünkből is ér... több»

A 'kosztümös fegyver' filmek csúcsa
A legnagyobb VHS király. A Max Max és a Kommandó összegyúrva is kutyafüle ehhez a filmhez képest. Főhősünk egy kiköpött Kenny Loggins. Kemény, mint a kád széle. Mesterien bánik az öklével és a fegyverekkel. A kőbányában úgy átpuskázza a sziklákat egyik oldalról a másikra, hogy bepárásodik a néző szeme. Ezt többen nehezményezik, de úgy kell nekik. Kapnak egy-két sorozatot az arcukba. A sztori abszolút "eredeti": harc az olajért és fegyverekért. Nemrég láttam egy Robert Patrick-interjúrészletet, melyben azt ecsetelte, hogy tényleg úgy futott a T2-ben John Connor motorja után, hogy beérte. Nézzük meg ebben a filmben. Úgy rohangál a meredek sziklákon és a kövek között, mint valami szuperember. A... több»

A repülés úttörői
Ha a Teremtő azt akarta volna, hogy az ember repüljön, akkor szárnyakat adott volna neki, nem pedig lábakat. Ez ott bukik meg, hogy a madaraknak is vannak lábai. Persze ez fordítás kérdése. Ettől függetlenül várjuk a szárnyakat. Addig is figyelmükbe ajánlom ezt a - Ken Annakin által - elképeszően jól megrendezett, szórakoztató kalandfilmet. A téma nagyon is komoly, hiszen a repülés kezdetén megannyi baleset és katasztrofális kimenetelű szerencsétlenség történt, amiből ízelítőt kaphatunk a film bevezetőjében. Persze tompították a jeleneteket és olyanokat fűztek össze egy csokorba, melyek nem borítják fel a filmet már az elején. Így a vígjátékjellege szépen megmarad. Sőt burleszkjelenetekkel s... több»