puszpang

Sok küszködés, apró eredmények
Rendben, ennek is örülni kell. Egyben darálva talán túl tömény. A negyedik évadot taposom. Nincs sok pihenő a sorozatban. Kicsit talán ellőtték a pöttyöst ezzel a DNS-es, molekuláris biológiás kitalálmányokkal, de tény, hogy ha folyamatos nyílt konfliktusokkal van teletűzdelve, akkor leülhet a sztori. Nagyjából minden karakter kap egy váltóbotot - mint a futók -, és azzal adják-veszik egymás között az összekülönbözéseket, súrlódásokat oda-vissza, majd körbe. Mindenkit legalább egyszer szitává lőnek, aztán összefércelik. És még nem beszéltünk az idegenekről. Az ő sztorivonaluk is eléggé kezd kusza lenni. A Föld egy intergalaktikus csatatérré vált, ahol az emberek csak szívnak. Azért egy komol... több»

Gyárilagos félcolos cső
Sokkal mélyebb és komolyabb, mint az első rész. Arthurt igencsak megnyomorgatják. Ez szinte semminek tűnik, mint ami a világban folyik, mégis könnyeket tud hullajtani a néző még itt is. Elképesztő, hogy micsoda eszközökhöz képesek folyamodni pénzesebb emberek a céljaik elérése érdekében. Közben meg rengeteg embert tesznek tönkre, kikről talán azt sem tudják, hogy léteznek. Csak egy döntés és "odalent" dől minden. Ezért is megvetem az ilyen Burt Johnson-féléket. Ebből is látszik, hogy a színészek mennyire remekül játszottak. A nézőből komoly érzelmeket váltottak ki. A legfélelmetesebb, hogy a végére alig maradtak kapaszkodók Arthur számára. Ide a maradék erő és az utolsó utáni tervek sem bizo... több»

A sikeres költözés kulcsa a jó szervezés
Persze a valóság - ebben az esetben - kacifántosra sikeredett. Igazi sztárparádé, ismerős arcokkal. A főszereplőnket be sem kell mutatnom. Richard Pryor védjegy. Amiben ő ott van, az biztosíték a minőségi szórakoztatásra. A történet valóban egyszerű. Új munka, új élet kezdete, csak máshol. Ha menni kell, akkor menni kell. És vinni kell mindent. Szépen, pontosan, ügyesen. Ebben segédkeznek kiváló karaktereink, kik a világ legnagyobb gyagyásai és lókötői. Randy Quaid, aki ebben a filmben is tökéletesen hozza a pimasz, "tüske a köröm alatt" figurát mint szomszéd. Szimplán csak életkeserítés gyanánt. Ezt tudja, és jól is áll neki. Rodney Dangerfield, akinek fura fogalmai vannak a bank pénzéről. ... több»

Régi arcok, gyenge rendezés
A történet vonalvezetése eléggé az "Oscar" című filmre hajaz. Értem, mit akart a rendező. Nem lett volna baj, csak beletört a bicskája. A tömény, felfordulás jellegű jelenetek inkább fárasztják a nézőt, mintsem szórakoztatják. Poénok nem nagyon vannak, sem pedig vicces beszólások. Valami azért kellett volna. Ilyen színészgárdával ezt kihozni, én nem lennék büszke. Egynek jó, de annak is épphogy. Ha nincs más, érdemes belenézni, de ne várjunk sokat.

Mindig így kezdődik. Aztán majd jön a futás, meg a sikítás.
Hát... A film utolsó harmada talán elmegy. Volt pár csavar, ami plusz csillagot érdemelt volna. Persze olyan csavar, ami után kérdéseim lettek. Mint egy 5 évesnek. Első körben leszögezném, ha ez Borsodban (korábbi hazámban) történt volna, 2 óra múlva minden dínó bográcsban rotyogna. Nagy az arcom, de akkor is. Ha tévednék, valaki javítson ki. Anyu lenyúlt egy másik aput. Most akkor a másik anyu a másik gyerekekkel ők lenni eledel? Vagy ugrani gömb és lenni két anyu sok gyerekkel, egy apuval? (Úgy kell neked, fater, dolgozhatsz egy nap 48 órát.) Az első adagnyi kertváros hamar kihalt. Egy olyan országban, ahol majdnem mindegyik háztartásban van több fegyver. Ezek a gyerekek ne nyítak volna me... több»

A különleges helyzetek speciális megoldásokat kívánnak
Richard Pryor elképesztően szórakoztató vígjátéka - melyet én az "Alkalom szüli az orvost" címen ismerek - a kedvenceim közé tartozik. Zseniális a történet, hogy lesz egy simlis pacákból a nap hőse egy kórházban, melyet elvág egy nagy vihar a várostól. Persze összekeverik egy orvossal és elképesztő mennyiségű helyzetkomikum és vicces jelenet jön össze ebből. Bob Saget, akit én a Bír-lak című sorozatból ismerek, ő lesz az a szerencsétlen, akire minden kényelmetlen orvosi dolgot rásóz Dr. Slattery, az alkalom szülte orvosunk. Rachel Ticotin neve ismerős, ugye? És Randall 'Tex' Cobb a Rendőrakadémia 4.-ből? Joe Mantegna? Kérem, itt hatalmas nevek vannak. Mégis ez fog a fülünkben csengeni: Dr. J... több»

Nem szabad félni
Újabb gyöngyszem a korai HBO-s VHS időkből. Nagyon kedves történet, még ha komoly epizódok is vannak benne. Albert Brooks és Meryl Streep sziporkáznak. A többi színész is annyira remek, hogy nem tudok belekötni. A technikai megoldásokat meg teljes mértékben át tudom hidalni, hisz én vettem fel kazettára, mikor bemutatták a tévében. Számomra ez nem hátrány. Inkább előny, hogy láthattam akkoriban. Újranézve mit sem változott az élmény. De talán annyiban mégis belekötnék, hogy aki fél, az újrajárja az iskolát. Hogyne félnénk. Üres fejjel érkezünk egy ismeretlen környezetbe, ahol alig lehet különbséget tenni a lehetőség és a katasztrófa között. Ha mások kárára vagyunk bátrak és azt nem látjuk, a... több»

Bárgyú mátrix
Tizenpár évvel ezelőtt barátokkal játszottunk egy online játékot, melyben már elviselhetetlen szinten eltúlozták a mikrotranzakciós rendszert. Eleinte azért kezdtünk játszani, hogy az ember ne érezze magát nyomorultnak és csórónak, mint a valóságban. Aztán a virtuális térbe is belef0sta magát a vadkapitalizmus. Itt is ugyanolyan csóró, nyomorult vesztesnek kezdtük magunkat érezni. Megette a fene. Értelmét veszítette a szabadság ebben a hamis világban is. Ez a sorozat ebből az értelmetlenségből indít. Az első évad meghatározó volt. A történet és a kivitelezés elfogadható, ha nincsenek elvárásaink. A többi évad már híg és igazából csak kitöltő epizódok. Erősebben kellett volna fogni a történet... több»

Nem kellett 72 óra
42 percig bírtam. Ez megint egy nagy semmi. Viccesnek nem vicces. Darálnak benne mindenféle neveket, szavakat. Valaki ennek biztos örül. Szerintem nem volt forgatókönyv. Ötlet meg csak annyi, hogy igyunk, kokózzunk, ugráljunk. Nem újdonság. Legalább vitte volna azt a szálat, hogy kutatja a fiatalok vedelési szokásait, tonnányi poénnal. Nem tette. Vagy a készítők megkérdezhettek volna egy szociológust vagy kutatót, hogy vezesse be őket a generációs különbségek rejtelmeibe. Hátha ötletet merítettek volna abból. Inkább nem. Ahhoz ész is kellene. Helyette minden ötödik percben pacsi, ilyen "bro", olyan "bro", iszunk, szívunk, szavakat f0sunk meg csúszkálás. Vígnak nem víg. De legalább mentálisan... több»

Még értelme is van
Rendben vagyok a filmmel. A befejezése elég jó ahhoz, hogy csökkentsék a kérdéseket meg a talányokat. Yuri kraktere volt csak eltúlozva. Nem pusztult bele senki a színészkedésbe, de ide pont elég volt. A történet és a menete számomra rendben van, de semmi kimagasló. El tudnék képzelni egy folytatást. Soha rosszabb filmet.

Folytatni kellene végre
Van egy olyan érzésem, hogy valaki rosszul olvasott valami jelentést a nézettségről. Nem megfelelően pozícionálták, esetleg a marketing cseszte el. Én pár év után újranéztem és most sem értem, miért kaszálták el. Mindenhonnan - évtizedek óta - folyamatosan ömlik a nulla minőségű, nézhetetlen szmötyi, milliónyi évaddal. Itt meg van egy király sztori, tűrhető kivitelezéssel, remek színészekkel és ennek meg gatya. Ez a világ ilyen. Ha valami túl jó, azt beszántják. Ha valami kritikán aluli, az mehet orrba-szájba. Kedvencem, mikor lehazudják a csillagos eget, hogy ha valami a képernyőre kerül vagy folytatják - akármilyen népbutító is -, azzal indokolják, hogy erre van igény. Ez soha nem volt így... több»

Sokkal komolyabbra számítottam
A film a kétharmadáig teljesen jó volt mint túlélős. Szépen felépített szenvedéstörténet. Minden oké. Aztán jött Medúza doktor a Cápali és Cápetiből. (Vagy Davy Jones.) Ha az egész világon ez volt, nem tudott volna valaki hamarabb haverkodni - a 8 milliárd emberből - meg békét kötni ennyi éven át? A Griswold családra kellett várni? Értem, hogy film. De ennyire? Komoly lezárás... Inkább lerázás. A nézők lerázása. (Lehet, én nem értettem valamit...) Legközelebb a selyemhernyók fognak körbefonni, mert ruhát hordunk. Vagy a szitakötők fognak belőlünk szitát kötni.

Gépház! Mi lesz a whiskey-mmel!
Szerethető film és a karakter is. Nyilván nem ért mindenben egyet az átlagnéző, ami érthető. Mindenki a saját szintjén nyomorog. De Arthur félretett mindent az igaz szerelemért. Ez megér pár plusz pontot. A filmet Józsa Imre zsenialitása és hangja tette naggyá. Alapban Dudley Moore nekem inkább idegesítő, de az Arthur első és második része nálam nyerő vígjátékok. Vannak benne vicces szövegek, és megmozdulások. Liza Minnelli meg a rögvalóság. Ez imponál Arthurnak. A néző is elégedett lehet a talpraesettségével. Mese nincs, egyszer mindenkinek fel kell nőni. Neki is. Kellemes rendezés és jó filmzene.

A szükséges rossz
A film a legjobb nyitójelenettel rendelkezik. A töltény útja. Nicholas Cage legjobb filmje a sok - szintén jó - közül. El is mondják, hogy ez csak a jéghegy csúcsa. Talán ezért van az, hogy elkészülhetett a film ebben a témában. Vajon lenne manapság olyan tökös író és rendező, aki filmre vinne egy aktuális állapotot Oliver Stone-stílusban? Nagyjából addig élne. A bázisországok nem változtak. A földrajz tuti bővülni fog egy-két évtizeden belül Afrikától északabbra lévő területekre. Erre lehetne fogadni. Jó rendezés és kiváló karakterek. Ajánlott kategória.

Mi ellen megy a csata?
A Dallas nem volt így elnyújtva, mint ez. Az első évadot sikerült végigküszködni. Életemben nem láttam ennyi töltelékjelenetet. Ettől tífuszt lehet kapni. Mint a húsgombóc, ami csak rizsből áll. Egy 4 epizódos minisorozat ideális lett volna, de nem. A "Sátántangó" tempója ehhez képest egy felgyorsított akciófilm. Az előttem szólók tökéletesen leírták a dolgokat. Egy jelenséget soha nem értettem. Ha kussba kell maradni, miért törekszik mindenki a leghangosabb zajforrásnak lenni? Nekünk ha gyerekként mondták, hogy csend, akkor befogtuk. Ették volna meg a szörnyek. Jobban járunk mint néző. Az operátor- (katona) és a kissrác-szál volt használható. Pár plusz csillagot megérdemel. A fölösleges köt... több»

Márpedig egy tankkal lehet repülni
Emelje fel a kezét, aki a tányérostévé korszakban átváltott az akkori német RTL-re - 1992-93-ban - és egy epizódot sem hagyott ki, még ha egy kukkot sem értett belőle? Pokolian jó sorozat volt. A film pedig hozta az életérzést, mert nem egyszer és nem kétszer ültem be a moziba. Olyankor az nálam mindig jelent valamit. És a kötelező elemeket is hozták. B.A. Baracus utál repülni, előtte altatni kell, és ha fejfájással ébred, akkor nem fogták meg, beverte a fejét. Izgulhatott a csapat. Ami nem frankó, hogy a GMC-t kilapították és nem kapott sok szerepet a filmben. Modern kor ide vagy oda, ez szentségtörés. Természetesen dugig van a film eszement, lehetetlen jelenetekkel. A környezetük eléggé ke... több»

Itt senkinek nincsenek erkölcsi aggályai
Ted Kotcheff legjobb vígjátéka a Hóbortos hétvége mellett. Elképesztő iramot diktál benne mindenki. Igazi agárverseny. Óriási vígjáték, ugyanakkor egy meglehetősen szomorú vonalat is visz, melyről – a főszereplőink kivételével – mindenki azt szeretné, hogy beteljesüljön. Itt van a sajtó. A sajtó, melyet megtestesítő munkatársai botrányokra, vérre, verítékre, hullahegyekre éhesen a felmenőiket is eladnák 10 fillérért, csak hogy egy jót csemegézhessenek mások nyomorúságán, azt a végletekig eltorzítva, megváltoztatva. Ezek Burt Reynolds és Kathleen Turner rivális kollégái. Persze ők sem szentek, de a rivális tévések és újságírók igazi dögevő keselyűk, nagyon megnehezítik az életüket. A másik o... több»

Majdnem kidobtam. Ki kellett volna.
Teljesen fölösleges volt ezt leforgatni. Tonnányi ilyen sztori van. Volt hasonló X-akták-rész is. De ha már muszáj, mert el kell verni valamire a pénzt, akkor ennél erősebb kéne. Az első 15 perc vízválasztó, mert ha a néző semmi mást nem lát a képernyőn, mint egy csapat léhűtőt, aki iszik, okádik, "vagánykodik", arcoskodik, kőbuta, nemtörődöm, akkor azt kívánná, hogy egyszerűen csak botoljanak el egy lépcsőházban, mint Magdi anyus, aztán jöhet a stáblista. De továbbnéztem. Látszott az ötlettelenség. Oké, vigyük át az értelmet. Ha van egy törzs, aki úgy hiszi, ha megissza a vérét a másik embernek, a lelke, tudása belészáll. (Ilyen nem történik, mert gyermekként volt teljes vércserém. Nem lett... több»

Egyszer fent...
Nemhiába emelkedett klasszikussá a film. Amikor bemutatták, komoly hatást gyakorolt rám, és újranézve is azt teszi. Hosszú, részletes, szépen kivitelezett. A karakterek mérnöki pontossággal vannak kidolgozva. Ha kekec akarok lenni, van egy-két pontatlan snitt, de ha a jelenet erőssége miatt bevállalták, akkor üsse kavics. A történetet nincs értelme boncolgatni. Kerek egész. A magyar szinkron kiváló, mint mindig. A környezet maximálisan ki van használva. A színészek mindegyike erős karaktereket kapott. Mindenki megdolgozott a pénzéért. A fiatalabb nézőknek erősen ajánlom, az öregek meg úgyis újranézik.

Direkt kretén.
Nem szoktam ilyen nulla produkciókat felpontozni. Magamnak is nehéz magyarázatot találni rá, hogy miért lett 3 csillag és nem pedig mínusz nulla. Próbáljuk meg a gyomorforgató jeleneteket zárójelbe tenni. A sztorit is. Alapvetően van benne 60-as évekbeli hangulat, vietnámi háborús feeling, roadmovie-elemek, Woodstock-életérzés, nagy kondérnyi trash és naturalizmus. Még Micimackó felütése is volt egy jelenet esetében. Vannak benne olyan lehetetlenül idióta okfejtések, amin tényleg mosolyogtam. A magyar címe teljesen korrekt. Elég ránézni ezekre a karakterekre és tönkremegy a néző. Modjuk nem értem, mit keresett egy ilyen produkcióban Ernest Borgnine meg Robert Patrick. A többiek idevalók. Tal... több»