puszpang

Erős tanítás van benne.
Az emberek java egész életében néz, de nem lát. Máris minden hogy megváltozik, ha a valódi látást nélkülözni kell. Rögtön megszűnik az egyén fogalma, és előtérbe kerül az egymásra utaltság. Csak így lehet élni és túlélni. Manapság nagyon aktuális. Erősen tanító jellegű film. Talán az első helyezett az általam eddig látottak közül a témában. Nagyon megfogott. Ajánlom.

Néha meg kell járni a poklot, hogy értékeljük, amink van.
Ez ebben az esetben nem egy helytálló mondat, mégis ez lehet az egyetlen út a meglévő megtartásához. Hogy az jó, vagy nem, szubjektív. Néhol tetten érhető némi színpadias előadásmód, de pont emiatt szerethető ez a film. Rendesen kihasználták a díszlet minden szegletét. A sztori jó. Ajánlom, aki anno zsinórban nézte a Szív TV és a HTV 30 adásait, melyek nagy mennyiségben sugározták ezeket a filmeket.

Mintha a filmben egy film készülne...
...és közben íródik a sztori, melynek sztorija, hogy változik a sztori a szereplők által. Hogy van-e értelme az előző mondatnak? Hmm. Meglátjuk. Csak felragasztom az ablakra. Mindjárt 8:00.

Amikor egy filmnek nincs rendezője, vágója, forgatókönyve stb.
Adtam egy esélyt ennek az „alkotásnak”. Volt benne egy-két használható jelenet, de kb. katasztrófa volt minden. A jelenetek közti kohézió nulla, a hiányos, rosszul kezelt technika, a katasztrofális fények (néha azt hittem, dogmafilmet látok, de mégsem), a nem odavaló hatást keltő hangok, zörejek és a vicces trükkök. Sajnáltam a produkcióban résztvevőket. Tisztelgés Roger Corman (The Asylum stúdió) művészetének. Azért két csillag és nem egy, mert hülye vagyok.

Gyöngyszem
Tűkön ülve vártam a film bemutatását. Nem csalódtam. Van benne minden, amitől egy film időtálló lesz. Könnyed akció, humor, színészóriások, remek történet, tökéletes kivitelezés. A francia újromantika csúcsa. Ugyan teljes mértékben mesterséges a környezet, szép színes, különleges, de mégsem hat giccsesen. Az egyetlen film, amit mindenen megvettem, amin kiadták. (VHS, DVD, filmzene CD stb.) A magyar szinkron meg fergetegesre sikerült. '97 óta a mai napig a No. 1. kedvenc filmem, és az is marad.

A lélek és a szeretet ereje
A hangulat, a zene, a kép a helyén van. Pont azért, mert ebben nincs hiba. Hihetetlenül érzelmes film. Apja lánya. Elképesztő a színészi játék, le a kalappal mindenki előtt. Ez egy nagyon rideg történet. Megfelelően van adagolva minden. Az emlékek és a valóság aránya, a cselekmények tartalma és hossza ideális. A befejezéstől nagyon tartottam, de alaptalanul. Amit adott, az pont elegendő. Lebilincselő és mélyre ható. Nálam célba talált.

Amikor a tonnányi CGI-tól már fejfájást kap az ember
Michael Keaton vitte a vállán a filmet, ami a színészi megfelelőséget és a légkört illeti. A többiek csak karakterek voltak, vagy azok sem. Ez a mű a szuperhős filmek univerzumának légmentes meghazudtolása, és nevetségessé tétele. Még a fantázia filmekben is tökéletesen életszerűtlen, hogy az összes Murphy törvény egyszerre sújtson le a végtelen fogalmát beleértve. Mindez megfűszerezve „karaktereink” imbecillis viselkedésével, és az ugyanilyen kategóriájú „poénokkal”. A tányéron a kusza spagettiszálak szimbolizálták, hogy a nézőnek úgy kell válogatnia és előkotornia egy-egy használható jelenetet, mint a spagetti-káoszban egy egyenes szálat lelni.

Alakul a molekula
Másodjára is a képernyő elé ragasztott. Káprázatos ez a komor „industrial punk - neverending story feeling”, ahogy a kómavilágot felépítettek a készítők. Nem azt mondom, hogy egy Industrial Light & Magic, de mindenképpen elfogadható a látványvilág. A sztori világos és követhető. Persze lehet szőrszálat hasogatni, de ez a film nálam bőven az „ajánlott” kategória.

Meglepődtem, hogy elég erős a mondanivalója, amit a film utolsó harmadában bont ki. Ember legyen a talpán, aki megfelelően állást tud foglalni abban, amit a film boncolgat. Vannak benne zsibbasztó jelenetek, de hozzátartoznak a tálaláshoz. Ajánlom a megnézését.

Érdekelt volna a folytatás
Felcsigázott, hogy végre egy jó film; a zenéje is remek. De csak termékminta maradt. Minden moslékra van lehetőség, sőt kötelező leforgatni, ha kell, ha nem. Ez meg a fiókban maradt. Kár!

Figyelemre méltó film
Egész használható film. Maga a sztori is elmegy egy jó kis esti mozinak. Talál benne a néző mondanivalót is, ha nem csak a szórakoztatás érdekében figyeli a képkockákat. Ajánlom.

Remek alkotás
Mindenképpen többször nézős. Szintén egy olyan film, ahol nem a nettó sztori a lényeg, hanem ahogy az alkotók átadják a nézőnek. Az emberi kapcsolatok, a háttértudás kibontakozása és maga az életérzés, amit a „bandázás” ad. Talán ezért a feelingért is nézem meg ezt a filmet már tizedjére. Azért a vége tartogat komolyabb izgalmakat is. Persze kicsit feltupírozták, de akkor is működik. Szinte nulla költségvetésből egy jó film kerekedett.

Minden másodperce remek
Nem a sztori a fontos, hanem ahogy átadja a nézőnek. Kiválóan viszi a kor életérzését. A technikát, az emberi kapcsolatokat, az élményeket. A megteremtett légkör a film végéig megmarad. A színészi játék erős, pláne a rendkívül hosszú jeleneteknél. Ajánlom.

Egyik kedvenc filmem
Látványos film, (számomra) kevésbé ismert szereplők. (Hugo Weavinget leszámítva.) Őrületesen feelinges, steampunk elemeket is felvonultató, profin, részletesen kidolgozott környezet. A sztori is emészthető volt. Bármikor meg tudom nézni. Csak gratulálni tudok az alkotóknak.

A jövő generációjához szól, hogy soha ne felejtsük, mi történt.
Azt a valóságot mutatja be, melynek negatív hatásait személyesen, a saját bőrömön tapasztaltam meg, így van összehasonlítási alapom. Lehet bárhogy (legfőképp a politikai hovatartozásból induló érzelmek miatt) kritizálni (ami az ember gyengeségeihez tartozó pszichiátriai epizód), ám attól még megtörtént eseményeket dolgoz fel. A színészek elsőrangúak voltak, ahogy a rendezés és a kamerahasználat is. Az esemény immáron a magyar történelem része lett, melyből sokat fog tanulni a jövő generációja.

Vállalható limonádé
Abszolút működik mint felejtős, könnyed akcióvígjáték. Ilyet láttunk már eleget, senki ne várjon egyedi történetet. De amire szánták, arra teljesen megfelelő. És itt-ott azért akad minimális mondanivaló is.

Le a kalappal
Külön öröm, hogy nagyrészt idehaza forgatott filmről van szó. Ez az alkotás számomra varázslat kategória, ami a műfajt illeti. És jön a film végén a gyomros. Ezt nevezem. Tökéletes az atmoszféra. Persze el lehet kattogni azon, hogy a robot csaj mint humanoid matéria, túl emberi. (Hús-vér színész játssza.) Levegőt vesz, meg emberiek a testi rezdülései, de a vége miatt beadhatjuk magunknak, hogy ez megmagyarázhatja ezt is. Szép munka!