BlackBerry

Egy kanadai életrajzi vígjáték-dráma, amely a világ első okostelefonjának, a BlackBerrynek a villámgyors felemelkedését és tragikus bukását meséli el. A történet középpontjában Mike Lazaridis, zseniális fejlesztő és Jim Balsillie, keménykezű üzletemb... Többer áll, akiknek összefogása globális sikert hoz, de végül a Szilícium-völgy könyörtelen versenye, az innovációs nyomás és a rossz döntések a vállalat vesztét okozzák. A film szellemesen, ugyanakkor tanulságosan mutatja be, miként válik egy legendás technológiai áttörés rövid időn belül puszta emlékké. Szeretem az ilyen életrajzi filmeket. Műfaját tekintve nem mondanám vígjátéknak, inkább drámának. Lehet, hogy egyeseket untat a film, de engem végig lekötött. Kíváncsi voltam a teljes sztorira, hogy honnan indultak el, és hová jutottak, mi lett a céggel. Ajánlom azoknak, akik szeretik az izgalmas ötletek születését és a korszakalkotó döntések izgalmát – valamint mindazoknak, akik egy tanulságos, mégis szórakoztató történetre vágynak a techvilág kulisszái mögül.

Számomra igazi élmény volt ez a remekmű. Régen láttam ennyire sodró lendületű alkotást, ahol le nem veszem a képernyőről a szemem, nehogy kihagyjak egy percet is. Egy igazi pénzcsinálós film, aminek az eredeti forgatókönyvét az élet írta. Nincs lövöl... Teljes kritika

Szerintem egy vicces, helyenként sötét, mégis tanulságos történet a Blackberry-ről, felemelkedéséről és bukásáról. Rosszabb filmet is nézhettem volna.

Komolyan, ritkán sikerül drámából és tech-storyból ennyire jól kevert koktélt kihozni: a Blackberry nem csak arról szól, hogyan rusholnak a befektetések, hanem arról is, hogy milyen embernek lenni a sikeren túl.

Húha, a vizuális stílus borzalmasan steril volt számomra: mintha egy pedagógiai prezentációt néznék banketterem helyett. A sztori alapvetően jó, de a színészek sem ragadtak magukkal annyira, hogy elhiggyem a feszültséget.

A Blackberry olyan, mint egy hosszú TED-előadás nagyvállalati sztoriból: inspiráló, de néha túl didaktikus. A karakterek néhol karikatúrák – főleg a riválisok –, viszont a főszereplők közti dinamika élő és emberi. Imádtam a befejezést, amikor már nem csak telefonokról, hanem a barátságról is szó esik.

Azt hittem, majd valami rock’n’roll tech sztorit kapok, de a Blackberry inkább indie drámába hajlik – a poénok többsége kicsit gyengécske, a drámai pillanatok viszont erősek.

A mellékszereplők karakterívei kifejezetten erősek, bár sajnáltam, hogy az alapítók magánélete csak kapkodva futott végig. Mindettől függetlenül életszagú és lendületes.

Először azt hittem, tech-sztori = csak geekeknek, de a Blackberry simán lekötött, mert emberi a történet: a haveri brancs küzdelmei, a családi hátterek, a bukások és újrakezdések. Néhol kicsit idealizált a fókusz a sikerre, de pont ezért kapunk bátor... Többító üzeneteket is. A zenék is nagyon mennek, tök jó, hogy a korabeli slágerek végig visszarepítenek.

A Blackberry életrajzi dráma csupa-nostalgia és startup-láz: végig izgultam, hogyan születik meg a szupertelefon, miközben a szereplők kőkeményen tolják a vállalati politikát. A humorelemek pont annyira eltaláltak, hogy ne fulladjon unalomba, a szere... Többposztás pedig hitelesen hozza a 2000-es évek hangulatát. Egyetlen problémám, hogy néha kicsit lassan hömpölygött a cégalapítási folyamat, de cserébe beleszerettem minden dialógusába.