Avatar: Tűz és Hamu

Ez a film egy igazi látványos és izgalmas kaland volt, és bátran mondhatom, hogy az eddigi Avatar-filmek közül ez tetszett a legjobban. Már az első pillanattól fogva elvarázsolt a Pandora világának részletessége és a lenyűgöző vizuális megjelenítés. ... TöbbA film hosszú, de egy percig sem untam, mert folyamatosan történik valami, és minden jelenet nagyon látványos és izgalmas. Tetszett, ahogy a film egyszerre mutatja a családi kötelékeket, a barátságot és a hősiességet, miközben akciódús harcjelenetek és érzelmes pillanatok váltják egymást. A karakterek nagyon szerethetőek, a történet izgalmas és könnyen követhető. A film egyensúlyban tartja a látványt, az akciót és az érzelmeket, így gyerekeknek és felnőtteknek is élvezetes. Nekem különösen az tetszett, hogy a Pandora világát még mélyebben ismerhettem meg, és új helyszíneket, klánokat fedezhettem fel. Összességében az Avatar: Tűz és hamu egy fantasztikus, látványos és lebilincselő film, amit bármikor újranéznék. A végén különösen tetszett, ahogy a történet érzelmileg is lezárul, és látni lehet a karakterek fejlődését.

Hihetetlen élmény volt ezt a filmet végignézni a moziban 197 percen keresztül. Kevés ennél látványosabb filmet láttam, és bevallom, nálam ezen a téren túlszárnyalta az első két részt is. Ami azt illeti, a sztori is összetettebb kicsit, hiszen nem csu... Többpán a na'vik és a katonák harcát láthatjuk, hanem egy emberekhez átálló törzset is, illetve a fiát elfogni akaró Quaritch ezredes (Stephen Lang) mesterkedésit, nem beszélve a tulkunok megmentéséről egy tengeri csata keretei között. Jó, hogy ennyi helyszínt kapunk, és hogy egy pillanatra sem unatkozunk. Kicsit jobban ki lehetett volna bontani az emberek oldalán lévő motivációkat, az ottani tisztek, katonák, vezetők gondolatait, hogy egyensúlyban legyen a két oldal. Sajnos csak a tábornok asszony és a pénzember, Sefridge (Giovanni Ribisi) van fókuszban. Az ember testben na'vik közt élő fiú ügye is egy érdekes konfiktus-szál, mely oldja kicsit az állndó harci légkört, bár szerintem ebből többet is ki lehetett volna hozni. Öszességében egy hihetetlenül látványos és szórakoztató film, amit sajnáltam volna, ha kihagyok.

Először egy fura ellentmondásra hívnám fel a figyelmet: ugye a 3D tévézés az állítólagos érdektelenség miatt halt hamvába, meg is szűnt az efféle tévék gyártása - nekem van, imádom - ugyanakkor ha moziról van szó, özönlenek rá az emberek. Szóval hogy... Több is van ez, otthon nem kell, moziban imádás van?? Na, mindegy... maga a film egyébként nem IMAX moziban nézve nem túl ütős 3D-t nyújt, sokszor kellett hinnem benne, mint látnom a térhatást. Az emelt képkockaszám vegyes hatást kelt, nem mindig válik az élmény javára, olykor kifejezetten híradós jellege van. Amúgy maga a film végülis nem olyan rossz, bár a sablon ugyanaz mind a három részben, meglepő újdonságképpen most bejött a képbe egy agresszív elem is, ami ellentmond az eddigi felállásnak. Ami bosszantó, hogy egy több mint 3 órás filmet hogyan van merszük egyben leadni! A közönségnek már minden baja volt, lekerültek a cipők, dülöngélés jobbra-balra, aki már nem bírta, kiment film közben! Ennyit ültetni egy seggel arcátlanság, mi több, egészségkárosító is, akár trombózis is lehet az alsó lábszárban. Régi időkben ez úgy ment, hogy a hosszú mozifilm kétrészes volt, rövid szünettel, hogy visszatérjen az emberbe az élet, ez miért gond most?? Eleve még a bevételnek is jót tenne, mert a nyomorult reklámok alatt sokan már meg is ették, amit behoztak elvileg a filmre, így szünetben feltankolhatnak, aki szeretne.

James Cameron megalkotta a tökéletes digitális akváriumot, csak elfelejtett életet tenni bele. A történet egy helyben toporog, a karakterek pedig csak koordináták egy óriási adatbankban. Feleslegesen hosszú, önismétlő giccs, ami csak arra jó, hogy el... Többfedje a csendet, amiben el kellene gondolkodnunk: tényleg erre van szükségünk? Egy üres jelmez, ami után nem marad semmi. Az első még újdonság volt, ez már csak ipari termelés. 3 óra 17 perc üresjárat, néha megszakítva egy kis látvánnyal vagy beszéddel, hogy el ne felejtsd: egy vagyont költöttek rá. De a technikai bravúr mögött nincs ember, csak kód. A végén nem marad más, csak a zsibbadt ülep és az üresség. Aki a mélységet keresi, ne a víz alatt vagy a tűzben kutasson, mert ez a film csak a felszínről szól. Nincs benne semmi, ami tényleg fáj, semmi, ami valódi kérdéseket tesz fel. Csak ülj ott, és hagyd, hogy a retinádat égesse a milliárd dolláros technika. A tömeg meg sorba áll a „morzsáért” – ami jelen esetben egy 3D-s szemüveg –, és elhiszi, hogy valami mélyet látott, pedig csak egy digitális akváriumot nézett három órán át. Ezt hívják a modern „vetítésnek”, ahol a gépész már nem ember, hanem egy marketingosztály, ami pontosan tudja, mennyi kék szín kell a népnek. Néha megvillantanak valami színeset, hogy ne aludj el a székben. Látvány van, de tartalom semmi. Ez csak egy túlárazott díszlet. Kár volt az időért: a gép forog, de a lélek hiányzik belőle.

Megint menekülnek. Megint lőnek rájuk. Megint ugyanaz a két katona harcol egymás ellen. És közben rengetegszer hallhatjuk, hogy tesó. Ezért nem éri meg 3 órát végigszenvedni. A látványvilág továbbra is szemkápráztató, de már ez se számít forradalmina... Többk, csupán jeles iparosmunkának. A történetvezetésben pedig bőven akad deus ex machina, ami miatt üres és súlytalan lesz minden feszültségforrás.

Félúton a 3 és a 4 csillag között. Az első, 15 évvel ezelőtt, egy mestermunka lett, csillagos ötös. Történet, látványvilág. A második rész nagyon látványos, de már érezni lehetett a gyengülést. Ez a harmadik meg indokolatlanul hosszú. A látványra it... Többt sem lehet panasz, de a történetet szűk 2 órában el lehetett volna mondani. Moziban elég lett volna, a rajongóknak pedig egy 3 órás bővített verzió. Azonkívül ismételték az első részt. Kicsit katyvasz, voltak benne nevetséges, oda nem illő jelenetek. Teljesen kiszámítható történet, indokolatlan hosszúság, önismétlés, szép látványvilág. Röviden ennyi. Ha nem lenne ennyire fontos a pénz, talán ezzel a harmadik résszel le kellett volna zárni a történetet. Félek, hogy a szokásos séma fog következni, ez a franchise is egyre gyengébb lesz és várjuk, hogy vége legyen. Nagyon sajnálnám!

A film legnagyobb erénye továbbra is a vizuális megvalósítás volt. Cameron lenyűgöző rutinnal használja a technikát arra, hogy érzelmeket közvetítsen. Ugyanakkor a konfliktusok egy része ismerős sémákra épül, és bizonyos karakterek, különösen az embe... Többri oldalról, kissé egydimenziósak maradnak. A játékidő hossza is próbára teszi a néző türelmét: bár a világ elmerülést igényel, néhány jelenet érezhetően rövidíthető lett volna. Nem forradalmasítja a történetmesélést, de érzelmileg működik, és olyan moziélményt nyújt, amely ritka a mai franchise-központú kínálatban.

A legújabb Avatar-film továbbviszi James Cameron monumentális vízióját, és egyértelműen a látványközpontú mozi csúcsteljesítményei közé tartozik. Pandora világa még gazdagabbá válik: az új helyszínek, élőlények és kultúrák lenyűgöző részletességgel j... Többelennek meg, ami folyamatos rácsodálkozásra készteti a nézőt. Technikailag a film szinte hibátlan, a 3D és a CGI nem öncélú, hanem szerves része az élménynek, amely valóban beszippantja a közönséget. A történet középpontjában ezúttal is a család, az összetartozás és a természet védelme áll, miközben az emberi terjeszkedés romboló hatásait hangsúlyozza. Ezek az üzenetek aktuálisak és érzelmileg hatásosak, ugyanakkor a cselekmény íve sokszor kiszámítható, és nem mindig tud elszakadni az első film jól bevált sémáitól. A film hossza is megosztó lehet: bár a lassabb tempó segíti a világépítést és az érzelmi kötődést, néhány jelenet indokolatlanul elnyújtottnak hat. Ennek ellenére az Avatar legújabb része nem pusztán egy folytatás, hanem egy nagyszabású moziélmény, amely emlékeztet arra, mire képes a film mint médium.

Szerintem szuper volt a film, teljesen magával ragadott. Bár valóban érezhető volt némi hasonlóság a második résszel, az alkotók mégis lenyűgöző látványvilágot teremtettek, ami ismét egy új szintre emelte a Pandora-univerzumot. A képek, a színek és a... Több részletgazdag világ annyira élethű volt, hogy szinte úgy éreztem, én is ott vagyok a szereplők között. A történet izgalmasan alakult, nem voltak üresjáratok, és nagyon hamar elrepült a játékidő. Az élményt tovább fokozta, hogy LED 3D HFR formátumban néztük, így a mozgás és a mélységélmény is lenyűgözően hatott. Összességében egy látványos, érzelmileg is hatásos alkotás, amit érdemes nagy vásznon megnézni.

Az eddigi legjobb Avatar-film. Annyi akció volt benne, ami 10 filmhez is sok lenne, és a látvány pedig kifogásolhatatlan, mint az előző részben is.