A megtörtént eseményeket feldolgozó film egy csapat középiskolai diákról szól, akik 1956-ban az érettségi előtt Nyugat-Berlinbe látogatnak, és ott független tudósításokból tudják meg, mi zajlik Budapesten. Hazatérve illegális rádióadásokon követik az eseményeket, miközben tudják, hogy a propaganda… Több
A valós eseményeket felvonultató történet alapja az 1956-os magyar forradalomra építkezik. A mozgókép jól szemlélteti, hogy mennyire is el volt tiporva a szólásszabadság az önrendelkezésüktől megfosztott szovjet csatlós államokban, jelen esetünkben a Német Demokratikus Köztársaságban. Egy osztály meggyőződését, kitartását és a felelősség közös felvállalását kísérhetjük nyomon eme nem mindennapi alkotásban.
A diákok 2 perces csendfogadalmát ellenző diktatórikus rendszer nyomozást indít ellenük, tiltván a szabad gondolkodást, az emberséges érzelmek nyilvános közlését, mely nem fér bele a rendszer eszményképébe. Sok feszült szituációt sikerült összehoznia a rendezőnek. Cselekménye a főszál mellett mégis kicsit átlagos monológokkal tarkított. Milyen hatással van édesapáink élete a tudatalatti döntéseinkre, milyenségeinkre, mellette szabad akaratunkra, és a családi titkok mennyire mérgezik, torzítják személyiségünk darabját. Jó film.
Korrekt, bár kicsit lassúcska, valós eseményeken alapuló dráma egy kelet-német osztályról, amely szolidaritásból kétperces néma csenddel emlékezett meg az 1956-os magyarországi eseményekről. Érdekes volt, bár "A mások élete" vagy "A hőlegballon" szintjét nem ütötte meg.
Hatalmas meglepetés volt számomra ez az NDK-ban játszódó igaz történeten alapuló film, amelynek központi eleme ráadásul a 1956-os magyar forradalom. A cselekmény érdekes és rendkívül hiteles is egyben. A szereplők családi hátterének, társadalmi helyz... Több
A film 34 268 185 forintos bevételt termelt Magyarországon. A hazai mozik összesen 42 881 mozijegyet értékesítettek a produkcióra.
A film világpremierje 2018. február 20-án volt a 68. Berlini Filmfesztiválon.
Bár A néma forradalom valós eseményeket dolgoz fel, azok helyszíne azonban a valóságban nem Eisenhüttenstadt, hanem Storkow volt. Az alkotók azért döntöttek a változtatás mellett, mivel Storkow városképe rengeteget változott az évtizedek során.
Az alkotók az utcai jelenetekhez több mint 120 statisztát szerződtettek.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
