Az angyal

Az értékelések alapján sokkal többet vártam. Pedig kifejezetten szeretem a dél-amerikai filmeket, de ezúttal csalódnom kellett. Sajnos a valós személy (Carlos Eduardo Robledo Puch) történetének kilúgozott változatán túl nem kapunk semmit, ami alapján közelebb kerülhetnénk a szereplők jelleméhez, vagy valami érdekes új szempontból láthatnánk az eseményeket. Ez így pedig kevés, céltalan, csak a hiányérzetet erősíti az amúgy szép képek, jó színészi teljesítmények mellett. Pedig - utólag elolvasva az eredeti személy történetét - az alapanyag elég erős, lett volna mire építkezni.

Ebben a filmben minden a helyén van, nagyon jól hozza a 70-es évek stílusát, igazi retro hangulatot támaszt. A zene csak fokozza az élményt, a forgatókönyvre és a rendezésre sem lehet panaszunk. Egyedül afelett nem tudtam szemet hunyni, hogy elvileg ... Többegy angyalarcú kamasz a főszereplő, és hát az őt alakító Lorenzo Ferro fizimiskájáról sok minden elmondható, csak épp az nem, hogy angyali lenne. A film viszont nagyon ütős.

Mivel a filmnek egy brutális sorozatgyilkosról kellene szólnia, sokkal durvább cselekményre számítottam, de ehhez képest csak egy romantikus színezetű drámát kaptam egy bűnözőről. A halál angyalának is nevezett Carlos Robledo Puch ennél sokkal kegyet... Többlenebb volt, a film egyáltalán nem reflektál a valóságra. Ami nem lenne gond, ha nem úgy harangoznák be, hogy a spanyol sorozatgyilkos életrajzi ihletésű drámája.

A hozzászólás cselekményleírást tartalmazhat!

Erős minden elemében, a színészek, de még az utolsó statiszta is a helyén volt. Nem tudok kiemelni senkit, mert a főszereplőn kívül mindenki jó. Angyal arc pedig lenyűgöző. A történet jó, dinamikus, rejtett még tartalékokat ugyan, de összességében jó. Örültem, hogy megnézhettem, sajnos egyedül, mert utána szerettem volna róla beszélgetni, vitázni akár, szóval igazi mozi. Köszönettel: Guriga.