Hyperion, a kegyetlen király és vérszomjas serege az egész ókori Hellászt leigázza az elveszett epiruszi íj keresése során. A fegyverrel még az olümposzi isteneket is le lehet taszítani trónjukról, és a birtokosa világuralomra törhet. Thészeusz, a fiatal kőfaragó azonban bosszút akar állni családja gyilkosain és falujának elpusztítóin. A jövőt látó Phaedra papnő a fiúban látja a jövő békéjének zálogát. Thészeusz maroknyi csapatával elindul, hogy megmentse az emberiséget.
Ez a film az évekkel ezelőtt rövid időre megint "divatba jött" görög mitológiát akarta meglovagolni, de nem igazán sikerült, még a Percy Jacksont vagy a Titánok harcát sem sikerült elérnie, pedig az előbb említett két film sem igazán tudott maradandót alkotni. Egy felesleges, gyenge és kiszámítható film.
A gyenge kategóriától a rendező stílusa menti meg ezt a mozit, hiszen ez csepegtet egy kis pluszt látványilag ebbe a moziba. A díszletek és a jelmezek egész egyedire sikeredtek, ahogy pár véresebb és akció dúsabb rész is. Így miután felállunk a képer... több»
Az amerikaiak úgy gondolják, simán összeollózhatják a szuperprodukcióikat a görög mitológiára hivatkozva. Csakhogy ez egy bugyuta, értelmetlen tinimese lett, teljesen alaptalanul becstelenít meg régi történeteket, semmi alapja és értelme nincs. Szégy... több»
Amikor Hyperion azt mondja valakinek a filmben: "az ő fájdalma még csak most kezdődött el igazán", akkor pontosan átéreztem a dolgot. Hiperstilizált, képregény ízű, vizuális bombasztika. A rendező ízlését ezek után nagyon komolyan meg kell kérdőjelez... több»
A film összbevétele 226 904 017 dollár volt (imdb.com).
A történet csak nagyon laza szálakkal kapcsolódik a görög mitológiához, s ott is különböző történeteket ötvöz. Thészeusz Athén királya volt, vér szerint Poszeidón fia, s az athéni király, Aigeusz nevelte. Thészeusz ölte meg a Minotauruszt a labirintusban Ariadné segítségével, akit később feleségül vett. Hyperion egy másik legendában szerepel, a 12 titán egyikeként. A mitológia szerint a lázadásuk után Zeusz letaszította őket az Olümposzról, és örökké tartó tartaroszi fogságra ítélte őket. A filmben Hyperion nem elpusztíthatatlan, s börtönét egy hegyként jelenítik meg. Epirosz nyila nincs a mitológiában, Héraklész nyila volt az inspiráció, amivel a trójaiakat akarták legyőzni a görögök. Thészeusz alakját így részint Héraklészről formázták. Héraklion pedig a valóságban Kréta szigetének fővárosa.
(SódóGA)Úgy érték el a villámgyorsan mozgó istenek illúzióját, hogy 1000 képkocka/másodperces sebességgel vették fel az őket alakító színészek mozgását.
(SódóGA)A bronzbika, amit kínzóeszközként használnak a filmben, hogy halálra főzzenek benne embereket, valóban ilyen célt szolgált az ókori Görögországban, csak 600 évvel később, mint amikor a film játszódik.
(SódóGA)Thészeusz és Hyperion végső küzdelmekor Thészeusz egy több küzdősportból ötvözött mozdulatsorral teríti le ellenfelét, amit úgy ismerünk, hogy a „Superman ütés”. Az acélember (2013) című filmben a Thészeuszt játszó Henry Cavill alakította Supermant.
(SódóGA)Henry Cavill kockahasából igazi legenda kerekedett a film végére. Bár a producerek mást ígértek, végül saját zsebből kellett fizetnie az edzőjét. Tudta, hogy sminkkel bármikor fel lehet ugyan turbózni a külsőjét, de ő ezt büszkeségből visszautasította, és fél éven át edzett azért, hogy a 6%-os legyen a testzsír aránya. Mickey Rourke azt mondta Cavillról, hogy minden reggel megcsinált 2000 fekvőtámaszt, mielőtt kamera elé állt. Mindenki úgy ítélte meg, hogy ez a mániákus testszépítése a munka iránti elkötelezettségét bizonyítja. Egyedül a bőrszíne nem volt természetes, minden reggel bronz színű naptejet kent magára.
(SódóGA)Szeretnéd használni a Mafab értékelését a weboldaladon?
Használd ezt a HTML-kódot »