Holt költők társasága

A Peter Weir–Robin Williams páros 1989-ben az egyik legjobb történetet és legjobb filmet tette le elénk, melyet azóta már sokan elemeztek és értékeltek. A központi karakter, John Keating (Robin Williams) egy tehetséges gimnáziumi angoltanár, aki 1959 őszén egy nagyon szigorú és konzervatív intézmény, a Welton Akadémia oktatója lesz. A bentlakásos iskola a szabálykövetést és a kreatív gondolatok elfojtását sulykolja tanulóiba. Ezzel szemben Keating a kritikai gondolkodás, a szabad akarat, a kreativitás és a szárnyaló fantázia híve. Meg is ismerteti diákjaival mindezeket az irodalmon keresztül, és annak a a szokásnak az említésével, amit diákként maga is gyakorolt: egy csendes titkos helyen olvasták fel egymásnak saját költeményeiket. Tanulóinak megtetszik a dolog, és maguk is belekezdenek: megalapítják a Holt költők társaságát. Ez a film olyasmire tanít bennünket, ami az egyre több populista és autokrata berendezkedésű országban már kiveszőben van (így az Orbán rezsimben is): a szabadság és a szellemi szárnyalás fontosságára.

Kegyetlenül unalmas, és mai szemmel teljesen érdektelen film. De! Azon közönség számára, akit meg akar szólítani, valóban tökéletes alkotás lehet. Robin Williams filmjeit egyébként sem szeretem, de lepontozni ezért nem akartam az alkotást.

Azért nagyszerű a film, mert teljesen hétköznapi dolgokról és problémákról szól.

Örök kedvenc ez a film, amilyen mondanivalót tartogat, mai napig megállja a lábát. Sajnos a mai oktatásban is jelen van ez a jelenség. Néha jól jönnek a Kapitányok ma is, és hál Istennek itt-ott akadnak.

Érthető okból kapja majd az 1 csillagot, mivel nem jött át az az érzés, amit nyújtani akart. Szerintem kicsit jobban is megfoghatták volna a történet menetét, mint ahogy azt tették.

Vannak filmek, amik bizonyos életkorban megnézve, örökre meghatározó élménnyé válnak. Így voltam a Holt költők társaságával, mely gimnazista élményeim egyik legjelentősebb alkotása volt. Williams filmes karrierjének egyik legfontosabb szerepében olya... Többn örök értékeket és üzeneteket hordoz, amik ma is érvényesnek kell, hogy legyenek.

Emlékszem, hogy mennyire vágytam rá annak idején, hogy ilyen tanárom legyen. Talán az irodalom szeretete miatt vált életem egyik legmeghatározóbb filmjévé ez az alkotás. Nagyon nagyon szerettem.

Robin Williamstől láttam már sokkal jobb filmeket. Ennek a hangulata, a témája sem jött be annyira, ehhez még hozzátevődik, hogy a karakterek sincsenek igazán kibontva, így a vége sem érintett meg annyira, és nem értettem, mit akarnak a filmmel közöl... Többni azonkívül, hogy egy jó tanár motiválni tudja a diákokat. Hát nem tudom, de szerintem az én generációm jobban értékeli pl. a Fák jú tanár úr c. filmet, ami hasonlít témában, de sokkal viccesebb. Ez nálam csak 6/10, Robin Williams nélkül kevesebb lenne.

Nekem tetszett a film, nagyon reális és következetes, van mondanivalója. Klaszikus darabnak mondanám. Robin Williams nem tartozik a kedvenc színészeim közé, de ezt a szerepet mintha egészen rászabták volna. 25 éves film, de időtálló, ma is megállja a helyét!

Érdekes gondolatokat közvetítő film. Didaktikailag fenomenális forgatókönyvvel. Tetszik, hogy több, mint 20 év elteltével sem vesztett semmit sem a lényegéből. Szívjuk ki az élet velejét!

Újra górcső alá vettem ezt filmet. :) Elmondhatatlanul ütős egy darab. :) Lélekmarcangoló alkotás, ami nagyon megosztja a nézőket. Akaratlanul is meglesz mindenkinek a véleménye a történetről, a karakterekről, a mondanivalójáról, vagy éppen bármiről,... Több ami eszébe jut erről a lebilincselő filmről. Igaz, valaki bátran ki is mondja, amit gondol, azaz leírja, még vitázni is hajlandó, hogy kiálljon az igazáért, ami persze nem baj. Akadnak olyanok is, akik nem akarják vagy nem merik megosztani véleményüket, tartózkodnak az itt elhangzottaktól, és egyszerűen csak csendesen sodródnak az árral. De bármit is teszünk, bárhogy is gondoljuk, mindenki szabadon teheti, mivel joga van hozzá, hiszen ez az, amit szabad akaratnak is hívunk, amire a film is nagyon jól rávilágít. A döntés joga a mi kezünkben van, amit vagy kihasználunk és élünk vele, vagy egyszerűen csak hagyjuk futni. Szóval „carpe diem”! :))

Tudom, hogy sokan szeretik, de számomra nagyon vontatott. Megható a történet, de nem fogott meg különösebben, én nem ajánlanám olyan jó szívvel, mint azt sokan teszik.

Nagyon megkapó, magával ragadó film. Nagyon fontos dolgokat mond el társadalomról, az oktatás helyzetéről (sajnos mindezek még mindig fennállnak, sajnos, már ami ellen a film irányul). Minden kamasszal, tanárral és szülővel megnézetném.

Izgalmas, és klasszikus ifjúsági film. Néha-néha humoros, a történet is fantasztikus, érdekes, bölcs mondanivalóval rendelkező és a színészi játékban sem kell csalódni. Szerintem egy nagyon jó, klasszikus film.