A burzsoázia diszkrét bája Oscar-díjat hozott a kiváló rendezőnek, Louis Bunuelnek. Ahogy a cím is sugallja a burzsoáziáról rántja le finoman a leplet, s diszkrét bájjal ábrázolja a főszereplők álmain keresztül e réteg valódi arcát.
(erare)
Bunuel egy igazán klassz, abszurditásban is bővelkedő, művészi hangulatot sem nélkülöző filmet csinált. Természetesen itt is minden rétegbe bekukkanthatunk, a kétszínűség a hazudozás szféráiba, és a sumákságba, hogy mindezen disznóságok ki ne derüljenek...
A film összbevétele 198 809 dollár volt (imdb.com).
A filmben nincs zenei aláfestés, nincs más effekt, csak egy repülőgép zúgása hallatszik néha, de olyan erősen, hogy a szereplők beszélgetését is elnyomja. Persze mindez akkor, amikor olyan párbeszéd hangzik el, melyből megtudhatnánk valamilyen titkot, vagy épp egy korábbi dolgot magyaráznak el.
A filmben visszatérő képsor, amikor a 6 főszereplő egy úton gyalogol, nem beszélgetnek, egymásra sem néznek, csak a cipőjük kopogását hallhatjuk.
A központi figura a kábítószercsempész nagykövet, akit Fernando Rey, a Francia kapcsolatokból is ismert színész alakít.
A film megtörtént eseten alapszik. Bunuelnek egy barátja mesélte, hogy egyszer meghívást kaptak néhány ismerősével egy vacsorára, ahova el is mentek, de a házigazda rossz időpontot mondott, és a háziasszony neglizsében fogadta őket. A vacsorából persze nem lett semmi, letörten távoztak.
Még nem erősítetted meg az e-mail címed!
Kérjük, lépj be a levelezési fiókodba és a regisztrációkor kapott e-mailben kattints a megerősítő linkre.
Ha nem kaptál ilyen e-mailt, akkor kérjük, kattints a lenti "Megerősítő e-mail újraküldése" gombra.
