Lilo és Stitch - A csillagkutya

„Szarkasztikus megjegyzés ON: Disney megint kitalálta, hogyan adja el nekünk ugyanazt a sztorit mégegyszer… De tudjátok mit? Még így is működik a dolog. Az ohana-life leckéje még mindig betalál, és bevallom, a végén még meg is könnyeztem. Lehet fanyalogni a remake-eken, de ez most szívhez szóló lett.

Imádtam minden percét! Gyerekkorom egyik kedvenc meséje a Lilo és Stitch, és ez a film nem okozott csalódást. Nevettem és meg is hatódtam rajta, a Család (ohana) üzenete ugyanúgy átjött, mint az eredetiben. Stitch pedig élőszereplősen is ugyanolyan szertelen és cuki!

Pleakley karaktere teljesen más lett, és hiányzott belőle az a vicces báj, amit a rajzfilmben annyira szerettem.

Maia Kealoha annyira természetesen hozza Lilo karakterét, hogy szinte elfelejtem, hogy ez egy remake. A CGI Stitch is meglepően jól sikerült, bár néha kicsit túl sterilnek tűnt.

Hát, vegyes érzéseim vannak. Egyrészt Stitch nagyon menőn néz ki CGI-val, és jók a hawaii tájak, de valami hiányzott. Az eredeti rajzfilm energiája szerintem nem jött át teljesen – itt kicsit lassabb, kevésbé bolondos az egész. Aranyos így is, de az eredetit nem múlja felül.

Őszintén szólva kellemes meglepetés ért. Nem vártam sokat ettől a remake-től, de végül teljesen beszippantott. Lilo és Nani testvéri viszonya annyira őszinte és megható a filmben, hogy majdnem elsírtam magam. Szerintem ez lett az egyik legjobb Disney-átirat mostanában.

Ami nekem a legjobban átjött, az a hawaii hangulat: gyönyörű tájak, zene, kultúra – ettől többnek érződik ez a film egy sima hollywoodi CGI-parádénál. Élőszereplősen még jobban átjött Lilo világának valóságossága. Persze Stitch viszi a show-t a maga ... Többőrült módján, de nekem a mellékszereplők közül is mindenki szimpatikus volt. Ez egy nagyon szerethető film lett.

Őszintén, nem értem, miért kellett ezt a filmet újraforgatni. A látvány szép, de a történet semmit sem ad hozzá az eredetihez.

Totálisan nosztalgikus élmény volt! Már a nyitó jelenetnél libabőr, amikor felcsendült az ismerős dallam. Rengeteg apró utalás van a régi filmre, és közben mégis frissnek érződik az egész. Látszik, hogy törődtek a részletekkel. A végén ugyanúgy mosolyogtam, mint gyerekként. Imádom!