Nincs bocsánat (1992)

Igazi érett, felnőtteknek szóló western, kiváló színészgárdával. Eastwood zseniális és a rendezés is fantasztikus. Megérdemelte a díjakat!

A történet itt nem igazán elragadó de egynek megteszi éppen csak, amivel elér egy nagyon elégséges kategóriát. Nagy élményt nem kell tőle várni, egyszer megnézhető és annyi.

Nem a kedvenc filmem Clint Eastwoodtól, de ez is nagyon jól mutatja hogy kitűnő szeme van a filmekhez. Hosszú a fim és nem a legfordulatosabb, viszont jól fel vannak építve a karakterek. A narratíva pedig mindent megmagyaráz ami nem kúszik a felszínre időközben magától.

Olyan volt ez, mint egy karácsonyi meglepetés. Tele volt a meglepetés doboz minden széppel. Pörgős akcióval tarkított tömör szórakozás. Pontosan ezt várom egy filmtől, hogy bármikor is üljek le elé, elszórakoztasson.

Eastwood a western által lett világsztár, így hát minden szakértelmét belepakolta a filmbe, ami nem véletlenül lett abban az évben a legjobb film, Clint pedig a legjobb rendező. A Nincs bocsánat nem egy lövöldözős pisztolypárbaly, mint mondjuk Raimi Gyorsabb a halálnál-a, itt a párbeszédeken van a hangsúly. Megismerhetjük Eastwood karakterét, aki próbál farmerkedésből megélni, de múltja újra és újra kísérti, folyton az általa kioltott emberek jutnak eszébe és próbálja régi énjét elfojtani és elfelejteni. Míg nem kap egy megbízást, amire nem tud nemet mondani, hiszen jó és a farmerkedéshez képest könnyű pénz. Így hát felkerekedik, hozzá csapódik egy fiatal hencegő suttyó meg régi "bajtársa" és elmennek teljesíteni a feladatukat. Közben bejön a képbe a mindig, de főképp ezen gonosz, rohadék szerepekben tündöklő Gene Hackman, aki előbb jól elintézi angol Bob-ot, amit szintén zseniális jelenetekkel old meg Eastwood, majd kegyetlenül megkínozza és megöli Eastwood fekete barátját, aminek következtében elszakad benne a cérna és a sokk visszahívja régi, valódi énjét, a kegyetlen bérgyilkost aki bárkit megölt, ha csak rosszul nézett rá. A végső, kocsmás jelenet pedig a film csúcspontja.