Ollókezű Edward

Érdekes történet, egyszer meg lehet nézni, de nem nagy durranás. Sokkal maradandóbb filmre számítottam. A sajátos stílusa miatt a Tim Burton rajongók biztosan jobban élvezik.

Nem egy szokványos, hétköznapi történet. Ami miatt szeretem az a sok bújtatott igazság, ami a filmben van.

Kicsit mesefilmes beütésű film, Tim Burton tálalásában. A története egyszerű, de a jó fajtából és Johnny Depp karaktere is sokat dob a filmen, Egy erős közepes.

Véletlen botlottam bele, még a tévében ment. Új hatása volt, bevonzott, majd ledöbbentem hogy 1991-es és hogy milyen nagyot alkottak a készítők. Szép és fura egy történet egy modern kori Frankensteinről.

Igazán szép film, Deppnek nagyon jó a maszkja és jól is hozza a figurát. Tényleg olyan kis elesett, úgy megölelgetné az ember, bár utána darabokra esne! :)

Nosztalgiázásból vettem elő újra ezt a filmet, ez volt az első találkozásom Johnnyval is. Még mindig kellemes és egyben szomorú a film, az ember kicsit borúsan érezheti magát utána, de nagyszerű! A színészi játékokat és a film fantáziáját egyszerűen imádom!

Végtelenül szomorú történet én mindig meghatódok rajta. Johnny Depp talán legjobb alakítása. Nagyon jól hozta az elesett karaktert. Látványban is kiemelkedő.

Tipikus Tim Burton film. Depp pipa, látvány pipa. Ez a pali néha mást is csinálhatna. Edward karaktere kicsit fogyatékos volt, ez rontott a filmélményen.

Egy igazán aranyos, megható, emberséges történet.Érzelmileg megfogó, magával ragadó.Gyerekként is nagyon imádtam a filmnet, de felnőttként is szívesen megnéztem. Időtálló film.

Arról esett szó, hogyan pottyant a földre a kis Edvárd? A történetének van egy hangulata, főként az elfogadásról szól.

Igazi Tim Burton film, és valódi klasszikussá vált, méltán. Johnny Depp-nek jól áll a szerep, maga a történet bizarr, szokatlan, mégis aranyos és megható.

Tipikus Tim Burton film, ha a látványvilágát nézzük. Kissé morbid, de egyedi alkotás, s a főszereplők tökéletesen passzolnak egymáshoz. Kissé szürreális, de szerethető film. Látványvilág, zene pazar egyvelege.

A szomorkás hangulata bejött, átjárt és éreztem benne a keserűséget, amit a látvány is csak erősíteni tudott.

Természetesen bizarr, de jól bemutatja az ember alapvető természetét. Szomorú és tanulságos történet rólunk emberekről és elfogadásunkról...meg annak teljes hiányáról. Amíg valaki hasznunkra van, addig hajlandók vagyunk el- és befogadni. Ha már nincs akkor mehet a kukába... Szomorú.