Rossz versek

Nem bírtam végignézni.

Gothár Péter késő 80-as évekbeli filmjei jutottak eszembe a Rossz versekről. Csak míg Gothár először megtalálta a saját szerzői stílusát, és azután lett posztmodern Esterházy Péterrel együtt (Idő van, Tiszta Amerika), Reisz Gábornál ez fordítva törté... Teljes kritika

A hazai filmeket csak mi, magyarok érthetjük meg, annyira sajátos a kultúránk, szokásaink, gondolkozásunk. Egy kifejezetten jó mozifilm, amit sokunknak meg kellene nézni, és utána egynémely dolgainkat átértékelni.

4 évvel a VAN (valami furcsa és megmagyarázhatatlan) sikere után Reisz Gábor új filmjével egy időutazásra invitál minket, hogy választ kapjon/kapjunk arra a kérdésre: itt állok harminc valahány évesen, de tulajdonképpen hol is rontottam el az eddigi ... Teljes kritika

Aki egy nagyon kerek történetű és kompakt filmre vágyik az ne ezt nézze meg, aki viszont szereti a különleges filmeket annak mindenképpen ajánlom. Hihetetlenül egyedi a humora, szókimondó és nyers.

Reisz Gábor filmje sok mindenben hasonlított előző alkotására (Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan), de annál rosszabb. Tök jó ötletek és képi megoldások vannak benne, de ha a filmet egészében, és nem jelenetekre lebontva nézem, akkor nagyon kev... Többés a történet (és kicsit izzadtságszagú, mivel annak is nagy részét már láttuk a "Van..."-ban).

Ez egy ízig-vérig magyar film egy srác útkereséséről. A film ugyanakkor túl megy ezen, és egy egyedi vizuális világgal mutatja be sztoriját rengeteg olyan jeleneten keresztül, melyek mindenki számára ismerősek lehetnek, és a magyar néplélek mibenlété... Többt fontolgatják. Reisz Gábor alakítása, bár nem tökéletes, mégis természetes és pont emiatt üt akkorát. De a film nem csak random jelenetek egymásutánisága, a történet nagyon szépen építkezik egy bizonyos irányba, melynek konklúziója érzelmes és mellbevágó. Ritka, hogy egy film hangulata és története egyaránt okos és szépen kivitelezett, és ilyen erős kulturális eszközökkel játszik. Ugyanakkor nem véletlenszerű, van egy üzenete, és hősünk döntéseket hoz, melyek izgalmasak, és bár a stílus keretein belül maradnak, mégis kíváncsiak vagyunk kivitelezésükre. Bár karaktereink viszonylag depresszív világban élnek, mindig magyaros módon meglátjuk a börleszk humort mindennapjaikban. A nagyon kevés jól sikerült magyar filmek közé tartozik a Rossz versek, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan spirituális folytatása, mely egyaránt szól kicsiknek és nagyoknak.

Ez egy nagyon jó kis film. Egészen különleges a humora. Ki kell emelni a fiatal színészeket, nagyon jók voltak.

Rossz veresek, de jó történet. Izgalmas átkötések vannak a filmben, remekül hozza a retro hangulatot. Imádtam a plakát lefejelős részeket.

Nagyon jó kis film egy az egyben hozz a a Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan agyament stílusát. Csak ajánlani tudom.

Nagyon bírtam a film retro hangulatát. Az apuka kalandja a fenyőfával zseniális volt. A zenéket is tök jól rakták össze.

Imádtam a film kreativitását és hogy nem akart megfelelni a szabályoknak.

Elképesztően gazdag film, sokkal többről szól, mint az elsőre tűnik. A burkolt utalások, visszaemlékezések és átkötések mesterien vannak megoldva.

Már a Van Valami... is egy elég nagy mértekben személyes alkotás volt, de Reisz Gábor új filmje, a Rossz Versek szinte 100%-ban az. És bár sok hasonlóságot lehet felfedezni a két mozi között, ez egyáltalán nem egy "önremake" lett. Míg a VAN, a figur... Többa nagyvilághoz való viszonyulásáról és viszonyáról szólt, addig a Rossz Versek már teljes mértékben egy intim és nagyon személyes, az emlékekre, valamint az azok megbízhatatlanságára épülő, játékos önboncolgatás. Ahol a múlt és a jelen sokszor összefolyik. És ezzel a módszerrel, a film kap egy nagyon üde és jó tempót, ami a zseniális nyitánytól, egészen a szép és visszafogott lezárásig ki is tart. Mindeközben a néző baromira jól szórakozik. A poénok, csak úgy mint a VAN-nál, itt is nagyon jókat szólnak,a dialógusok fantasztikusak megint és ami a zenét illeti, a VAN Filmzenekar ismét fülbemászó dallamokat kapunk amik baromi jó érzékkel váltják egymást. Összegezve tehát tényleg ez lett szerintem az év legjobb magyar filmje, igazából kérdés nélkül. Sokszor katartikus élmény, valamikor nagyon érzéki, máshol pedig a sok poén ellenére nagy gyomrosokat is tud adni. Szóval kettőből kettő Reisz Gabi mérlege eddig, aztán majd meglátjuk hogyan tovább innen.