Tolkien

Ma néztem meg a filmet, és nagyon tetszett. A film felépítése, ahogy fényképezték, és maga a tény, hogy szépen leköveti Tolkien életét. A zene sem elhanyagolható, illik a hangulathoz.

Többszöri nekifutásra néztem meg a filmet, aminek legpozitívabb pontja a filmzenéje volt, az pedig vitathatatlanul csodás. Ez egy életrajzi film, így a történetet kritizálni nincs sok értelme, örülök, hogy nem abba a világba születtem, ahol a nagy férfiak tanultak és szárnyaltak, körülöttük forgott az univerzum is, aztán a háborúban halomra lőtték őket. A Gyűrűk urát nagyon szeretem, rongyosra néztem, mestermű, és érdekes volt az alkotó életútjába ilyen formában betekinteni. Ezt a filmet most, hogy végignéztem, nem nézem többször, a lényeget értettem, nem egy fenomenális élmény a rendezés, a zenéjét meg külön is meg tudom hallgatni.

Érdekes film, elég jó szereposztásban. Azt hittem a hobbit világ megszületéséről többet megtudunk. A végén a zene csodálatos.

Kicsit csalódtam, mert azt ittem jobban ki lesz hegyezve a film a Gyűrük ura illetve a Hobbit könyvek megszületésére, annak írási körülményeire. Ennek ellenére az író fiatalkorát követhetjük nyomon, bepillantást kapunk az iskolás évekbe, szerelmi éle... Többtébe és a háborúban való részvételben. És abba, hogyan inspirálták mindezek az események és emberek Tolkien-t abban, hogy aztán létrehozza fő művét.

Tolkient csak szeretni lehet, és az életéről szóló filmnek is olyan a hangulata, mint a könyveinek: érződik rajta az odafigyelés, szívmelengető, helyeként szomorú, és tele van barátsággal és kalanddal. Tetszett, hogy a film fókusza nem a regények megírásán van. Hanem, ami fontosabb, azokon az embereken, tapasztalatokon, élményeken, amik írásra késztették, és amely elemek visszaköszönnek a könyveiben. A sok-sok tanulás, a tanári ösztönzés, a nyelvészet iránti rajongás. A barátságok, a szövetség és annak velejárói. A romantika, annak a szomorú és vidám részei. Ezek mind olyan benyomások voltak, amik később a világhíres könyvekhez vezettek. A látvány nagyon szép lett, főleg a világháborús jeleneteknél, és ez nagyban emelte a film élményét. Nem muszáj valaminek szépnek és különlegesnek kinéznie, de azért hatalmas mértékben járul hozzá a film élményéhez. A színészek is egytől egyik remekek, kezdve mellékszereplőktől egészen a főszereplőkig. Nicholas Hoult tökéletes választás volt, mást már el se tudnék képzelni mint Tolkien. Egyrészt mert jó színész, másrészt mert Houltnak olyan a kisugárzása, amitől nagyon hiteles a szerepben. A szerelmét alakító Lily Collins is remek, szimpatikus színész, és jól működött a párosuk. Minden tekintettben egy remekül elkészített életrajzi film a Tolkien, méltó emléket állít az írónak, és mikor vége, az ember rögtön menne is olvasni a Gyűrűk urát vagy a Hobbitot.