Természetesen a zenék körül forog az egész film, de ami igazán lényeges benne, az az oltári jó hangulat, ami szinte süt belőle....mindenkinek kötelező darab...:) nagy kedvenc,
Fenntartásokkal kell fogadni, sajnos, mivel túlságosan sablonosra sikeredett. Bár a nyers képi világ igencsak hozzátesz a hangulathoz, nekem valahogy mégsem jött be összességében.
Egy jó kis laza vígjátékra számítottam, s pontosan ezt kaptam a filmtől. Igazán könnyed a humora és önfeledt nevetésre sarkallnak helyzetjelenetei. Igazán élvezetes volt, annak ellenére, hogy nem az amerikai tömeggyárból érkezett. Sőt, lehet, hogy pont emiatt szerettem annyira.
Vince Vaughn a legnagyobb arc! Ebben a filmben is akkora dumái vannak, hogy nem igaz ("ezek polyákok, akiknek már nincs jövőjük!" :D), de a többiek is marha jók. Jennifer Anistonnak is nagyon jól állnak mostanában ezek a szerepek, persze már kezd belemenni a korba, de akkor is. A sztoriban nem tetszett, hogy olyan pesszimista lett a vége, de közben meg olyan jó poénok vannak, hogy érdemes akkor is végignézni, bár fel kell készülni rá, hogy az ember a végén kicsit depi lesz.
Fantasztikus film! Nem csupán a bolond olasz, Benigni miatt, akinek minden mozzanata szomorúan megindító és viccesen drámai, hanem mert szereposztásában, a történet feldolgozásában, zenéjében is ott az összhang. Nagyon élvezetes és léleksimogató film.
Nemrég még lelkesedtem volna ezért a filmért, de mostanában már hidegen hagynak az ilyen fajta krimik. Kimentek a divatból, pedig Clint Eastwood különösen jó volt az ilyen fajta szerepekben. De hát minden csoda három napig tart.
Nagyon szép és érzékeny jellemábrázolás tanúi lehetünk ebben a filmben. A zárdában nevelkedett kislány és a világi élet találkozásának feszültsége tartja fent a drámai hangulatot...nekem nagyon tetszik, igazi klasszikus.
A Csajkeverők (már megint milyen fordítás ez??) egy langyos film, nincs benne semmi, ami említésre méltó. Van eleje közepe meg vége, mégsincs tartalma. Vannak benne ponéötletek, de azok nem viccesek. Van benne szerelmi szál, de engem nem érintett meg. A film egyszerűen nem üt, de még csak nem is horzsol.
Ez egy nagyon aranyos történet, ami igazán szívmelengető tud lenni, és ha az embernek kis felüdülésre van szüksége, vagy el akar szakadni a mindennapok csúnyaságaitól, akkor érdemes berakni. Van benne minden, szerelem, család, és persze kutya, ami nálam - sajnálom, elfogult vagyok - abszolút pluszpont. Persze lehet azt mondani, hogy túlságosan is happy az egész, de mi a baj azzal, ha az ember inkább erre vágyik és nem mindig véres meg erőszakos dolgokra, amikből amúgy is van elég?
Nem véletlenül áll nagyon rossz film hírében. Egyáltalán semmi értelmezhető sztorija nincs, az egyetlen dolog, amiért érdemes megnézni, az Halle Berry (és nem azért, mert bőrruciban látható a filmben, hanem mert ő az egyetlen elviselhető színész az egész filmben). Nem is értem, kinek jutott eszébe, hogy egy stand-alone macskanő film jó ötlet.
Anthony Quinn, a fiatal Alain Delon és Claudia Cardinale az algériai konfliktus kellős közepén. Nagyon jó kis csapat, bárkinek az oldalán állnak is. Semmilyen más filmet nem ismerek erről a témáról, így számomra nagyon érdekes és tanulságos is volt, különösen felkeltette az érdeklődésemet a környezet, errefelé még nem jártam, és nem gondoltam, mennyi szépséget rejthet, néha nem bántam volna, ha kicsit messzebb lövöldöznek az antik romoktól :P
Elég jó film. Korai Coen testvérek, mondjuk szerintem a későbbi filmjeiktől nagyon különbözik (főleg a serious manre gondolok), de ettől függetlenül nagyon szórakoztató és humoros, akárhányszor meg tudnám nézni. Még Nicolas Cage sem olyan eszméletlenül kibírhatatlan, mint nagyjából az összes filmjében, ami külön pluszpont. Csak senki ne nézze meg magyar szinkronnal, mert úgy élvezhetetlen.
Érezhetően alacsony költségvetésű film, és ez az orosz cári tematikánál nagyon szembetűnő, hiányzott onnan még egy milliócska. Catherine Zeta Jones pedig szerintem nem volt a legszerencsésebb választás erre a szerepre.
Semmi új a nap alatt, a film egy kicsit pofátlanul lövi el azokat a kliséket, amelyeket egy ilyen típusú filmben már annyiszor láthattunk. Nekem eléggé kiábrándító volt, így sajnos nem igazán tudom ajánlani senkinek sem. :/
Imádtam minden percét, rendkívülien minden részletre kiterjedő. Csak azt sajnálom, hogy ilyen rövid. Máskülönben mindent nagyon aprólékosan és közérthetően magyaráz a narrátor. Ajánlom!
Én nagyon szeretem a történelmi filmeket, és külön örömet okozott, hogy ez A palást kvázi folytatása, mert az engem teljesen magával ragadott, és ugyanúgy ez a film sem volt csalódás.
88 Help! (1965)