Fuh, nálam ez a film abszolút tarolt, nem is igazán találok szavakat. Egyszerűen annyira jól felépítettek a karakterek, hogy nem tudtam betelni velük. Erre csak rá tett egy lapáttal a zseniális és feszültséggel teli dialógusok. Szerintem ezt mindenképp látni kell!
kevés adaptációról lehet elmondani, hogy tökéletesen átadja a könyv hangulatát, és itt ez teljesen megvalósul. Gyönyörű kosztümök, pazar helyszínek és jó színészek jellemzik.
Ez a film nekem túlságosan elborult volt. Matt Stonék itt is, mint mindig kitettek magukért. Csak erős idegzetűeknek ajánlom, na meg South Park rajongóknak.
Sem igazán eredetinek nem mondanám a története, sem pedig túl erőteljesnek a megvalósítást. Olyan kis langyos, közepes próbálkozás bemutatni valami komolyat. Egy kicsit ügyesebb forgatókönyvvel talán több sikert lehetett volna elérni.
Remek háborús film lenne az 1941 és 1945 közötti időszakról, a németek szemszögéből, a történet jó, és jó a film vége is. De az alacsony költségvetés megérződik a színészi teljesítményeken, és sajnos az egész filmen, hogy nem tudták belőle kihozni a maximumot, hogy a potenciál nagyobb volt, de a végeredmény csak közepes.
Mesteri alkotás, gyönyörű tévés nagyfilm, ami hűen követi a történelmi eseményeket. Erős színészi alkotások, szép kemeraképek, Elmer Bernstein gyönyörű zenéjével. Milius úgy nyúlt az anyaghoz, hogy nagyszabású film lett belőle, és semmit nem hagyott ki, nem feledkezett meg a "Buffalo Soldiers"-ről sem.
Szamurájokról szóló film, kicsit olyan mint egy western, kicsit jakuzásan gengszteres. A brutálisabb jelenetek és a bizarr humor is mutatja, hogy Kitano nem bánt kesztyűs kézzel a tradicionális múlt hagyományaival.
Szerintem ez egy egészen döbbenetes és feltáró dokumentumfilm egy nagyon brutális háborúról. Erről az embertelen témáról nem lehet eleget beszélni és én mindig újra és újra meglepődök, hogy mennyi sötét és szomorú dolog kerülhet még elő. Ez a dokumentumfilm most rátett egy lapáttal.
Majdnem klasszikus "amerikai hős" történet, mondjuk nekem bejött ez a téma, amely egy mindenben sikeres énekesnő életét és karrierjét mutatják be, aki szinte soha sem kételkedett önmagában. Mindig tele volt pumpálva a feje dolgokkal, amely egyfajta hamis önképet alakított ki. A film így szerintem nem egy egyszerű alkotás, vannak mélyebb rétegei.
Sajnos vannak azok a filmek, amelyek értelmetlen módon tűnnek el a süllyesztőben, pedig nagyon is értékkel rendelkeznek, és aztán itt vannak ezek a magyar filmek, amelyek egy olyan időszakban készültek, amelyről egyébként is úgy gondolkodunk, hogy nem is született akkoriban semmi említésre méltó. Bár a Hungarian Dracula tényleg egy elfeledett alkotás, és nem is túl eredeti ötlet, mégis atmoszféra teremtő erejével és remek dramaturgiájával az egyik legjobb Drakula film szerintem. Rajongóknak ez kötelező darab lehetne.
Ez a film végig tele van feszültséggel, olyan mintha egy drámát néznék, épp ezért itt-ott kissé teátrális, ripacskodós. De gondolom a régi filmekre ez kicsit mindig jellemző.
Ritkán történik meg ilyesmi, de páratlan módon a folytatás jobban sikerült, mint a korábbi részek. Ez nagyrészt a rendezésnek is köszönhető, de a friss karakterek is sokat dobtak a filmen. Szerintem Lawrence is jobb, mint az első részben, sokkal tapasztaltabb színésznő lett mostanra, akire a hirtelen sikernek köszönhetően már egész Hollywood figyel.
Összegezve a film nagyon jó, kár, hogy még egy évet kell várni a folytatásra.
Helena Boham Carter miatt voltam nagyon kíváncsi a filmre, és ami azt illeti egy kicsit csalódott is voltam. Nem igazán tudott ebben a szerepben kiteljesedni szerintem. A történet egyébként sem volt valami ötletes, ennek ellenére egyszer meg lehet nézni.
A színvonala sajnos eléggé hullámzó, vannak erősebb pillanatai, amikor majdhogynem megmosolyogtató dialógusokat hallhatunk, de ugyanakkor sokszor szinte kínos az egész. A forgatókönyv szerintem nagyon pocsék, bár meg kell hagyni, hogy elég kellemes, kikapcsoló film is tud lenni.
Mendes nagyon jó rendező. A háborúnak azt az oldalát mutatja meg, amikor voltaképpen nem történik semmi, amikor bevetés előtt vannak, de bármikor parancsot kaphatnak, addig viszont csak az idegőrlő percek vannak. Pattanásig feszülnek az idegek, és ilyenkor mit csinál egy katona? Nagyon nyomasztó és egyáltalán nem a hősi hazavédelmezőket látjuk, hanem a tehetetlen srácokat, akiknek majd lőniük kell a kijelölt ellenségre. Nagyon érzékeny és provokatív alkotás.
A Taxisofőr egy zseniális film a poszttraumás stresszről, a magányról, az elidegenedésről, az egymástól egyre távolodó értékrendek egyre nehezebb összehangolásáról és úgy általában véve a modern ember problémáiról. Annak ellenére, hogy a film 1976-ban került a mozikba, még a ma nézőjéhez is ugyanannyira tud szólni, mint az akkori közönséghez. Jó a téma, jók a szereplők, jó a rendezés – igazi klasszikus mai értékekkel is.
80 Dag (2012)