Ez lényegében az olyan kémfilmek paródiája, mint a James Bond és a Mission: Impossible, és ez nekem valahol zavaró, mivel semmi eredetiséget nem tud felmutatni. A műfajhoz képest meglepően kevés az akció. Ez egy kiábrándítóan unalmas film Ritchie-től, amiből hiányzik az a játékosság és kreativitás, ami egyébként rá jellmező lenne.
Semmi sem megy jól ebben a filmben. Semmi sem vicces, a színészi játék nagyon gyenge szinte minden színésznél, a rendezés nagyon rossz és tele van nem vicces vulgáris viccekkel... Kár, mert Thomas N'Gijol általában nagyon jó... Nem értem, hogy csináltak egy ilyen befejezetlen filmet.
Hihetetlen történet, hihetetlen jellemábrázolás és gyenge színészi játék (kivéve a fiatal srácot, aki Davidet játszotta). Tényleg nem sok mindent lehet még mondani erről a filmről azon kívül, hogy jónak lehet tekinteni, ha a nézők nem kérdőjelezik meg a sok ellentmondást és irreális helyzetet, amit a cselekmény nyújt.
Olyan volt, mint egy türelempróba a lehető legrosszabb értelemben. Rettenetes film, az alakítások, rendezés, párbeszédek, kameramunka - egyszerűen minden átlagon aluli volt. Olaszoktól többet várna az ember...
Nem hibátlan, de látszik, hogy mindent beleadtak a készítők. Az biztos, hogy Amerika igazságszolgáltató rendszerével valami nagy galiba van. Britney apja és a többiek súlyos büntetést érdemeltek volna.
Nagyon örültem, hogy újra láthatom a főszereplőket együtt, viccesek voltak, a nosztalgia fejbecsapott a jó értelemben. Viszont a sok random vendég kicsit felesleges volt.
79 Hat hét (2023)