Ez pont az a mese, amit szerintem felnőttként is simán lehet élvezni. Van benne kaland, rejtély, családi dráma, meg egy kis természetközeli varázs. A történet nem akarja feltalálni a spanyolviaszt, de a hangulata és a különleges animációja miatt abszolút megéri megnézni. Nekem nagyon tetszett ez a régimódi, mesekönyvszerű stílus.
Willem Dafoe konkrétan leuralja ezt a filmet. Van benne valami betegesen szórakoztató, ahogy egy luxusszigeten mindenki csillog, miközben a háttérben lassan szétesik az egész család. Nem tökéletes, néha túl lassú, de a hangulata nagyon betalált.
Nagyon durván intim film, néha konkrétan olyan érzés, mintha véletlenül valaki terápiáján ülnél bent. Közben meg teljesen beszippant, mert annyira őszinte és awkward módon emberi. Nem pörög, de pont ettől működik. Utána még órákig kattogtam rajta.
Tök fun film volt. A sztori eléggé klasszik underdog vibe, szóval nagy meglepetések nincsenek, de a látvány és a meccsjelenetek brutál energikusak. Néha kicsit túl pörgős, viszont végig jó hangulatban tart. Simán nézhető, ha valami könnyed animációra vágysz.
Nagyon megfogott ez a film, nincs túljátszva, mégis baromi erős. Mike karakterén keresztül mutatja meg Dickinson, hogy a változás lehet lehetetlen is, ha közben az ember mindig visszatér ugyanoda. Frank Dillane alakítása szívbemarkoló, de nem csak sírni lehet, hanem gondolkodni is. Néhol lassú, de pont ez teszi hitelessé.
73 A Cinege titka (2025)