Igazából nem szeretném darabora szedni a filmet, így csak azt szeretném mondani, hogy teljesen mellőzhető darabról van szó, legalábbis időpocsékolásnak érzem azt, hogy megnéztem. Sajnos nem tudom ajánlani.
Valahogy az utóbbi időkben én már nem igazán tudok hátast dobni a képregény filmektől. Nem azért mert ne lennének még mindig nézhetőek, de azt hiszem, pont ez a gond velük. Hogy gyakorlatilag a "nézhető" kategórián már egy sem nagyon lép túl. Elismerem, hogy nagyon pörgős film, ráadásul nagyon jól lakik vele az ember szeme, de egyszerűen lepereg és felejthető.
Egészen sodró lendületű sztori, nem az a lassú és kimért cselekmény, mint például a Keresztapa esetében. Az alakítások remekek, bár a párbeszédek sokszor triviálisak és ettől úgy éreztem sok felesleges jelenetet tartalmaz.
Nem tudom, hogy mennyit szabad elhinni ennek a sorozatnak, mert hiába szigorú a téma, néha az volt az érzésem, hogy a legkomolyabb dolgokat fel sem vehették kamerára. Nehéz elhinni, hogy ilyen sok helyre mehettek be tényleg, vehették fel tényleg, ami történik és adhatták le tényleg, adott esetben következmények nélkül. Furcsa.
Elég mély film lett az Én és a mostohám, és igen erős témákat feszeget, amiket képes értelmesen kibontatni, anélkül, hogy fárasztóvá, vagy didaktikussá válna. Egy élmény volt, mondjuk azt, félévente egyszer jöhet egy ilyen, ha értitek, mire gondolok...
Provost's film is an altogether beautiful thing, a single vision (writer-director) throbbing with truthful understanding of women, and sorrow, regret, salvation and vegetable gardening.
Hááát, egészen ígéretesen indult ez a sorozat, de aztán annyira gyorsan is klisékbe fordult, nem igazán tudott olyasmit hozni, amitől én úgy eldobnám az agyam. Ettől persze még szerintem érdemes belevágni, mert alighanem az egyik legjobb ebben a műfajban.
Helyesek a gyerekek, meg a hétgyerekes családmodell is nagyon kedves, de ettől még nagyon gyenge ez a sorozat. Nem jók a színészek és a történet is hiányos.
A színészek és a rendező munkáját szerintem senki nem fogja méltatni, de az elképzelés nem volt olyan gáz. Egyszer nézhető, horrorfanoknak unaloműzőként.
Nekem volt szerencsém a filmet a kisbuszból megnézni, olcsóbb volt, mint a rendes mozijegy, ráadásul az árban benne volt a pattogatott kukorica is. Biztos vagyok benne, hogy sokban hozzájárult a film varázsához, hogy vörös szőnyegen léphettem be a moziba, ami direkt nekünk gördült a lakásunk elé. A film minden percét élveztem, minden budapestinek javaslom.
Az előzetes láttán kicsit félve álltam neki a pilotnak, és beigazolódott a megérzésem. Csak akkor tegyetek vele próbát, ha tényleg nagyon ráértek, és nem tudjátok, hogyan lehetne a legrosszabbul eltölteni az időt, amit sorozatnézésre szántok.
Steven Soderbergh nagyon értette a dolgát a film kapcsán. Teljesen jót rakott össze, emelem a alapom. Kezdte az egészet egy már tökéletesre vitt forgatókönyvvel, majd folytatta az igényes szereposztással és egy nem tökéletes, de ügyes operatőri munkával.
Szerintem nem állt jól a szerep Donnie Yen-nek. Még ha az arca meg is van a szerephez, én miden idők legnagyobb kínai harcsát egy kicsit magasabbnak, erősebbnek és megfontoltabbnak képzeltem. Valami hiányzott a karakterből, nem volt lehengerlő, mint ahogy a film sem lehengerlő. Meglehetősen átlagos.
Nem rossz film, ami pedig különösen érdekessé teszi, az az, hogy igaz történetet mesél el. Sajnos ilyen esetek megtörténnek még ma is, és nem csak Lengyelországban. A rendezés kiváló, a színészek alakításával is elégdett voltam, egyedül a film első harmada nem tetszett, mert semmiről nem szólt.
Quentin Tarantino állítása nem túlzás, tényleg ez az volt 2013 legjobb filmje. Az pedig, hogy a film ennyire tetszett Tarantinonak nem meglepő, sokban befolyásolta a legendás rendező az izraeli rendezőpárost, akár bevallják, akár nem. A film véres akciók és spontán humor keveredése. Zseniális!
Én azért egy kicsit többet vártam volna ettől a filmtől, hogy a sok humorizálás után lesz egy kis dráma, vagy valami megindító jelenet. Nos, ha volt is, az nálam nem működött egyszerűen. Rengeteg jól megírt jelenet van a történetben, de valahogy olyan sablonos az egész.
Van egyfajta kellemes, családias hangulata. A film nem alpári és mégis egy kicsit korosztálynak behatároltnak érzem, mivel sok helyütt eléggé mélyebbe tartalmakkal is rendelkezik. Én viszonylag élveztem, de tuti nem fogom többször megnézni.
77 Wonderful Days (2003)