Véleményem szerint a Rontó Ralph az utóbbi évek egyik legjobban sikerült animációs filmje. Nosztalgikus élménnyel gazdagítja a nézőt, miközben veszettül szórakoztat. Mindenképpen megéri megnézni!
A regényről maga Stanley Kubrick mondta egyszer azt, hogy ezt nem lehet megfilmesíteni. Tom Tykwer viszont mindannyiunk nagy örömére rácáfolt erre az állításra és elénk tárt egy gigászi méretű mestermunkát, egy igazi feledhetetlen gyöngyszemet. A cselekmény pörög rendesen, nem unatkozunk egy perc erejéig sem és bizony sokszor újranézős kategória. Nálam legalábbis mindenképp.
Néhány üresjárat természetesen akad, de a tempó így is feszes, pörgős és magával rangadó. A hangulata meglehetősen groteszk, időnként el-elkalandozik egyfajta művésziesebb irányba. A színészi játékok megalkuvást nem ismerőek, az aktorok semmit sem bíztak a véletlenre. Luis Tosar-t élvezet volt nézni, de a többiek sem lógtak ki. Mindenképp érdemes tenni vele egy próbát!
A karakterek rettentő sablonosak, a film üzenetéről nem is beszélve. De elvégre egy vígjátékról van szó, nem egy karakterdrámáról. Tipikusan az az alkotás, ami egyszeri megnézés esetén szódával elmegy, de másnap már senki nem fog rá emlékezni és valószínűleg a kedvence sem lesz senkinek.
Sokrétű film, de közel sem hibátlan és bizony, kategórián belül is láttunk már jobbat. Egyszeri megnézésre mindenképpen alkalmasnak tartom, mert egy nagyon hangulatos filmélmény, kiváló fényképezéssel és soundtrackkel. Évek múlva viszont nem biztos, hogy fel fogjuk tudni idézni David Gordon Green filmjét.
84 Rontó Ralph (2012)