indingo

Izgalmas és fordulatos történet, igazi északi thriller. Több szálon fut, az idősíkokkal is játszik. Remek film.

A címe alapján azt gondolnánk egy zenés film, de inkább család terápiát láthatunk, ahol mindenki egy kis hazugsággal próbál menekülni a valós gondok elől, de ne gondoljuk, hogy túl mélyreható analízist kapunk. Brooke White énekhangját többször is meghallgattam volna. Egy könnyed délutáni szórakozásként megnézhető.

Régi sérelmek apa és lánya között, lehet hogy csak beszélni kellene és hát ez a legnehezebb, mint a valós életben. Érdemes oda figyelni a párbeszédekre, sok tanulság hangzik el és ezek adják a film értékét.

Lendületes a története, sok minden történt benne, valahol kicsit erőltetett. Picit elhozza az éhezők viadala érzést.

A története elég monoton. Folyamatosan visszatérő elemek. Zuhanyzás fogmosás, széktörés. Tom Hanks alakítása sem a megszokott.

Évek óta tud egy kellemes hangulatot teremteni a reggelekre. Mikike imádnivaló.

Komédia amibe sok mindent belezsúfoltak, ízlés kérdése a néha idegesítő gagyi jelenetek, néha meg mulattató és ha összességében érzelmeket vált ki akkor még jó is lehet és hát vegyük figyelembe több mint 30 éve készült.

Kómába esett férfi szelleme és az őt elütő nő kapcsolata, valamiért szeretnek ilyen témájú filmeket készíteni, hát ez is elég átlagosra sikeredett mert semmi újat nem ad csak időt lehet tölteni vele.

A történet egyszerű, de nem mindennapi. Életrajzi ihletésű film és ez adja a legfőbb értékét és persze a tengeri jelenetek .

A téma nem mindennapi és itt nem a történet cselekményére hanem a főszereplőre gondolok, a film egy asperger-szindrómás nőről szól. Az alkotók bemutatják milyen egy ilyen ember és ha türelmesek vagyunk könnyebben elfogadhatjuk.

Sokan vannak akik szeretnének pillanatokat újra élni, visszamenni az időben és ha még változtathatnának az eseményeken hát mégsem élnek vele vagy inkább még nagyobb galibát okoznak vele, hát ez a film is néha annak tűnt. Lerágott csont a téma és nem a legjobbra sikeredett.

Könnyed, szórakoztató film négy tudós társaságában akiktől észrevétlenül még tanulhatunk is és hát persze ott a romantikus szál. Ötletes, amit lehetett kihoztak a történetből és megfűszerezték egy kis fizikával.

Az oscarra jelölt dokumentumfilmek érdekelnének, de sok nem jut el hozzánk.

Nekem az Oscar a filmekről és a színészekről szól. A legjobb animációk nem az én világom. Láttam párat közülük, de túl mély benyomást nem tettek.

A rövidfilmek engem annyira nem hozza lázba, de aki szeretni követni a filmvilág történéseit annak kötelező megnézni.

Azért Sylvester Stallone díjazása a Creed: Apollo fiában nyújtott alakításáért picit erős volt, de a többi díjazott megérdemelte a díjat.

Kicsit furcsa volt, hogy két nő vezeti a showt. A este nyertese mindenképpen a Sráckor volt.

Én jobban kedvelem, mint az Oscart. Ott sajnos már túlestek a ló túloldalán.

Unalmas, sablonos történetek halmaza, csak időpocsékolás megnézni.

Egy film, három élet története, amelyet összekapcsolnak az események és azok következményei. Neves színészek alakítják a főbb szerepeket már ezért is érdemes megnézni amellett, hogy film sem egy egyszerű történet.