Aki szereti Atkinson humorát az nem fog csalódni. Hihetetlen, hogy évtizedek óta nyomja ugyanazt és még mindig vicces. A története közepes, de vannak benne jó jelenetek.
Egy felesleges műsor. Az ott fellépettek közül Celine Dion és az Abbán kívül túl sokan nem csináltak karriert. A dalokról pár hétig beszélnek, utána mennek a levesbe.
Alap sztori egy lerágott csont és már az elején tudni lehet mi lesz a vége, de hát akkor miért is nézzük meg, mert lehet, hogy soha nem lehet elég azaz út amíg eljutunk a célig és ha még egy kicsit szórakoztat is.
Egyszóval jellemezhetnénk egy elmebeteg film, amin felhőtlenül szórakozhatunk, ötletekkel és poénokkal fűszerezve könnyed esti vacsora, főleg ha a nevetés fogyaszt, de ha nem hát a a lelket tölti fel.
Érzelmekre hat, családi drámákkal és itt is előkerül a - csak beszélni kellene egymással történet, de az egész mögött a szerv donor "üzenete" és azon keresztül a saját élethelyzetünk is előtérbe kerül.
Vigyázat férfiak olvasnak a gondolataitokban, lehetne ez is címe. Egy-két találó poén is akad benne, de így is csak átlagosra sikeredett egyszer nézhető film, ami a végére túl cukrosra sikeredett.
A címe alapján azt gondolnánk egy zenés film, de inkább család terápiát láthatunk, ahol mindenki egy kis hazugsággal próbál menekülni a valós gondok elől, de ne gondoljuk, hogy túl mélyreható analízist kapunk. Brooke White énekhangját többször is meghallgattam volna. Egy könnyed délutáni szórakozásként megnézhető.
Régi sérelmek apa és lánya között, lehet hogy csak beszélni kellene és hát ez a legnehezebb, mint a valós életben. Érdemes oda figyelni a párbeszédekre, sok tanulság hangzik el és ezek adják a film értékét.
88 Egyszer volt az ember (1978)