e-batta

Sorsok
Mira Nair mindig emberi sorsokról mesél, és az már plusz a részéről, hogy ezt olyan környezetbe helyezi bele, amitől kissé egzotikusnak érezzük magunkat. Legyen az USA déli része (Mississippi Masala), vagy a viktoriánus kor (Hiúság vására), kortalan erotika (Káma Szútra), vagy Lahore régmúlt fényei. És ezek az emberi sorsok sosem egyszerűek, ahogy a mi életünk sem, csak mi parányiak vagyunk, de ilyenek Nair szereplői is. Mind megpróbál a saját világában boldogulni, ki így, ki úgy. De nála nincs fekete, vagy fehér, ahogy az életben sem. Nincs tökéletesen jó, tökéletesen rossz, tökéletesen igaz és tökéletesen hamis. Nehéz először megérteni a filmjeit, mert annyira lassúak, annyira csipegetve a... több»

Érdekes film volt, nagyon érdekes. Először úgy tűnt, hogy egy szokványos terrorista fenyegetés, felrobbantják a vonatot. Aztán sima váltságdíjas ügynek látszott, de valójában sokkal bonyolultabb lett. És hát persze a végén azoknak szurkoltam, akik a bombát a vonatra rakták. (és semmi perverzió, tényleg szimpik voltak). Az összes színész szuperül teljesített. Anil Kapoor (Arjun Khanna terrorelhárítás), Ajay Devgan (Aakash Rana merénylő nr.1), Kangna Ranaut (Nikita Malhotra, a felesége), Zayed Khan (Aadil Khan, merénylő nr. 2), Sameera Reddy (Megha, merénylő nr. 3) és Boman Irani (Sanjay Raina, forgalomirányító). Mind-mind szuperek voltak. És persze Mallika Sherawat az itemsongjával, fantaszti... több»

Három film, három korszak, három egymástól merőben eltérő szerelem, és két főszereplő Shahid Kapoor és Priyanka Chopra. Nagyon szeretem ezt a filmet, mert tulajdonképpen India három különböző arcát mutatja be, a múlt század elején az egyre inkább öntudatra ébredő függetlenségi vágyat, a muszlim-hindi ellentét dacára; a 60-as- évek bollywoodi hőskorát, amikor minden színes, csillogó volt, de mindenkit gúzsba kötöttek a hagyományok és tradíciók, és a legújabb kor, amikor a Facebook-on teszik közzé a szakítás után megutált szerelmesünk ellesett, intim képeit... bosszúból. A két színész három különböző karaktert alakított és nem tudom megmondani melyikük volt a jobb. Na, jó, döntetlen! Annyira e... több»

Az egyik legötletesebb vígjáték amit valaha láttam. Boman Iranit azt hiszem nem kell bemutatni, de némi plusz információ a filmhez. Boman Irani édesanyját a filmben a csak névrokon Daisy Irani alakítja, akivel annyira egy hullámhosszon mozognak, hogy nézni is gyönyörűség. Farah Khannak pedig ez volt a bemutatkozása. Mint filmszínésznő. Mert amúgy A-kategóriás sztár Bollywoodban minden szempontból. Már az általa készített koreográfiákért az lenne (ezekből egy csokorral be is mutatnak a Ramba Mein Samba szám alatt, azért lesznek annyira ismerősek a mozdulatok), de az alapvetően férfiközpontú rendezői társaságba két örökzöld gyöngyszemmel beverekedte magát, ez pedig a Main Hoon Na és az Om Shan... több»

Szívem csücske
Szívem csücske, Ram Charan (Raj) a főszereplője, mellette pedig a 100% Love-ban már megdicsért Tamannaah Bhatia (Chaitra). A sztori meglehetősen szövevényes, megpróbálom röviden összefoglalni. Az extrémfogadásokból élő Raj mindig nyer, pedig a legtöbbször a tét az élete. Ebből támogatja fogadott szüleit, de főleg gyógyíthatatlan alkoholista nevelőapját. Egyéniségük különbözősége már abban is látszik, hogy Raj (amnéziásan) gyerekként találta meg az iszákos férfit, hazavitte, majd "örökbefogadta". Most viszont azonnali májátültetés miatt szüksége lenne 2 millió rúpiára, ezért legutóbbi vesztes ellenfele újabb fogadást ajánl. Érje el, hogy beleszeressen Chaitra még az év vége előtt. Nem könnyű... több»

A bollywoodi témaválasztás felzárkózott a nyugathoz
Az utóbbi évtized bollywoodi filmgyártása rohamléptekkel felzárkózott a nyugati filmvilág témaválasztásaihoz, ez a film is ennek a tanúbizonysága. A hagyományos indiai film a hindu hitvilág ábrázolásában nem kérdőjelezi meg a hitet, az istenek cselekedeteit mély meggyőződéssel, kérdőjelek nélkül ábrázolja. Az OMG viszont erőteljesen belecsap a közepébe. Adva van egy kegytárgyárus (Paresh Rawal, nem bollywoodi sztár-ikon, hanem elismert karakterszínész), akinek üzletét földig lerombolja egy földrengés. Az üzletember ráadásul olyasmit árul, amiben nem is hisz; meggyőződéses ateista. A romba dőlt üzletet és az anyagi csődöt hamarosan követi a családja széthullása is, amikor dühében feljelenti ... több»

Vicces film volt. Kittu (Vennela Kishore) és Lalli (Chinmayi) a Facebook-on ismerkednek meg, de egyikük sem mer elmenni a személyes találkozóra. Lalli Lavanyát (Shanvi), Kittu pedig Akasht (Aadi) kéri meg, hogy játsszák el az alteregójukat. Ebből aztán némi bonyodalom akad, mert Akashnak már korábban is tetszett Lavanya, akit egyszerűen csak Lovely-nak szólít. Aztán persze hamar kiderül a turpisság, ezek ketten jól meg is sértődnek, majd Kittu és Lalli hathatós közreműködésével ki is békülnek. Lavanya édesapja elképesztő módon neveli a lányát. Bármit szeretne Lavanya, azt duplán kapja meg. Mangalampalli Maharadhi (Rajendra Prasad) amikor megismeri Akasht elég szerencsétlen pillanatában tal... több»

Egy hercegi származású indiai filmszínésznő és egy pakisztáni popikon közös filmben, különösen izgalmassá tehet egy filmet. Aditi Rao Hydarit ebben a filmben láttam először, és nem is értettem, hogyhogy nem kap több lehetőséget. Izgalmas arca van, a kamera imádja a nagy őzikeszemeit, kellően bevállalós, és a három különböző történet alatt három különböző arcát mutatja. Tökéletes választás volt a szerepre. Ali Zafar már a Mere Brother Ki Dulhanban is bejött nekem (most tudtam csak meg, hogy ő énekelt ott is), de persze ott a "hoppon maradt" szerepet kapta, itt viszont abszolút főszerep. A film bevallottan arra is rájátszik, hogy Ali Zafarnak nem kis rajongótábora van Pakisztánban, ami újabb n... több»

Melyik az igazi történet?
Írtam már, hogy nem annyira kedvelem Vidya Balan-t, bár elismerem a tehetségét. Először a Bhool Bhulaiyaa-ban láttam, hogy mire képes, amikor a többszörösen hasadt személyiséget eljátszotta. Mellékesen pedig tökéletes bengáli táncot produkált (a legtöbb indiai színésznő képtelen lenne erre, bármilyen jó tánctudása is van). Nagyon-nagyon meggyőző volt a játéka. Láttam még a Heyy Babyy-ben és a Salaam-E-Ishq-ben, előbbinél meg sem említettem, annyira nem ragadt meg bennem, utóbbinál pedig nem kapott tőlem túl hízelgő kritikát. Itt viszont odaragasztott a képernyő elé. Most már értem, hogy miért kapott FilmFare díjat az alakításáért. Ezért a filmért abszolút megérdemelte. A film úgy indul, mint... több»

Láttam egy végtelenül szép filmet az egyenjogúságról, a tiszteletről, a szeretetről és a toleranciáról. Abban a városban játszódik, amely éppen a sokszínűségével vált ismertté, New Yorkban. Rohanó világunkban mindenki elmegy a másik mellett, a családok már nem adják meg azt a kis időt egymásnak, amiben még elfogadják a másik 'másságát'. A film nem kioktat, csak rámutat, és megoldást sem talál. Ez csak egy egyén harca, akinek sikerül: 4 hét alatt megtanulni angolul... nekem 20 év alatt se jött össze, bár annyira nem is voltam sose motiválva, mint Shashi (Sridevi elképesztően jó alakítása), aki azonos szinten akart lenni a családjában a többiekkel, de ehhez hiányzott az angol nyelv tudása. Lát... több»

Nem nagy durranás
Az első olyan film, ahol Imran Khant és Kareena Kapoort megpróbálták összehozni, hátha ebből a párosításból kisül valami jó. (2013-ban megismételték a Gori Tere Pyaar Meinben, az se jött össze) Ez persze nem így történt, Imran jobban passzol Deepika Padukonéval, de még Genelia D'Souzával is, Kareena pedig inkább illik (korban is, és habitusban is) Saif Ali Khanhoz, vagy Shah Rukh Khanhoz. De nem a korkülönbség, hanem az átgondolatlan koncepció okozhatja, hogy a film első nézésre nem egy nagy durranás. Pedig érdekes kísérlet, hogy Imran (Rahul szerepében) még a szokásosnál is idiótább, a cinikusság már a fülén folyik ki, és közeledik a teljes zakkantság állapota felé, miután rangkórságban sze... több»

A szinopszist fent már szépen össze van foglalva, ennél többet nem is szabad elárulni a filmből. Azért egy valamit leírnék, mert nagyon vicces. A főhős neve: Sri Raja Vasi Reddy Vijaya Dhwaja Sri Simha... kimondani is fárasztó! :) N.T.R. Rao Jr.-nek (akit mostanában Junior N.T.R.-nek hívnak) nagyon nehéz dolga van, hiszen nagyapja Taraka Rama Rao Nandamuri egy kultusz figura, félisten Hyderabadban, az ő nyomdokaiba kell lépnie, és megfelelnie az elvárásoknak. Böcsülettel helytáll, én úgy érzem, bár nagyapja munkásságáról csak olvastam (filmsztár, majd politikus és államminiszter, mint egy indiai Ronald Reagan). Két lány között lavírozik vicces helyzetekben, választottja Satya (Trisha Krishna... több»

Bevallom őszintén nem tudtam eldönteni kinek van igaza. Mindkét oldal mocskos dolgokban vett részt, és alapvetően mindkét oldal hitt az elveiben. És ezek az elvek elég fennköltek voltak ahhoz, hogy meghaljanak érte. Egyszerűen nem értettem ezt a kacifántos helyzetet, de valószínűleg a mai napig így vannak vele az indiai politikusok is. De annyira nyomasztó a sztori, hogy egyszeri megnézésétől is kirázott a hideg tőle.

A film úgy rossz, ahogy van
Az első példány, amit láttam ritka vacak avi-file, ráégetett lóbetűkkel, pocsék feliratozással, kifütyüléssel, és kitakarással (mindkettő nagyon vicces 2012-ben). Azóta beszereztem egy nagyon jó verziót, amiben a kifütyülés és kitakarás maradt. :) Ennek ellenére imádom. Ha meg kellene magyaráznom, hogy miért, akkor passz. A film úgy rossz, ahogy van. A sztori vonalvezetésén kívül minden, a dialógok, a szereplők, a táncok, lenyúlt zenék stb. Mahesh Babu, vagy ahogy teluguék mondják: Szupersztár Mahesh annyira szuggesztív jelenség, hogy mindegy mit játszik el. Játszani nem nagyon tud, mégis imádja a kamera. Meg én is. Kajal Agarwal meg pont jó karakter mellé női főszereplőnek, bár elég sokat v... több»

Szórakoztató
Sajnos csak fordított sorrendben tudtam megnézni, a Billa magyar feliratára még várnom kell, bár ahogyan olvasom a sztorit, olymindegy, mert a két történetnek semmi köze sincs egymáshoz, annyiban egyeznek meg, hogy Ajith Kumar a főszereplő, és egy maffiózót alakít. A Billáról még annyit érdemes tudni, hogy egy tamil Don-adaptáció, én a telugu változatát láttam Prabhas főszereplésével, mivel az nagyon bejött, valószínűleg ez sem fog csalódást okozni. A Billa 2 nem a folytatása, hanem egy teljesen más sztori. Valamiért nagyon ismerős volt, aztán beugrott, hogy hasonló történetet láttam már, a Sebhelyesarcú (Scarface) ugyanerről szól. Egy teljesen átlagos ember elmenekül szigetország hazájából ... több»

Annyiban javítanám a fenti sztorit, hogy nem generációs gyűlölködésről szól, az ellenségeskedés egészen friss, méghozzá egy nő miatt. Jai Singh kedvesét ugyanis zsarolással feleségül veszi Oberoi (Anupam Kher), innentől ered a vérgőzös háborúskodás. Sapna pedig nem Oberoi lánya, hanem a húga. Viszont rengeteg gyűlölködés, vér és erőszak van a filmben. Sunny Deol és Manisha Koirala nem igazán tudták visszaadni a mindent elsöprő szerelmet, valahogy hiányzott közöttük az a kapcsolat, ami hihetővé tette volna. Szerencsére a filmet megmenti Jackie Shroff és Anupam Kher. Kettejük párosa frenetikus, különösen Kher, aki egészen sátáni tud lenni, és nem kímél senkit és semmit, még a saját húgát sem, ... több»

Boman Irani fergeteges szólójával kezdődik a film, akinek Cyrano méretű orra lett a film kedvéért. Ráadásul eszméletlen jó szövegeket írtak neki. Pl. öccsének mondja: Te olyan hülye vagy, hogyha egy versenyen egyedül indulsz, akkor is második leszel. Nem tudom ki látta a Vaklárma című Gene Wilder/Richard Pryor filmet, ez annak a reinkarnációja. Pyare (Fardeen Khan) vak, Mohan (Vivek Oberoi) pedig süket. És ezzel a hasonlóság ki is fulladt. Tele van frappáns ötletekkel a film. Fantasztikus jelenet volt, amikor zenét csináltak a kezük ügyébe eső dolgokból (pohár, díszlet, mobiltelefon stb.) zseniális volt. Gondolom ez Anu Malik kreativitását dicséri. Igyekeztek kihasználni a két fogyatékos... több»

Nagyon szép film volt, csak kissé elkésett. A 2006-os év különösen erős évjárat volt, úgyhogy szerencsétlen film labdába sem tudott rúgni a Don, a Dhoom:2, a Fanaa, a Krrish, a Lage Raho Munna Bhai, a Kabhi Alvida Naa Kehna és a Rang De Basanti mellett. Ezek mind nagyon súlyos filmek voltak abban az évben, és azóta is sokkal inkább emlegetik őket, mint a Humko Tumse Pyaar Hait. Mondjuk, ha 2000-ben, vagy 2001-ben készítik el, akkor nagyot durrant volna, de így csendesen elsüllyedt. A szerelmi háromszögben leginkább Ameesha Patel játéka ragadott meg, bár a vak lány szerepét olyan nagyon nem vitte túlzásba (érdekes módon Kajol a Fanaa-ban szintén vak lányt alakított, akit műtéttel meggyógyítot... több»

Három évvel ezelőtt Arjun Rampal már eljátszott egy vakot az Aankhen című filmben. És meg kell mondjam, ott sokkal hitelesebb volt. Itt egyszerűen nem hittem el, hogy vak. No mindegy. Alapvetően egy suspense-filmet látunk, amit én leginkább érzelmi suspense-ként írnám körül. Az ilyen típusú filmeknél nem is szabad elmondani a sztorit. Én sem írom le. Nekem egyrészt csalódás volt, másrészt meg nem. Mikor megnéztem, eleve nem számítottam sok mindenre, ilyen szempontból nem is ért nagy koppanás. Arjun Rampal még mindig csak keresi a helyét, egy évvel később a Don-ban már igazán ütős alakítást látunk tőle. Ameesha Patel meg amekkora durranás volt 2000-ben, szép lassan tűnt el a süllyesztőben. Be... több»

A Nevem: Sam című amcsi film adaptációja, tele indiai érzelmekkel. Ajay Devgn nagyon jól hozta az autista, értelmi fogyatékos apát, Esha Deol elképesztően jól játszotta az érzelmileg nyomorék kábítószerfüggőt, Sushmita Sen pedig egyre jobban bejön nekem.