A katasztrofális és a zseniális között csapong Woody Allen első tévésorozata, amelyben a 81 éves rendező a terrorizmus körüli diskurzushoz is hozzászól. Fanyarul, humorosan. SOÓS TAMÁS KRITIKÁJA. több»
Szűz vagyok: de ez egy régi póló – olvasható a szent életű Mary nővér hálóingén. A blaszfémia karcolásának hangján beszél felkavaróan pompázatos sorozatában Paolo Sorrentino az egyén, hatalom és hit keverékéből álló vallásról és a hozzá való ellentmondásos viszonyulásunkról. több»
A Bezárva egy cselekmény- és színészközpontú, eredeti ötletre épülő film, ami egyben azt is bizonyítja, hogy ez önmagában édeskevés a jó moziélményhez. CSIGER ÁDÁM KRITIKÁJA. több»
Vannak olyan filmek, amelyek nem törekszenek egetverő igazságok felé, szépelgő és körülményes kifejezéssel nem gondolatébresztőek, inkább csak elénk tolják az életnek hívott realityt, mint a sótlan spenótot, oszt jó napot. Ha megeszed, jó; ha nem, akkor is. PAPP SÁNDOR ZSIGMOND KRITIKÁJA. több»
Nem elég, hogy menő divattervező, még filmeket is tud rendezni. Tom Ford második nagyjátékfilmjét, az Éjszakai ragadozókat szeretni fogják azok, akiket már az első mozijával, az Egy egyedülálló férfival is meggyőzött a tehetségéről. több»
A Szulejmán sikere után annyira nem is tűnik meglepőnek, hogy egyfajta spin-off készült el, noha még véletlenül sem az amerikai sorozatok minőségi mellékhajtásaira kell itt gondolni (Better Caul Saul, Fear the Walking Dead), mert A szultána a kontinuitás csodálatos mintapéldánya. Bár itt már nem abban a dicsőséges században járunk, ami számunkra talán annyira nem is dicsőséges, hanem az 1600-as évek elején. I. Szulejmán, szegény, már nincs sehol, és nem is ez a birodalom aranykora, noha a későbbi részekben látni fogjuk, hogy A szultána forgatókönyvírói sem látogatták szorgosan a kora újkori szemináriumokat és forrásolvasás órákat. több»
Sopsits Árpádnak nem volt elég, hogy a múlt század második felének hírhedt magyar sorozatgyilkosságából „csak” egy félelmetes, brutális thrillert forgasson. Kár. Szabó Gábor bámulatos operatőri munkája díjat érdemel. Hajduk Károly alakításától megfagy bennünk a vér. KOVÁCS GELLÉRT KRITIKÁJA. több»
Az Érkezés, mint a hetvenes évek legjobb hollywoodi filmjei, áthidalja a művészet és a tömegszórakoztatás közé ásott, amúgy is értelmetlen árkot. több»
Az elvárások elől állandóan félreugró, önmagukat kisiklató vágytörténetek francia mestere játékosan enigmatikus, emberi és mesei filmjének kérdése, hogy a kényszerek felszámolása vajon automatikusan felszabaduláshoz vezet-e. Válaszra persze ne számítsunk. GYENGE ZSOLT KRITIKÁJA. több»
66 Crisis in Six Scenes (2016)