Ez a film nagyon vicces. A mozi, a bírósági tárgyalás stb. mind nagyon jók. Persze ez a betegség nem vicces, de ez még mindig egy film, és annak nagyon jó, remek szórakozás. Kellemes meglepetés volt.
Brutális film, semmi lassítás, semmi unalmas rész, hamar elrepül sajnos a játékidő, pedig még nézné az ember. Az összes szereplő jó benne, régen láttam már ilyen jól összerakott filmet, ebben a stílusban kiemelkedő.
Cohen-féle szokásos agymenés. Nem mindenki van beavatva a filmben, így vannak elég abszurd jelenetek, de ezekben pont ez a jó. Nekem tetszik, amiket csinál, így ez is jó, a fazon tulajdonképpen egy külön stílus ezekkel a filmekkel, most is hozza, amit szokott.
Vígjáték francia humor stílusban. Nem rossz ez, ha valakinek bejönnek az ilyesmi régi stílusú filmek. Nem a sírva röhögős fajta, hanem nyugisabb vígjáték. Néha ilyen is kell.
Még a képregénykorszakban voltam nagy Pókember-rajongó, gyerekkoromban. Talán ha két részt láttam régebben, mióta mozikat csinálnak belőle, így azt se tudtam, ki kicsoda a filmben, de így se volt rossz. Ma már csak nagy ritkán nézek szuperhősös filmeket, már nem igazán kötnek le. Nem gondoltam, hogy ez a film tud még valamit hozni, ami érdekel, de ez jó volt. Tetszett a fő „ellenség” ezzel a folyamatos változással, de még mindig a Pókember a legnagyobb király. Lehet, meg kellett volna nézni az előző filmeket is, talán egyszer bepótolom.
Úgy néztem meg ezt a filmet, hogy nem vártam semmit, és meglepően jó volt. Végig történik valami, nem unatkozol, nekem a történet is tetszett. Végre történt valami a horrorműfajban, soha rosszabbat.
Azt gondoltam, izgalmasabb lesz; kicsit fárasztó ez az időben ugrálósdi. Nem történt benne sok minden, kicsit sablonos a befejezése is, de egynek éppen elment.
Nem rossz a film stílusa. Bár ez a történet ismerős valahonnan, de egész jó lett. Az eleje nem tetszett, de szerencsére amikor történt végre valami, onnantól nézhető lett, bár kicsit hosszúra nyújtották horrorhoz képest, de annyi baj legyen.
Jó kis akciófilm, annak minden hibájával. Szórakoztató volt, főleg ha nem figyelünk rá, milyen hülyeség néhány jelenet, de ez minden akciófilmben így van.
Ez a film azzal próbál különleges lenni, hogy ilyen videochatbe ágyazza a szellemes témát, de ez ettől még átlagos film marad. Az eleje unalom, utána kapunk egy egész tűrhető szellemes témát, de valahogy olyan érzése van az embernek, hogy hamar túl akartak lenni ezen, ezért ez a rövid játékidő. Egyszer simán nézhető.
Alapjában véve kedvelem az ördögűzős filmeket, persze ha nem gagyi. Ez például nem az, az öreg pap kifejezetten jól szerepel, a fiatalabb annyira nem, még ha a szerep ilyen is lenne, akkor is gyengécske. Így történt, vagy nem így történt, a vége az nem a legjobb. Aki kedveli az ördögűzős filmeket, az úgyis megnézi, és jól teszi.
Sok értelme nem volt megnézni. Horrornak nem mondanám, nem éppen félelmetes. A történet még nem lenne rossz, de nem tudták kihozni belőle, ami benne lehetne, főleg ezzel a semmilyen befejezéssel. Egyszerűen nincs vége a filmnek, nem tudjuk meg, hogy mi lesz a gyerekkel.
Várakozás nélkül néztem meg, ahhoz képest meglepett. Megy az aprítás végig, néha pont egy ilyen horrorhoz van kedve az embernek. Itt nem kell gondolkozni semmin, csak sodródni az eseményekkel. Szívesen néztem volna még tovább, horrornál ritka az ilyen. Mivel a vége nyitva lett hagyva, így remélem, lesz folytatás, hasonló szinten. Soha rosszabb filmet.
A börtönös filmek valahogy soha nem sikerülnek túl hitelesre. Ez sem lett az. Gyakorlatilag következmények nélküli börtönben játszódik, ami egy idő után már nem szórakoztató, hanem inkább kellemetlen. Ennyire azért nem kellett volna túltolniuk. A vége meg sablon. Egyszer meg lehet nézni és ennyi.
Így értettem, miért kell fél óra unalommal kezdeni a horrorfilmeket, de ha ezt átvészeljük, kapunk egy egész nézhető filmet. Nagy kaszabolások itt nincsenek, de nem is baj. A történet horrornál nem szokott nagy követelmény lenni, ennél is minimális, elég primitív ez a kívánságos dolog, ezerszer volt már. A főszereplő lány jól játszik, de a srác elég gagyi, nagyon mű fejeket vág. Annyi baj legyen, a mostani időkben ez egy jó horror, ez a lényeg, a kiszámítható gagyi autós jelenettel és a sablon végével együtt is. Aki kedveli a horrort, nézze meg nyugodtan.
Erre nem számítottam. Ez tényleg nagyon rosszra sikerült, a régi szereplők az egyetlen pozitívum, de ezért kár volt. Talán egy-két poén volt, amúgy egy unalmas semmitmondó katyvasz az egész.
Aki valami zenés koncertfilmet vár, az csalódni fog. Persze van benne zene, de csak rövid részletek, teljes szám egy sincs, sőt még egy fél sem. Ez egy ilyen életút-összefoglaló, az elejétől a jelenig, tagcserék, emlékezetesebb pillanatok, ilyesmi. Ettől függetlenül érdekes, ha érdekel az Iron Maiden története. Megszólalnak benne vagy tizen, rajongók, más zenészek, stb.
82 Miket nem beszélek (2025)