A film egy valós eseményen, az 1968. október 2-án Mexikóváros egyik kerületében elkövetett mészárláson alapul. Az incidens előtti hónapokban diákmozgalmak általi tüntetések zajlottak Mexikó elnyomó kormánya ellen. Az események az említett dátum napjára eszkalálódtak annyira, hogy tragikus következményekkel jártak. A filmben egy középosztálybeli mexikói család szemén keresztül követjük végig a tragikus napot, egy egyhelyszínes környezetben (lakóépület lakásában). A történetvezetés sok időt szentel a család tagjainak megismertetésével, a tüntetésekhez és magához a rendszerhez való viszonyukkal. Kicsit lassan építkezik a sztori, de szerintem egyáltalán nem unalmasan. Ráadásul ezek a jelenetek s... több»
Karakterközpontú noir, egy rablásos-gengszteres szállal, bár utóbbi csak a film második felében kerül előtérbe. Tetszett a keretes flashbackszerkezet (tipikus noir elem), ahogy az ominózus rablásra indulva Lancaster karaktere visszaemlékezik, milyen események láncolata vezettek eme tetthez. A részletes karakterbemutatás-történetfelvezetés kicsit hosszadalmas (ca. 45-50 perc), viszont ezáltal tudtam izgulni a szereplőkért, sorsuk alakulásáért. A filmvégi negatív kicsengésű melodramatikus finálé szerintem a korhoz képest is merésznek számított. Nekem 7/10.
Kicsit sokallom rá a 66%-ot, tekintve, hogy milyen életszerűtlen és idegesítő megmozdulások vannak benne. A 2 órás filmből furcsamód az első óra lassú sztorifelvezetése még tetszett, viszont ahogy jönnek a karakterek közti konfrontációk és körvonalazódik az egésznek a tétje, számomra teljesen hiteltelenné válik. Spoilerezni nem fogok viszont, ahogy a főszereplőnő bizonyos helyzetekben reagál... hát, több ilyen szitunál nevetni és sírni támadt kedvem egyszerre. A film háromnegyedénél lévő bíróságos jelenet az ügyvédnővel meg mintha önmaga paródiája lenne, nem tudtam komolyan venni. Filmvégi csavarnak még sikerült belepaszírozni egy globális méretű konspirációt. Kár, mert az első órában még té... több»
A mardi gras (nálunk farsang) éjjelén egy haldokló gazdag öregúr azzal a feltétellel hagyja rá örökségét kapzsi rokonaira, ha azok a kifejezetten nekik készített torz maszkokat hajlandók viselni éjfélig. Mutat némi hasonlóságot E. A. Poe "The Masque of Red Death" c novellájával. Tanulságos, groteszk erkölcsi mese a belső negatív tulajdonságok (hipochondria, szadizmus, nárcizmus, kapzsiság) fizikai kivetüléséről, már-már horrorisztikus formában. Számomra az epizód legfőbb mondanivalója, hogy nincs az a hamis mosoly, mely a belső én romlottságát el tudná takarni. A tárgyalt epizódban legalábbis.
Még sosem szippantott be sorozat annyira, mint anno a 24 kezdeti évadai. Emlékszem, 10 rész/nap alatt néztem meg az első 3 évadot. Jack Bauer volt a kedvenc pozitív hősöm, melynek karakterét árnyalták is, hiszen sokszor cselekedett erkölcstelenül a jó cél érdekében. A megkedvelt pozitív karaktereket is bármikor megölték a készítők,akár a legdurvább módszerekkel is (lásd 3X18), ha a sztori úgy kívánta. A sorozatok világában kreatív volt és újító, karfaszorítóan izgalmas és intenzív. Ez a varázs valahol a hatodik évadnál veszett ki igazán, bár a negyedik-ötödik évadok se tudták már azt a tényleges izgalmat hozni, mint a klasszikus első három. Sajnos a későbbi kreativitáshiány önismétléshez (el... több»
A film egy férfiról szól, akinek az egyik jelenetben ellopják az amulett medálját, ami megakadályozza, hogy éjszaka "farkasemberré" váljon. A sztori során azt láthatjuk, ahogy a medált kajtatja egyik nyomtól a másikig. A készítők sokat nézhették Pom Pom meséit, és valószínűleg meg is ihlette őket, ugyanis a farkasembert egy az egyben róla mintázták. A főszereplő fejére rátettek egy hosszú hajszálú parókát, amiből a szája-állkapcsa és két gombszeme látszik ki. Ezenkívül a kezére tettek még valami karomszerűséget, meg egy kis szőrt a felkarjáig. Ezt leszámítva semmit nem változtattak, hogy imitálják a farkasember kinézetet, sőt a fickó átváltozásakor ezekkel a kellékekkel a testén egy szál sem... több»
30 Félelem és vágy (1953)