Vesco

Látom, túl nagy sikernek itt sem örvend, bár én kevésbé lesújtó véleménnyel vagyok róla. Amolyan a "természet élővilága visszavág az emberi pusztításért"-féle "ökohorror". Színészek közül egyedül Ray Milland nyújtott jobb teljesítményt a tolószékes, zsörtölődő családfő szerepében, bár igazán emlékezetes alakításaihoz képest halvány árnyéka volt ez a szerep.Fölöslegesnek találtam a hosszú felvezetést a sok békabrekegés időnkénti bevágásával. A szürke, unalmas karakterek sem indokolták, hogy ennyi időt elidőzzünk velük a tényleges cselekmény beindulásáig. Érdekesség talán, hogy a karakterek sokszor közvetett módon halnak meg az állatok okozta baleseteknél. Pl. az üvegházban egy leguánféleség l... több»

S. King egyik személyes kedvence, mely bizonyos tekintetben a Ragyogást is ihlette. Old-school titokzatos házas misztikus film, lévén itt nincsen grafikusan ábrázolt rémség, szellem, szörnyeteg, csupán az óriási családi kúria rejtelmessége, mely megbabonázza és megszállottjává teszi a benne lakókat (szintén némi Ragyogás-párhuzam). A misztikum még meg van spékelve a háztulajdonosok padlásszobában elszeparáltan élő idős anyjával is, akit sosem látunk, mindössze a szobája ajtaját. Ez a dolog egész jól van lebegtetve a film végéig. A néha felcsendülő sejtelmes zenéje is nagyon tetszett, passzolt a filmhez. A végső csattanó megidéz egy régi klasszikust, talán a sztori előrehaladtával kitalálhat... több»

Nézése közben eszembe jutott a Die Hard 3 és A Játsz/Ma. Felvezetésre és karakterbemutatásra kb. 15 percet szánnak, utána beindul a sztori, és pár jópofa csavarral megspékelve végig pörög. Szeretem az ilyen utasítgatós/ feladatvégrehajtós suspense thrillereket. A végső fordulatra én nem számítottam, és az indíték tekintetében is másra tippeltem, így sikerült meglepnie. Ugyanakkor vannak a filmben jelenetek, melyek a nagy csavar fényében értelmüket vesztik, ilyen pl.: SPOILER A feleség kétségbeesett tekintete, mikor Butler nincs a képernyőn, vagy a durcizása, mikor Brosnan magával hurcolja (lépcsős jelenet). Fölösleges volt kamuérzelmeket játszani a nézőknek, ha a későbbi cselekmény szempo... több»

Bizonyos szempontból hasonlít a Cannibal Holocaustra. Mindkét film áldokumentarista stílusú, a valódiság látszatát keltik, és az emberiség eredendően erőszakos természetével szembesítik a nézőt, viszont a Büntető park kritikai kérdéseket is felvet a világ állapotáról. Témája ugyanis az elnyomás, ami által a rendező bemutatja az amerikai kormány emberi jogokat sárbatipró intézkedéseit, melyek elhallgattatják azokat, akik nem értenek egyet a kormány politikájával (hippi aktivisták, kikiáltott felforgatók). A filmben a szereplőket a kormány által felállított törtvényszékek/bíróságok arra kényszerítik, hogy az amerikai zászlóért versenyezzenek egy olyan "játékban", amely pont azon eszméket ássa ... több»

Sokan utálják ezt a filmet, mesterműnek én sem tartom, de nem húztam fel magam rajta, ami egy slashernél már eredmény. Nem tudom, miért a V. Price-féle Viaszbabák háza remake-jeként van számontartva, a viaszba öntött embereken kívül teljesen más a koncepció. Inkább egyfajta Tourist Trap-újragondolásnak mondanám. P. Hilton butaliba karakterén kívül mindenki hoz egy elfogadható - nem idegesítő szintet. Tetszett az elhagyatott, isten háta mögötti vészjósló város a viaszfigurákkal. Befigyelt némi A texasi láncfűrészes-feeling is a zakkant maszkos tesóval és ténykedésével. Ezenkívül némi izgalmat is sikerült becsempészni pár jelenetnél (ujjlevágós, moziban bújkálós). Szerencsére a nagyon életszer... több»

Explicit, mozgalmas slasher, de a karakterek és a logika nem épp az erőssége. Tetszett, hogy premierplánba mutatják az összes szemkitépést, csonkolást, a lepusztult, mocskos szálloda ábrázolása is jó táptalaja egy ilyen vérengzésnek. Más dolog, hogy egy ilyennek a rendbetételéhez szerintem pont nem rabokat fognak kivezényelni, akik közt vannak kisminkelt, szép, modellkinézetű lányok, alig hihető. Akik amúgy irritálóan és abszolút ellenszenvesen viselkednek, így bőven rászolgáltak, hogy fasírtot csináljanak belőlük, legalább abban nem volt hiba. A félkarú zsarut tudtam megkedvelni. SPOILER: Kár, hogy nem ő maradt final boynak. SPOILER VÉGE . Sajnos a gyilkos mészárlására is tipikus, el... több»

A film egy valós eseményen, az 1968. október 2-án Mexikóváros egyik kerületében elkövetett mészárláson alapul. Az incidens előtti hónapokban diákmozgalmak általi tüntetések zajlottak Mexikó elnyomó kormánya ellen. Az események az említett dátum napjára eszkalálódtak annyira, hogy tragikus következményekkel jártak. A filmben egy középosztálybeli mexikói család szemén keresztül követjük végig a tragikus napot, egy egyhelyszínes környezetben (lakóépület lakásában). A történetvezetés sok időt szentel a család tagjainak megismertetésével, a tüntetésekhez és magához a rendszerhez való viszonyukkal. Kicsit lassan építkezik a sztori, de szerintem egyáltalán nem unalmasan. Ráadásul ezek a jelenetek s... több»

Karakterközpontú noir, egy rablásos-gengszteres szállal, bár utóbbi csak a film második felében kerül előtérbe. Tetszett a keretes flashbackszerkezet (tipikus noir elem), ahogy az ominózus rablásra indulva Lancaster karaktere visszaemlékezik, milyen események láncolata vezettek eme tetthez. A részletes karakterbemutatás-történetfelvezetés kicsit hosszadalmas (ca. 45-50 perc), viszont ezáltal tudtam izgulni a szereplőkért, sorsuk alakulásáért. A filmvégi negatív kicsengésű melodramatikus finálé szerintem a korhoz képest is merésznek számított. Nekem 7/10.

Kicsit sokallom rá a 66%-ot, tekintve, hogy milyen életszerűtlen és idegesítő megmozdulások vannak benne. A 2 órás filmből furcsamód az első óra lassú sztorifelvezetése még tetszett, viszont ahogy jönnek a karakterek közti konfrontációk és körvonalazódik az egésznek a tétje, számomra teljesen hiteltelenné válik. Spoilerezni nem fogok viszont, ahogy a főszereplőnő bizonyos helyzetekben reagál... hát, több ilyen szitunál nevetni és sírni támadt kedvem egyszerre. A film háromnegyedénél lévő bíróságos jelenet az ügyvédnővel meg mintha önmaga paródiája lenne, nem tudtam komolyan venni. Filmvégi csavarnak még sikerült belepaszírozni egy globális méretű konspirációt. Kár, mert az első órában még té... több»

A mardi gras (nálunk farsang) éjjelén egy haldokló gazdag öregúr azzal a feltétellel hagyja rá örökségét kapzsi rokonaira, ha azok a kifejezetten nekik készített torz maszkokat hajlandók viselni éjfélig. Mutat némi hasonlóságot E. A. Poe "The Masque of Red Death" c novellájával. Tanulságos, groteszk erkölcsi mese a belső negatív tulajdonságok (hipochondria, szadizmus, nárcizmus, kapzsiság) fizikai kivetüléséről, már-már horrorisztikus formában. Számomra az epizód legfőbb mondanivalója, hogy nincs az a hamis mosoly, mely a belső én romlottságát el tudná takarni. A tárgyalt epizódban legalábbis.