Patrik

Voltak benne klassz hangulati pillanatok – a suttogások a barlangban, a homály – de valahogy nem kaptam meg azt a bizonyos ‘wow’-érzést. Jó filmes eszközökkel dolgozik, de ha már horror, akkor egy kis extra rettegés hiányzott. Két macsó kiabál benne is, de nálam ez csak közepesre ment fel.

Először azt hittem, tech-sztori = csak geekeknek, de a Blackberry simán lekötött, mert emberi a történet: a haveri brancs küzdelmei, a családi hátterek, a bukások és újrakezdések. Néhol kicsit idealizált a fókusz a sikerre, de pont ezért kapunk bátorító üzeneteket is. A zenék is nagyon mennek, tök jó, hogy a korabeli slágerek végig visszarepítenek.

Ez a produkció egyértelmű bizonyíték, hogy Del Toro a horror mestere, aki képes ezzel együtt az ember érzelmeivel is játszani. Hátborzongató.

A drogfutamok, a strandfoci és a családja által elszenvedett bántalmazások között hősünk az arab Billy Elliottá válás felé halad. A hihető felszín, a megnyerő karakterek és a befejezetlen végkifejlet mind-mind meggyőzően hatnak. A komor anyag ellenére sikerül élénk szórakozást nyújtani.

Az egyik legjobb nigériai film, amit eddig láttam. Lenyűgözött a véget nem érő fordulatok és a vége. Nagyon tetszett.

Egy teljesen működésképtelen család bemutatása. Szórakoztató, az biztos, de nem éreztem úgy, hogy kiröhögöm a belem. Mindenesetre jó kis film.

Az eredeti ezerszer jobb, mint a reboot.

Sokkal jobban tetszett, mint az első rész. A film végig konzisztens, megfelelő brutalitással, és a hangvétele végre megegyezett a trailerrel.

Szeretem a macskákat, de ez unalmas volt.

Informatív, érdekes témát feldolgozó dokumentumfilm, szerintem megéri megnézni.

A pár, az ingatlanos és az esküvő-tervező is nagyon szimpatikusak voltak.

Jó hangulatú film, ez kétségtelen, de borzaszótan sok türelem kell hozzá. Talán egy könnyedebb mozizáshoz ideális lenne, de érezhetően nagyon nagy mondandója van a történetnek, amire oda kell figyelni, de sajnos ez nem mindig megy. :/

Nagyon jól van felvéve a film, egyedi a képi világa, de nekem ez a vonal már a Suspiriánál vagy épp a Midsommarnél se jött be igazán. Ennél a műfajnál nehéz kompromisszumokat kötni, és feladni azokat az alapszintű jegyeket, ami egy jó horrort jellemzi az esztétikumért, szerintem zsákutca. De javítson ki valaki, ha tévedek és volt már kellemes csalódása...

Jókat olvastam a filmről, úgyhogy gondoltam adok neki egy esélyt, de számomra jókora csalódás volt. Az autizmus ilyen gyatra ábrázolása többet használ mint árt, rendesen felidegesített.

Ez egyszerűen valami elképesztően fantasztikusra sikeredett, nagyon méltó lezárása a harmadik fázisnak, bár kicsit úgy érzem, hogy Pókember karakterét még mindig nem igazán merték megmérettetni a film készítői, mintha attól tartanának, hogy hiteltelenné válik kedvenc szuperhősünk. Szerintem egy picivel több merész ötletet kellett volna belevinni.

Nem véletlenül nevezték ezt a filmet Arany Pálmára. Nagyszerű alkotás, Daniel Auteuil és Pascal Duquenne pedig zseniálisat alakít. Véletlenül bukkantam rá a filmre, de jó, hogy rátaláltam, sokat adott.

A film tudott annyira pártatlan lenni, hogy néha belezavarodik az ember a szereplőkbe: most akkor ki melyi oldalon is áll, ki a jó, ki a rossz... így kell emberien elmondani egy emberi történetet.