Milán

Nekem sajnos túl egysíkú maradt. Mint egy TDK-s doksi, csak kissé színesebb filterrel. Jó szándékú, de nem ajzós, nem lázadó. Az érzelmek hiánya miatt nem fog bevésődni.

Na most, ha valami igazán trash casting, unalmas sztori és B‑kategóriás képi világ kell, akkor csodás… de ha nem, ne ide gyere. Túl rövid, túl sok szálról akar megfelelni, és a gonosz sem annyira badass. Az akciók menők, de hol van az a Tony‑szikra?

Izgalmas és érdekes fordulatok, majdnem végig tűkön ültem, remek sorozat. Az alakításokat is kiemelném, természetesen főleg Cate Blanchett, de a többiek is remekelnek. Csak ajánlani tudom.

Érdekes témáju sorozat, tetszettek a kosztümök és karakterek, ami talán egy kicsit hiányzott, az egyfajta mélyebb elmerülés az egyes szereplők gondolataiban, motivációiban, ezen a téren kissé felületesnek tünt. De egyébként élvezhető és az intrika azért ott van.

Nem egy pörgős sztori, de érdemes ráhangolódni. Nekem nagyon bejött az egész történetmesélése, szóval szerintem még meg fogom nézni.

Gyerekek, ezt a filmet egyszerűen látni kell. Annyira zseniálisra sikerült, hogy az valami elképesztő. Imádtam, és most már alig várom a második részt.

A történet teljesen összezavart, nagyon kaotikus, a befejezés pedig teljesen gáz.

Könnyed szórakozás, ami megtaníthatja a gyerekeket arra, mit jelent elveszíteni valamit/valakit. Jó kis film, tudom ajánlani.

Én már az első részt is imádtam, nem volt ez szerencsére másként a folytatással sem. Hihetetlenül cukik a nyuszik, a humora pedig szerintem felejthetetlen. Tessék megnézni!

A csajok nagyon jól néznek ki, de a sztori szinte semmit sem ér...

Szívesen néztem volna még, ami elég jó kritikának számít szerintem egy rövidfilmmel kapcsolatban.

A film teljesen átlagos, valahogy mégis szerethető, de azt azért tegyük hozzá, hogy lényegesen gyengébb, mint az első rész volt, remélem, a folytatásra azért összeszedi magát a forgatókönyvíró.

Sajnálom, hogy ezt kell mondjam, de szerintem ez a film teljesen kiszámítható. Nem mondom, hogy pocsék vagy épp nézhetetlen lenne, de ez az, amire azt mondjuk, hogy semmi új a Nap alatt...

Az Amerikai nő nem igazán hagyott mély nyomott bennem, ettől függetlenül örülök, hogy rátaláltam, mert úgy érzem, hogy mindenképp kióg a sorból a mai filmfelhozatalban. Egy kicsit komor és talán egy kicsit vontatott is, de érdemes egyszeri megnézésre belevágni.

A 21. századból nézve meglehetősen nehéz megérteni ezt az óriási rasszizmust, pedig nem is olyan régen még teljesen általános volt. A film cselekménye nem tartalmaz különösebb izgalmat vagy fordulatot, de a hangulata, a párbeszédei teljesen visszaadják az ötvenes évek légkörét.

Hangulatos, amolyan művészies, ami miatt még hajlanék is afelé, hogy jónak ítéljem meg, de az a helyzet, hogy kicsit már soknak érzem a képünkbe tolt feminizmust, nálam ezzel egyértelműen ellentétes hatást érnek el. Rendben van, legyen szabadság, szabad szerelem stb, de hogy lehet egy egész filmet erre felépíteni, ráadásul a férfiakat teljesen mellőzve, mert hát ezzel is "utalni" kell rá (ha esetleg nem lenne egyértelmű), hogy ez egy "női" film?!

Érdekes, hogy Danielle Steele ilyen jó krimiszerűt is tudott írni, én nagyon élveztem.