Második évad: lassú, de fontos előkészítés A Sárkányok háza második évada nagyon trükkös volt. Az első széria végén sokan azt vártuk, hogy most aztán kitör az epikus belháború, Zöldek a Feketék ellen, táncolnak a sárkányok, ég a tűz, győz az erősebbik. Ehhez képest végig csak kóstolgatta egymást a két zászlóalj, persze voltak kisebb-nagyobb áldozatok, de az epikus küzdelem elmaradt.
Az évadzáróig kicsit én is úgy éreztem, hogy megúszósra vették az alkotók ezt az évadot, hogy csak az időt húzzák a nagy háború bemutatásáig. Viszont az utolsó epizód ráébresztett arra, hogy pont az lett volna a megúszós stratégia, ha némi bevezetés után egymásnak esett volna a két fél. Sokkal izgalmasabb látni, hogyan formálódik a tűzben a vas, mennyi ér... több»
Nabokov sírna, de nem örömében... Íme egy újabb film, aminek remek az alapötlete, kiváló a szereposztása, szemet gyönyörködtető és stílusos a fényképezése, de hátba szúrták egy olyan csapnivaló forgatókönyvvel, ami még főiskolai vizsgamunkának is harmatgyenge lenne.
Először is nincs rendesen felépítve a sztori: egy ilyen tiltott tanár-diák kapcsolatnak lassan, finoman, fokozatosan kellene kialakulnia, ehelyett már az első pillanattól fogva olyan érzése van a nézőnek, mintha egy pornófilm kerettörténetét nézné. Egydimenziósak a karakterek, semmi fejlődési ív nem érzékelhető, és a folyamatosan jelenlévő, vágható sűrűségű giccset az sem teszi emészthetővé, hogy úgy öntötték nyakon magas irodalomnak álcázott idézetekkel, mintha ... több»
Kolostorba zárt súlytalanság Nem könnyű jó horrort csinálni. Mert ennek a műfajnak sokkal többről kellene szólnia, mint az öncélú riogatás és a vérfürdő. Márpedig itt ennél többet nem kapunk.
Van egy egészen középszerű, a végtelenségig elkoptatott klisékből összerakott forgatókönyv, abszolút egydimenziós karakterek, teljesen komolyanvehetetlen szereplők, valamint egy semmiből jövő és a semmibe tartó történet. Nincs karakterfejlődés, nincs fokozatosan felépített feszültség, szinte minden olcsó jump scare jelenet előre kiszámítható, és fájdalmasan sablonos az egész film. Ha a másfél órás játékidőt 5-6 percre lerövidítették volna, akkor az egyébként fantasztikus látványvilág miatt egy korrekt videóklipet lehetett volna vág... több»
Szatírának humortalan, drámának kínos Nehéz elhelyezni ezt a sorozatot az HBO világában. Az ember érteni véli a szándékot, és látja, hogy mennyi energiát fektettek bele, a végeredmény mégis leginkább kínos lett. Mint minden HBO-produkcióban, láthatóan nem spóroltak a külsőségeken: a díszletektől kezdve a jelmezeken át a fényképezésig itt minden rendben van. A főszerepre sikerült egy olyan nagyágyút szerezniük, mint Kate Winslet, ez is kipipálva. De akkor mi mehet itt mégis félre?
Nagyjából minden. Kezdve a műfajjal: feltehetően politikai szatíra szeretne lenni, de ahhoz sajnos nemhogy nem elég humoros, de kifejezetten lapos. Drámának meg nevetséges lenne, úgyhogy azt egyből ki is zárhatjuk.
Értem én, hogy egy szatírában minden k... több»
57 Egy botrány részletei (2023)