Az egyik legjobb film, mely Stephen King-történetet mutat meg Frank Darabont többnyire A remény rabjai miatt ismert, ám a Halálsoron is egészen kivételes munkája. Mindkettő Stephen King-regény megvalósítása. A Halálsoron négy évvel A remény rabjai után készült, Tom Hanks főszereplésével. Eredeti címe The Green Mile (A zöld mérföld), ami a halálra ítéltek cellasorának zöld padlójára utal. Ezen lépkednek végig azok, akiket a villamosszékhez kísérnek utolsó útjukra.
Az őrök egyetlen kivétellel emberségesen bánnak az elítéltekkel, még a hatalmas termetű John Coffey-val is (Michael Clarke Duncan). A színes bőrű férfi gyerekeket gyilkolt (legalábbis a vád szerint), ám az is kiderül róla, hogy különleges képességekkel bír: tud gyógyítani (amikor magába szívja... több»
A két főszereplő miatt jó Kizárólag a két főszereplő, Luciane Buchanan és Gabriel Basso miatt ragadtam a sorozat előtt, amikor próbát tettem vele, aztán ahogyan megtetszett a játékuk, végignéztem minden részt. Magam sem gondoltam volna, de bejött a dolog, és végül 4 csillagossá avanzsált nálam. Jó a sztori, jók a karakterek, de szerint az egész legfőbb erőssége az említett két színész. Miattuk várom a második évadot is, ami úgy tudom, 10 részes lesz. Sajnos abban nem láttam Luciane Buchanan nevét, ami miatt rögtön megfeleződött az érdeklődési szintem. De ki tudja, talán így is jó lesz.
Közepes látványakciók egy dzsungelben Kettős cél lett volna itt: egyrészt megmutatni, hogy egy hétköznapi fickó (jelen esetben egy egyszerű pilóta) is lehet hős, másrészt kiemelni egy különleges kapcsolatot és egymásrautaltságot egy bűnöző és egy civil között. Közben akciókat látunk, harcot és egzotikus dzsungelkörnyezetet. Mindezt simán biztosítja számunkra A gép. A főhős persze mindenkit jól megment, ráadásul nem mint képzett kommandós, hanem mint egy sima pilóta. Ő Butler, aki ezúttal nem végez másodpercenként 10 rosszfiúval. A hihetőség sajnos alacsony, így az egész inkább közepes.
Numero uno a sci-fi műfajban Megszerettem az évek során a sci-fi műfaját, de a legelső film, ami lenyűgözött gyerekkoromban és amelyhez aztán az összes többit is viszonyítottam, az a Harmadik típusú találkozások volt. Steven Spielberg 1977-es tudományos fantasztikuma egy nagyon is létező besorolást kapott címnek: az első típusú találkozás, amikor észlelünk egy égi jelenséget, második típusú, amikor az észlelés idegen életforma vagy civilizáció jeleit mutatja, és harmadik, amikor kommunikáció is kialakul az idegenekkel (vagy egyéb kapcsolat). Ebben a filmben is ez történik, az idegenek eljönnek ide fényes űrhajóikkal, és a film végén kommunikálni is kezdenek velünk. A főszerepet Richard Dreyfuss alakítja, akinek nagyon j... több»
Az USA történetének egyik legnagyobb büntetőügyéről és sorozatgyilkosáról Ted Bundyt 1989. január 24-én végezték ki villamosszékben 30 nő meggyilkolásáért Floridában. A gyilkosságokat 1974 és 1978 között követte el, legfiatalabb áldozata csak 12 volt. A legtöbbet megerőszakolta és vagy agyonverte, vagy megfojtotta. Büntetőpere az USA történetének legnagyobb érdeklődéssel folyó jogi eljárása lett. A bíró, Edward D Cowart mondta azt az ítélethirdetéskor, hogy Bundy extremely, wicked, shockingly, evil and vile – azaz átkozottul veszett, sokkolóan gonosz és hitvány. Joe Berlinger 2018-ban éppen ezt a mondatot választotta filmje címének. A főszerepet pedig Hollywood akkori szépfiúja, Zac Efron kapta. Nem sokan gondolták akkoriban, hogy jó választás lesz, de egyértelműe... több»
Aktuális téma, közepes kivitelezés A párizsi muszlim populáció az egyik legnagyobb Európában. Egyes városrészekben nem is látni fehér arcokat, és összességében is már a város közel 30-40 százaléka afrikai vagy ázsiai eredetű lakosból áll. Ebben a filmben egy komplett negyed, az Athéné kerület lázad fel a rendőri túlkapások ellen, egy konkrét eset folyományaként. Aktuális tehát a téma, ám a rendezés kapkodó, átgondolatlan. Ugyan létezik egy koncepció: 3 testvér harcának bemutatása, a kivitelezés sokszor logikátlan és unalmas. A zárás pedig kiszámítható.
Zseniális rendezés, lenyűgöző képi világgal 10/10-es film Frank Herbert 1986-ban hunyt el Wisconsinban egy műtőasztalon (embóliában). Halála előtt még igazából nem tudta, mi lesz hátrahagyott különleges Dűne-regényeinek sorsa. Pedig mind a hat elképesztő, ám a színvonalas filmes megvalósításra az egész világnak várnia kellett 35 évet. (Leszámítva David Lynch változatát, mely már 1985-ben megjelent.) Ám 2021-ben Denis Villeneuve vette kezébe a dolgot, elkészítette az első Dűne részét lenyűgöző képi világgal. A világ elképedve nézte meg ezt a filmet, és az IMDb-n vastagon 80% fölé ment azonnal (azóta csökkent [mindig így szokott lenni], de jelenleg is közel 1 millió szavazat után is kereken 80%-on áll). Ugyanakkor sokan (köztük magam is) hiányoltuk a... több»
Nagyon gyenge és unalmas Azért az is egyfajta kihívás, hogy egy alapvetően mozgalmas témát és egy akciófilmes kivitelezést ennyire unalmasan készítsen el egy rendező. Rodolphe Laugának ez sikerült. Pedig az Ad Vitam nem lenne rossz témájú film, hiszen a francia terrorelhárítás (GIGN) tagjainak életével foglalkozik. A férfi karakter beleszeret a kommandós egység női tagjába, és közös életbe kezdenek együtt. Közben azonban Franck (Guillaume Canet) egy bevetésen hibázik, ami miatt meghal egy társa. A vezetőség kirúgja válaszul, ám közben belekeveredik egy nemzetközi kémügybe. A rendezés végtelenül lapos, a főszereplők játéka pedig teljesen jellegtelen. A végeredmény egy unalmas és gyenge akciófilm, mely közben egy roma... több»
Futni kellett a moziba Egyik szemem sír, a másik nevet, hogy ez a Herendi-film, A Futni mentem nyerte el az utóbbi évtizedek legnézettebb magyar filmje címet. Sírok, mert annyi értékesnek szánt, tartalmas produkció sikkadt el, és örülök, mert egy könnyű kis vidám filmről van szó, ami tényleg szórakoztató. Ismét beigazolódott, hogy a magyarok lazulást, humort, könnyedséget és életigenlő hangulatot szeretnek a mozikban élvezni, nem pedig a hosszú, nagy kérdéseket boncolgató, ám mélyenszántó művészfilmeket. Ez egyik oldalon érthető, a másikon viszont elgondolkodtató, mert ahogyan a Popó magazin is olvasottabb, mint Dosztojevszkij, úgy a könnyű és felszínes filmes műfajok is keresettebbek, mint a valódi drámák.
Ez val... több»
Tipikus gondok egy közös életet kezdő párnál, sok zenével és romantikával Amerika nagyon vevő a tipikus életformájukat megjelenítő dolgokra, és a La La Land is bizony ilyen film. A központi karakterek elég jellegzetes gondokkal küzdenek: az érvényesülés problémáival, a magánélet kontra karrier dilemmájával, az anyagi kihívásokkal. Damien Chazelle persze mindezt egy nagy adag sziruppal leöntve tálalja nekünk, zenékkel, egyedi színorgiával, fényjátékkal és két tetszetős emberrel (Emma Stone és Ryan Gosling). Kapunk szép zenéket és rengeteg romantikusnak szánt jelenetet. De a végeredmény sajnos akkor is egy kliséhalmaz (szép tálalásban).
Megdöbbentő film, a legjobbak egyike Nem sűrűn van az ember olyan helyzetben, hogy egy filmet maximális 5 csillagra értékeljen, de Roman Polanski 2002-es holokauszt drámája megköveteli a teljes elismerést. Főhőse Wladyslaw Szpilman valós személy, 1911-ben született Lengyelországban, és 2000-ben hunyt el 88 évesen Varsóban. A háború végén, 1945-ben megírta saját történetét, amit a kommunista Lengyelország vezetése nem engedett megjelenni. Ám 1998-ban végre kiadták, és az egész világot lenyűgözte mindaz, amit túlélt. A sztorit 2002-ben kapta kézhez Polanski, aki élete legjobb rendezésével el is készítette belőle a filmet, ami 3 Oscart nyert 2003-ban (legjobb rendezés, legjobb forgatókönyv és legjobb férfi főszereplő kategóriákban... több»
Újrakezdődnek az izgalmak koreai módra Érdekes folytatást kapott az első évad, de szerencsére mindaz, ami jó volt az elsőben, az meg is maradt. A főszereplő például, aki nélkül én nehezen tudnál elképzelni a Squid Game-et. Ezúttal kevésbé változatosak a próbatételek, csak egyetlen egy lesz kőkemény csupán. Az üdítő újdonság, hogy a második évad többet foglalkozik a játékon kívüli nyomozással. Itt az a rendőr a központi figura, aki az első évadban is felbukkan bejutva a játékokba. Értékelésem erős 4 csillag, nekem tetszett nagyon, bár talán picit kevésbé, mint az eredeti.
Peter Berg remek rendezése és a látványvilág miatt különleges Nagyon tetszett ez a minisorozat leginkább a történelmi megjelenítések miatt, ahogyan Peter Berg bemutatta részről részre haladva a XIX. százai vadnyugat kegyetlen világát. Mert bizony ez egy érzéketlen közeg volt, hiszen a washingtoni kormány keze alig terjedt túl a Missouri vidékén. A hatalmas prérin az 1850-es években még nem alakultak ki tagállamok, így sem valódi közigazgatás, sem igazságszolgáltatás, sem a törvények érvényesítése nem működött. Éppen ezért nevezték vadnak. És persze az indiánok miatt is, akik bárkit megölhettek, aki átutazott a vidéken.
Mivel a tengerparton Kalifornia állam már 1850-ben létrejött, így az 1850-es és 1860-as (sőt 1870-es) években a Missouritól keletre eső... több»
93 Halálsoron (1999)
Frank Darabont többnyire A remény rabjai miatt ismert, ám a Halálsoron is egészen kivételes munkája. Mindkettő Stephen King-regény megvalósítása. A Halálsoron négy évvel A remény rabjai után készült, Tom Hanks főszereplésével. Eredeti címe The Green Mile (A zöld mérföld), ami a halálra ítéltek cellasorának zöld padlójára utal. Ezen lépkednek végig azok, akiket a villamosszékhez kísérnek utolsó útjukra. Az őrök egyetlen kivétellel emberségesen bánnak az elítéltekkel, még a hatalmas termetű John Coffey-val is (Michael Clarke Duncan). A színes bőrű férfi gyerekeket gyilkolt (legalábbis a vád szerint), ám az is kiderül róla, hogy különleges képességekkel bír: tud gyógyítani (amikor magába szívja... több»