Akciófilmes, újragondolt stílusban március 15-ről Elfogadjuk vagy sem, de 1848. március 15-e nem volt éppen eseményekben gazdag nap. Bár a magyar történelemben kiemelkedő a szerepe, és az egyik nemzeti ünnepünk is (augusztus 20. illetve október 23. mellett), valójában inkább a szimbolikus jelentősége miatt fontos. Összefogott a magyarság, hogy lerázza az osztrák elnyomást, és kiharcolja a feudalizmusból kivezető modernizációt, illetve a polgárosult, demokratikus berendezkedést.
Lóth Balázs ennek megfelelően egy kissé patetikus filmet készített, mely néhol ugyan hatásvadász, és nem mindenben felel meg a történethűségnek, ám visszaadja annak a nagyon régi napnak a hangulatát.
A középpontban a márciusi ifjak állnak, akiket megpróbáltak hétköz... több»
Kicsit bugyuta, kicsit uncsi, de elvagy vele Nem az évszázad filmje, de vannak szórakoztató jelenetei. Azt mondjuk megnézném, hogy a 70 éves Udvaros Dorottya hogyan futna le 11 km-t a valóságban, de a realitást nem kell feltétlenül számonkérni Herendi Gáboron. Főleg úgy nem, hogy full állami támogatás nélkül ért el félmilliós nézőszámot egy olyan országban, ahol már az is nagy szám, ha 300 ezren beülnek egy filmre. A Tenki Réka–Csányi Sándor páros nálam mindenesetre sokat lökött a végső értékelésen. Egészébe véve elvan ezzel az ember, 3,5 csillagot mindenképp megérdemel.
Agatha Christie és Kenneth Branagh Ráállt Kenneth Branagh az Agatha Christie regények megfilmesítésére, amelyhez önmagát tette meg Hercule Poirot szerepére. A bajsza dermesztő, alakítása pedig sajnos felejthető. Ugyanakkor látvány terén nem rosszak a művei, a Gyilkosság az Orient expresszen és a Halál a Níluson. Ami az Orientet illeti: számomra kicsit idegesítő volt, hogy állandóan ingujjban vagy szimpla felöltőben császkál a mínuszokban. De vannak fordulatok, érdekes karakterek és jó alakítások is. Mindezek megmentik a filmet, így tőlem 4 csillagot kap.
Különleges klasszikus Sokkal inkább disztópikus sci-fi, mint akciófilm, amellet morális kérdések boncolgatója is a Blade Runner. A jövőben játszódó történet szerint a mesterséges emberek vagy replikánsok likvidálása kiemelt feladat, amit Rick Deckard (Harrison Ford) végez el. Csakhogy kiderül: olykor emberibbek tudnak lenni a valódi embereknél. Például Rachael (Sean Young), aki iránt érzések ébrednek még a sokat próbált Deckardban is. Különleges a film hangulatvilága a furcsa fényekkel, színekkel és Vangelis elképesztő zenéivel.
A legelső Legendás állatok megérdemli a 4 csillagot Ez a legelső Legendás állatok rész megérdemli még a 4 csillagot, mert nagyon jó karaktereket mutat meg, és Eddie Redmayne, illetve Dan Fogler és Katherine Waterston tényleg szórakoztató alakítást nyújtanak. Hármójuk miatt kimelkedő a végeredmény.
Gyenge és közönséges Igazából kínos ez a vígjáték, mert annyira gyenge és közönséges a ráöntött cukormáz ellenére is, hogy kifejezetten égő mindenkire nézve, aki részt vállalt benne. Sydney Sweeney, a cickó királynő kiteszi, amit tud, Glen Powell meg a kocka hasát, és ennyi. A poénok gyengék, a sztori meg egybites. Megerőltethették volna magukat egy jobb történettel és ízlésesebb, egyedibb humorral, vagy legalább olyannal, ami nem ordenáré. Will Gluck nem éppen a minőségi rendezésiről híres, és most sem tudott kitörni a gagyiból.
A mamutfenyő Reacher Valahogy a Tom Cruise-féle karakter jobban tetszett, mint ez a hegyomlás Alan Ritchson. Szerintem 172 centivel sokkal nagyobb kihívás profi verekedőnek látszani, és elhitetni, hogy vérprofi akcióhősök vagyunk. A közel 190 centis, bikanyakú, színizom és kigyúrt Reachertől naná, hogy mindenki tart. Túl bivaly nagydarab a pali. Viszont ha nem hasonlítgatjuk a Tom Cruise filmekhez, izgalmas és szórakoztató az új Reacher feldolgozás is. Az Amazon jó lóra tett ezzel a sorozattal, legalébbis az első évad bejövős.
53 Most vagy soha! (2024)
Elfogadjuk vagy sem, de 1848. március 15-e nem volt éppen eseményekben gazdag nap. Bár a magyar történelemben kiemelkedő a szerepe, és az egyik nemzeti ünnepünk is (augusztus 20. illetve október 23. mellett), valójában inkább a szimbolikus jelentősége miatt fontos. Összefogott a magyarság, hogy lerázza az osztrák elnyomást, és kiharcolja a feudalizmusból kivezető modernizációt, illetve a polgárosult, demokratikus berendezkedést. Lóth Balázs ennek megfelelően egy kissé patetikus filmet készített, mely néhol ugyan hatásvadász, és nem mindenben felel meg a történethűségnek, ám visszaadja annak a nagyon régi napnak a hangulatát. A középpontban a márciusi ifjak állnak, akiket megpróbáltak hétköz... több»